A kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést
Fotó: Pál Árpád
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés szerint Romániában a családok kétharmada soha nem vett részt kulturális eseményen, főként a nehéz hozzáférés és a magas költségek miatt. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a kulturális szakadék egyre mélyül, miközben a részvétel hiánya hosszú távon generációs kapcsolatok és kreatív készségek elvesztéséhez vezethet.
2025. november 29., 11:222025. november 29., 11:22
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés szerint a romániai lakosság kulturális eseményeken való részvételét főként a nehéz hozzáférés, a kevés információ és a magas költségek korlátozzák. A Bukaresti Nemzeti Színházban bemutatott kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy
Emellett a kulturális aktivitást szubjektív tényezők is fékezik: az időhiány, a gyenge motiváció és a kultúra értékének alulértékelése. Ezek a gátak különböző módon érintik a társadalmi csoportokat, a vidéki lakosságot és az alacsony jövedelműeket különösen erősen.
Cătălin Stoica professzor, a felmérés egyik koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy
Úgy látja, Romániában hatalmas, kihasználatlan kulturális potenciál rejlik, és a fő probléma nem az érdeklődés hiánya, hanem a hozzáférés nehézsége. Mivel a lakosság 44 százaléka vidéken él, sok helyen fizikailag sincs lehetőség kulturális programok látogatására.
A professzor szerint a fiatal felnőttek közelednek a kultúrához, ám a 36–50 éves középgeneráció eltávolodik tőle, leginkább a túlzott munkaterhelés miatt. Egy társadalom számára ez különösen veszélyes, mert megtöri a generációk közötti kapcsolódást.
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés kitér arra is, hogy
Az egyik oldalon az elitkultúrára nyitott, művészeti és ismeretterjesztő tartalmakat kereső közönség áll, míg a másikon a tömegkultúrát fogyasztók tömege. Bár ugyanazokat a platformokat használják, kulturális viselkedésük teljesen eltérő, és a két világ gyakorlatilag nem találkozik.
Stoica hangsúlyozta: a kultúra ellenállás az ideológiával szemben. Arra is rámutatott, hogy
A vallásosság mind deklarált, mind viselkedéses szinten nagyon magas, és a templom sokaknak közösségi térként is működik. Szerinte érdemes lenne erre a közegre kulturális intézményi szempontból potenciális közönségként tekinteni.
A kulturális részvétel előnyei a felmérés adatai szerint egyértelműek: a legtöbb résztvevő számára a közvetlen tanulás, az új ismeretek megszerzése jelenti a legfontosabb hozadékot, sokaknál nő az érdeklődés és az aktív részvétel, sőt sok szülő arról számolt be, hogy a kulturális élmények javították gyermekeik iskolai teljesítményét.
Ugyanakkor jelentősen átalakult a kulturális fogyasztás szerkezete:
Carmen Croitoru, az INCFC igazgatója szerint Romániában hiányzik a folyamatos kulturális fogyasztás, és
Úgy véli, a képzelőerő és a kreativitás hiánya komoly veszélyt jelent, és szerinte Romániában elterjedt a szabadon gondolkodó és olvasó ember iránti lenézés is, ami tovább rontja a helyzetet.
Demeter András István kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést, ám ezek nem kulturális, hanem politikai célokat szolgáló események. Úgy véli, nem törvényi szabályozásra, hanem helyes intézményi hozzáállásra lenne szükség ahhoz, hogy
A miniszter szerint az alacsony könyvolvasási arány mögött nem az árak, hanem a rendszerváltás utáni, elmaradt oktatási reformok állnak. A ’90-es évek elején nem érkezett meg időben a kulturális nevelést támogató, világos oktatáspolitika, és az azóta felnőtt generációk ezt a hiányt viszik tovább.
Amikor arról kérdezték, mi kellene ahhoz, hogy a következő felmérésben ne szerepeljen az, hogy a családok 67 százaléka soha nem vett részt kulturális eseményen, azt válaszolta: „Egy csoda.”
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés arra is rámutat, hogy Romániában hiányoznak a koherens kulturális közpolitikák és a megfelelő finanszírozás, amelyek elengedhetetlenek lennének a kultúra társadalmi hatásának megerősítéséhez. A kutatók integrált, a kultúrát, az oktatást és a helyi közösségeket összekapcsoló intézkedések bevezetését javasolják. A felmérés országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, több mint ezer válaszadó részvételével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kommunizmus rémtetteinek relativizálása és a történelem átírása elleni fellépésre szólított fel a Kommunizmus Bűneinek Vizsgálatával és a Román Száműzöttek Emlékével Foglalkozó Intézet (IICCMER).
Az egyetemi hallgatók 2026-ban is jogosultak lesznek kedvezményes vasúti utazásra a lakóhelyük és az egyetemüknek otthont adó város között – erről a kormány csütörtöki ülésén döntött.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyja a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezetet, majd valószínűleg kedden felelősséget vállal érte a parlamentben – jelentette be a román miniszterelnök.
Hideg időre és jelentős mennyiségű csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Lemondott tisztségéből az önéletrajzával kapcsolatos botrány miatt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy Ionuț Moșteanu védelmi miniszter esetleges lemondása az önéletrajzát övező botrány miatt kizárólag személyes döntés. Az értesülések szerint a tárcavezető lemond.
Liviu Odagiu bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtökön megválasztott elnöke is azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell tartani a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait.
Magyarázkodni kényszerült Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, miután egy oknyomozó cikkből kiderült: életrajzában nem létező egyetemi tanulmányokat tüntetett fel.
Nagyon nem tetszik Claudiu Sandu ügyésznek, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtökön leköszönt alelnökének a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait csökkentő, illetve nyugdíjazási korhatárát növelő törvény.
Negatívan véleményezte a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtöki ülésén a bírák és ügyészek nyugdíjazási körülményeit módosító törvény tervezetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!