Lemondáshoz vezetett sok esetben a hamis egyetemi végzettség feltüntetése vagy a szakdolgozatok másolása. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A múlt hét román politikát megrengető eseménye volt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter lemondása. A tárcavezető azután volt kénytelen távozni tisztségéből, hogy a Libertatea kiderítette: önéletrajzában egy olyan egyetemi végzettséget tüntetett fel, ami nem felelt meg a valóságnak. A leleplező cikk után Moșteanu magyarázkodásba kezdett, hogy egy internetről letöltött formanyomtatványban „benne maradt” az egyetem megnevezése, végül a lemondás mellett döntött. Esete ráirányította a figyelmet arra, hogy a romániai politikában – beleértve a magyart is – nem ritkák az efféle „kozmetikázott” cv-k (curriculum vitae), miként az államvizsga-szakdolgozatok vagy a doktori disszertációk elkészítésekor is hajlamosak „más tollával ékeskedni” a magasrangú tisztséget betöltő személyiségek.
2025. december 02., 13:592025. december 02., 13:59
Nem Ionuț Moșteanu az első, aki egy kis „önfényezéssel” próbált jobb színben feltűnni, vagy a miniszteri tisztség betöltéséhez elengedhetetlen felsőfokú végzettség kritériumának megfelelni – derül ki a Digi24.ro hírportál összeállításából. 2021 decemberében lemondással végződött Florin Roman nem egészen egyéves munkája a kutatásért és digitalizációért felelős tárca élén, miután kiderült:
Az egyetem akkori rektora, Daniel David – jelenlegi oktatási miniszter – nyilvánosan cáfolta Roman állítását, hogy náluk szerzett diplomát.
Hasonló botrányba keveredett 2022-ben Sorin Cîmpeanu volt tanügyi tárcavezető is. Emilia Șercan oknyomozó újságíró feltárta, hogy Cîmpeanu egyetemi kurzusához 13 fejezetet vett át egy 2000-ben megjelent munkából, két másik szerző írásából. Az ügyet plágiumként kezelték, a miniszter pedig lemondott.
2012-ben a brit Nature folyóirat közölt vizsgálatot, amely szerint doktori disszertációjának jelentős része másolt szöveg. 2016-ban megfosztották doktori címétől, ám 2024-ben – a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán – visszakapta azt.
Nicolae Ciucă korábbi kormányfő esetében ugyancsak Emilia Șercan hozta a nyilvánosságra a plágiumgyanút: a doktori dolgozat 138 oldalából több mint 40 oldal másolt tartalomnak minősült. A bíróság azonban felfüggesztette az ügyben indított eljárásokat, így Ciucă nem veszítette el a doktori címét.
Lemondott tisztségéből az önéletrajzával kapcsolatos botrány miatt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A közelmúltban Marcel Ciolacu előző szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök végzettsége körül is vita támadt: egyesek kétségbe vonták, hogy valóban rendelkezik érettségi diplomával.
Ciolacu lemondott a PSD elnöki, majd a kormányfői posztról is, de ez nem a végzettsége körül szóbeszéddel állt összefüggésben, hanem azzal, hogy nem jutott be a 2024-es államfőválasztás második fordulójába, illetve, hogy az utóbb teljes egészében megismételt választási folyamat első fordulójában az általa vezetett kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu is kudarcot vallott idén májusban.
A Krónika is nyomon követte az elmúlt években a plágiumgyanús eseteket, a fent említetteken kívül ezekből is szemelgetünk: emlékezetes, hogy tavaly Gabriel Vlaséről, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjéről derítette ki Emilia Șercan újságíró és a PressOne oknyomozó portál, hogy nem csupán a doktori disszertációja megírása során plagizált, hanem több tucatnyi oldalt másolt egy 2012-ben megjelent könyvében is. A kémfőnök a Geopolitika és nemzetközi kapcsolatok elemei című kötet legalább 64 oldalát plagizálta egy egyetemi jegyzetből, amelyet Paul Ionescu tartalékos vezérőrnagy, a SIE egykori igazgatóhelyettese írt.
2023 januárjában a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága a második vizsgálat után is kimondta: Lucian Bode akkori belügyminiszter doktori disszertációja mélységesen helytelen, a plágiumvádak nagy része beigazolódott.
Négy évvel ezelőtt az RMDSZ megvonta a politikai bizalmat Apjok Norberttől, és kizárta a parlamenti képviselőt a szövetségből, miután kiderült, hogy a Máramaros megyei politikus becsapta az alakulat vezető testületeit és választóit azáltal, hogy saját maga által is utólag elismerten hamis diplomát mutatott be. Miután az RMDSZ 2020-ban feltételül szabta a felsőfokú végzettséget a képviselő- és szenátorjelöltek számára, Apjok egy angliai e-kereskedelmi kurzus diplomáját csatolta a jelentkezési ügycsomójához, amelyről azt állította, hogy neki „úgy adták el”, mint felsőfokú tanulmányt.
A nagybányai politikus a 2020 decemberében rendezett parlamenti választások előtt nyilatkozatot juttatott el az alakulat elnökségéhez, amelyben vállalta, hogy – ha újraválasztják – lemond a képviselői mandátumáról. Apjok meg is szerezte újabb mandátumát, ígéretét azonban nem tartotta be, és az RMDSZ vezetőinek többszöri felszólítására sem mondott le képviselői tisztségéről. A politikus a 2024 decemberében rendezett újabb választásig frakción kívüli honatyaként tevékenykedett a bukaresti parlamentben.
Megvonta a politikai bizalmat Apjok Norberttől, és kizárta a parlamenti képviselőt az RMDSZ-ből a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), amely szerint a politikus becsapta az alakulat vezető testületeit és választóit azáltal, hogy saját maga által is utólag elismerten hamis diplomát mutatott be. Az RMDSZ döntéshozó szerve szerint a diplomabotrányba keveredett Apjo
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!