Lemondáshoz vezetett sok esetben a hamis egyetemi végzettség feltüntetése vagy a szakdolgozatok másolása. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A múlt hét román politikát megrengető eseménye volt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter lemondása. A tárcavezető azután volt kénytelen távozni tisztségéből, hogy a Libertatea kiderítette: önéletrajzában egy olyan egyetemi végzettséget tüntetett fel, ami nem felelt meg a valóságnak. A leleplező cikk után Moșteanu magyarázkodásba kezdett, hogy egy internetről letöltött formanyomtatványban „benne maradt” az egyetem megnevezése, végül a lemondás mellett döntött. Esete ráirányította a figyelmet arra, hogy a romániai politikában – beleértve a magyart is – nem ritkák az efféle „kozmetikázott” cv-k (curriculum vitae), miként az államvizsga-szakdolgozatok vagy a doktori disszertációk elkészítésekor is hajlamosak „más tollával ékeskedni” a magasrangú tisztséget betöltő személyiségek.
2025. december 02., 13:592025. december 02., 13:59
Nem Ionuț Moșteanu az első, aki egy kis „önfényezéssel” próbált jobb színben feltűnni, vagy a miniszteri tisztség betöltéséhez elengedhetetlen felsőfokú végzettség kritériumának megfelelni – derül ki a Digi24.ro hírportál összeállításából. 2021 decemberében lemondással végződött Florin Roman nem egészen egyéves munkája a kutatásért és digitalizációért felelős tárca élén, miután kiderült:
Az egyetem akkori rektora, Daniel David – jelenlegi oktatási miniszter – nyilvánosan cáfolta Roman állítását, hogy náluk szerzett diplomát.
Hasonló botrányba keveredett 2022-ben Sorin Cîmpeanu volt tanügyi tárcavezető is. Emilia Șercan oknyomozó újságíró feltárta, hogy Cîmpeanu egyetemi kurzusához 13 fejezetet vett át egy 2000-ben megjelent munkából, két másik szerző írásából. Az ügyet plágiumként kezelték, a miniszter pedig lemondott.
2012-ben a brit Nature folyóirat közölt vizsgálatot, amely szerint doktori disszertációjának jelentős része másolt szöveg. 2016-ban megfosztották doktori címétől, ám 2024-ben – a Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán – visszakapta azt.
Nicolae Ciucă korábbi kormányfő esetében ugyancsak Emilia Șercan hozta a nyilvánosságra a plágiumgyanút: a doktori dolgozat 138 oldalából több mint 40 oldal másolt tartalomnak minősült. A bíróság azonban felfüggesztette az ügyben indított eljárásokat, így Ciucă nem veszítette el a doktori címét.
Lemondott tisztségéből az önéletrajzával kapcsolatos botrány miatt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A közelmúltban Marcel Ciolacu előző szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök végzettsége körül is vita támadt: egyesek kétségbe vonták, hogy valóban rendelkezik érettségi diplomával.
Ciolacu lemondott a PSD elnöki, majd a kormányfői posztról is, de ez nem a végzettsége körül szóbeszéddel állt összefüggésben, hanem azzal, hogy nem jutott be a 2024-es államfőválasztás második fordulójába, illetve, hogy az utóbb teljes egészében megismételt választási folyamat első fordulójában az általa vezetett kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu is kudarcot vallott idén májusban.
A Krónika is nyomon követte az elmúlt években a plágiumgyanús eseteket, a fent említetteken kívül ezekből is szemelgetünk: emlékezetes, hogy tavaly Gabriel Vlaséről, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjéről derítette ki Emilia Șercan újságíró és a PressOne oknyomozó portál, hogy nem csupán a doktori disszertációja megírása során plagizált, hanem több tucatnyi oldalt másolt egy 2012-ben megjelent könyvében is. A kémfőnök a Geopolitika és nemzetközi kapcsolatok elemei című kötet legalább 64 oldalát plagizálta egy egyetemi jegyzetből, amelyet Paul Ionescu tartalékos vezérőrnagy, a SIE egykori igazgatóhelyettese írt.
2023 januárjában a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem etikai bizottsága a második vizsgálat után is kimondta: Lucian Bode akkori belügyminiszter doktori disszertációja mélységesen helytelen, a plágiumvádak nagy része beigazolódott.
Négy évvel ezelőtt az RMDSZ megvonta a politikai bizalmat Apjok Norberttől, és kizárta a parlamenti képviselőt a szövetségből, miután kiderült, hogy a Máramaros megyei politikus becsapta az alakulat vezető testületeit és választóit azáltal, hogy saját maga által is utólag elismerten hamis diplomát mutatott be. Miután az RMDSZ 2020-ban feltételül szabta a felsőfokú végzettséget a képviselő- és szenátorjelöltek számára, Apjok egy angliai e-kereskedelmi kurzus diplomáját csatolta a jelentkezési ügycsomójához, amelyről azt állította, hogy neki „úgy adták el”, mint felsőfokú tanulmányt.
A nagybányai politikus a 2020 decemberében rendezett parlamenti választások előtt nyilatkozatot juttatott el az alakulat elnökségéhez, amelyben vállalta, hogy – ha újraválasztják – lemond a képviselői mandátumáról. Apjok meg is szerezte újabb mandátumát, ígéretét azonban nem tartotta be, és az RMDSZ vezetőinek többszöri felszólítására sem mondott le képviselői tisztségéről. A politikus a 2024 decemberében rendezett újabb választásig frakción kívüli honatyaként tevékenykedett a bukaresti parlamentben.
Megvonta a politikai bizalmat Apjok Norberttől, és kizárta a parlamenti képviselőt az RMDSZ-ből a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT), amely szerint a politikus becsapta az alakulat vezető testületeit és választóit azáltal, hogy saját maga által is utólag elismerten hamis diplomát mutatott be. Az RMDSZ döntéshozó szerve szerint a diplomabotrányba keveredett Apjo
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!