Lemondáshoz vezetett sok esetben a hamis egyetemi végzettség feltüntetése vagy a szakdolgozatok másolása. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A múlt hét román politikát megrengető eseménye volt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter lemondása. A tárcavezető azután volt kénytelen távozni tisztségéből, hogy a Libertatea kiderítette: önéletrajzában egy olyan egyetemi végzettséget tüntetett fel, ami nem felelt meg a valóságnak. A leleplező cikk után Moșteanu magyarázkodásba kezdett, hogy egy internetről letöltött formanyomtatványban „benne maradt” az egyetem megnevezése, végül a lemondás mellett döntött. Esete ráirányította a figyelmet arra, hogy a romániai politikában – beleértve a magyart is – nem ritkák az efféle „kozmetikázott” cv-k (curriculum vitae), miként az államvizsga-szakdolgozatok vagy a doktori disszertációk elkészítésekor is hajlamosak „más tollával ékeskedni” a magasrangú tisztséget betöltő személyiségek.
2025. december 02., 13:592025. december 02., 13:59
Nem Ionuț Moșteanu az első, aki egy kis „önfényezéssel” próbált jobb színben feltűnni, vagy a miniszteri tisztség betöltéséhez elengedhetetlen felsőfokú végzettség kritériumának megfelelni – derül ki a Digi24.ro hírportál összeállításából. 2021 decemberében lemondással végződött Florin Roman nem egészen egyéves munkája a kutatásért és digitalizációért felelős tárca élén, miután kiderült:
Az egyetem akkori rektora, Daniel David – jelenlegi oktatási miniszter – nyilvánosan cáfolta Roman állítását, hogy náluk szerzett diplomát.
Hasonló botrányba keveredett 2022-ben Sorin Cîmpeanu volt tanügyi tárcavezető is. Emilia Șercan oknyomozó újságíró feltárta, hogy Cîmpeanu egyetemi kurzusához 13 fejezetet vett át egy 2000-ben megjelent munkából, két másik szerző írásából. Az ügyet plágiumként kezelték, a miniszter pedig lemondott.
2012-ben a brit Nature folyóirat közölt vizsgálatot, amely szerint doktori disszertációjának jelentős része másolt szöveg. 2016-ban megfosztották doktori címétől, ám 2024-ben – a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán – visszakapta azt.
Nicolae Ciucă korábbi kormányfő esetében ugyancsak Emilia Șercan hozta a nyilvánosságra a plágiumgyanút: a doktori dolgozat 138 oldalából több mint 40 oldal másolt tartalomnak minősült. A bíróság azonban felfüggesztette az ügyben indított eljárásokat, így Ciucă nem veszítette el a doktori címét.
Lemondott tisztségéből az önéletrajzával kapcsolatos botrány miatt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A közelmúltban Marcel Ciolacu előző szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök végzettsége körül is vita támadt: egyesek kétségbe vonták, hogy valóban rendelkezik érettségi diplomával.
Ciolacu lemondott a PSD elnöki, majd a kormányfői posztról is, de ez nem a végzettsége körül szóbeszéddel állt összefüggésben, hanem azzal, hogy nem jutott be a 2024-es államfőválasztás második fordulójába, illetve, hogy az utóbb teljes egészében megismételt választási folyamat első fordulójában az általa vezetett kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu is kudarcot vallott idén májusban.
A Krónika is nyomon követte az elmúlt években a plágiumgyanús eseteket, a fent említetteken kívül ezekből is szemelgetünk: emlékezetes, hogy tavaly Gabriel Vlaséről, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjéről derítette ki Emilia Șercan újságíró és a PressOne oknyomozó portál, hogy nem csupán a doktori disszertációja megírása során plagizált, hanem több tucatnyi oldalt másolt egy 2012-ben megjelent könyvében is. A kémfőnök a Geopolitika és nemzetközi kapcsolatok elemei című kötet legalább 64 oldalát plagizálta egy egyetemi jegyzetből, amelyet Paul Ionescu tartalékos vezérőrnagy, a SIE egykori igazgatóhelyettese írt.
2023 januárjában a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága a második vizsgálat után is kimondta: Lucian Bode akkori belügyminiszter doktori disszertációja mélységesen helytelen, a plágiumvádak nagy része beigazolódott.
Négy évvel ezelőtt az RMDSZ megvonta a politikai bizalmat Apjok Norberttől, és kizárta a parlamenti képviselőt a szövetségből, miután kiderült, hogy a Máramaros megyei politikus becsapta az alakulat vezető testületeit és választóit azáltal, hogy saját maga által is utólag elismerten hamis diplomát mutatott be. Miután az RMDSZ 2020-ban feltételül szabta a felsőfokú végzettséget a képviselő- és szenátorjelöltek számára, Apjok egy angliai e-kereskedelmi kurzus diplomáját csatolta a jelentkezési ügycsomójához, amelyről azt állította, hogy neki „úgy adták el”, mint felsőfokú tanulmányt.
A nagybányai politikus a 2020 decemberében rendezett parlamenti választások előtt nyilatkozatot juttatott el az alakulat elnökségéhez, amelyben vállalta, hogy – ha újraválasztják – lemond a képviselői mandátumáról. Apjok meg is szerezte újabb mandátumát, ígéretét azonban nem tartotta be, és az RMDSZ vezetőinek többszöri felszólítására sem mondott le képviselői tisztségéről. A politikus a 2024 decemberében rendezett újabb választásig frakción kívüli honatyaként tevékenykedett a bukaresti parlamentben.
Megvonta a politikai bizalmat Apjok Norberttől, és kizárta a parlamenti képviselőt az RMDSZ-ből a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), amely szerint a politikus becsapta az alakulat vezető testületeit és választóit azáltal, hogy saját maga által is utólag elismerten hamis diplomát mutatott be. Az RMDSZ döntéshozó szerve szerint a diplomabotrányba keveredett Apjo
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!