
A kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést
Fotó: Pál Árpád
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés szerint Romániában a családok kétharmada soha nem vett részt kulturális eseményen, főként a nehéz hozzáférés és a magas költségek miatt. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a kulturális szakadék egyre mélyül, miközben a részvétel hiánya hosszú távon generációs kapcsolatok és kreatív készségek elvesztéséhez vezethet.
2025. november 29., 11:222025. november 29., 11:22
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés szerint a romániai lakosság kulturális eseményeken való részvételét főként a nehéz hozzáférés, a kevés információ és a magas költségek korlátozzák. A Bukaresti Nemzeti Színházban bemutatott kutatási eredmények arra is rávilágítottak, hogy
Emellett a kulturális aktivitást szubjektív tényezők is fékezik: az időhiány, a gyenge motiváció és a kultúra értékének alulértékelése. Ezek a gátak különböző módon érintik a társadalmi csoportokat, a vidéki lakosságot és az alacsony jövedelműeket különösen erősen.
Cătălin Stoica professzor, a felmérés egyik koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy
Úgy látja, Romániában hatalmas, kihasználatlan kulturális potenciál rejlik, és a fő probléma nem az érdeklődés hiánya, hanem a hozzáférés nehézsége. Mivel a lakosság 44 százaléka vidéken él, sok helyen fizikailag sincs lehetőség kulturális programok látogatására.
A professzor szerint a fiatal felnőttek közelednek a kultúrához, ám a 36–50 éves középgeneráció eltávolodik tőle, leginkább a túlzott munkaterhelés miatt. Egy társadalom számára ez különösen veszélyes, mert megtöri a generációk közötti kapcsolódást.
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés kitér arra is, hogy
Az egyik oldalon az elitkultúrára nyitott, művészeti és ismeretterjesztő tartalmakat kereső közönség áll, míg a másikon a tömegkultúrát fogyasztók tömege. Bár ugyanazokat a platformokat használják, kulturális viselkedésük teljesen eltérő, és a két világ gyakorlatilag nem találkozik.
Stoica hangsúlyozta: a kultúra ellenállás az ideológiával szemben. Arra is rámutatott, hogy
A vallásosság mind deklarált, mind viselkedéses szinten nagyon magas, és a templom sokaknak közösségi térként is működik. Szerinte érdemes lenne erre a közegre kulturális intézményi szempontból potenciális közönségként tekinteni.
A kulturális részvétel előnyei a felmérés adatai szerint egyértelműek: a legtöbb résztvevő számára a közvetlen tanulás, az új ismeretek megszerzése jelenti a legfontosabb hozadékot, sokaknál nő az érdeklődés és az aktív részvétel, sőt sok szülő arról számolt be, hogy a kulturális élmények javították gyermekeik iskolai teljesítményét.
Ugyanakkor jelentősen átalakult a kulturális fogyasztás szerkezete:
Carmen Croitoru, az INCFC igazgatója szerint Romániában hiányzik a folyamatos kulturális fogyasztás, és
Úgy véli, a képzelőerő és a kreativitás hiánya komoly veszélyt jelent, és szerinte Romániában elterjedt a szabadon gondolkodó és olvasó ember iránti lenézés is, ami tovább rontja a helyzetet.
Demeter András István kulturális miniszter szerint sok család számára ma is a városnapok és a templomi rendezvények jelentik az egyetlen „kulturális” érintkezést, ám ezek nem kulturális, hanem politikai célokat szolgáló események. Úgy véli, nem törvényi szabályozásra, hanem helyes intézményi hozzáállásra lenne szükség ahhoz, hogy
A miniszter szerint az alacsony könyvolvasási arány mögött nem az árak, hanem a rendszerváltás utáni, elmaradt oktatási reformok állnak. A ’90-es évek elején nem érkezett meg időben a kulturális nevelést támogató, világos oktatáspolitika, és az azóta felnőtt generációk ezt a hiányt viszik tovább.
Amikor arról kérdezték, mi kellene ahhoz, hogy a következő felmérésben ne szerepeljen az, hogy a családok 67 százaléka soha nem vett részt kulturális eseményen, azt válaszolta: „Egy csoda.”
A 2024-es Kultúrafogyasztási Barométer elnevezésű felmérés arra is rámutat, hogy Romániában hiányoznak a koherens kulturális közpolitikák és a megfelelő finanszírozás, amelyek elengedhetetlenek lennének a kultúra társadalmi hatásának megerősítéséhez. A kutatók integrált, a kultúrát, az oktatást és a helyi közösségeket összekapcsoló intézkedések bevezetését javasolják. A felmérés országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel készült, több mint ezer válaszadó részvételével.
Halálra késelt egy 50 éves férfit a saját fia hétfő este Piatra-Neamțon.
Kihallgatásra beidézte kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Gheorghiță Vlad tábornokot, a román hadsereg vezérkari főnökét.
Az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében összesen több mint 973 millió euró értékű szerződést és keretmegállapodást kötött a belügyminisztérium – közölte a tárca.
A romániai polgárok többsége rossz ötletnek tartja, hogy egy független személy vezessen egy, a korábbi koalíció pártjaiból álló kormányt – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Romániában magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, közben „több százezer munkavállalót hozunk be Nepálból, Pakisztánból, Indiából és Srí Lankáról” – méltatlankodott hétfőn Petrişor Peiu.
A galacihoz hasonló incidensek – ahol egy orosz drón egy lakóházba csapódott – bármikor megismétlődhetnek, amíg Románia meg nem kapja az új drónelhárító rendszereket – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
„A csütörtök éjszaka Galacon lezuhant drón egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú eszköz volt” – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton közzétett bejegyzésében, amelyben a hatósági vizsgálat eredményeit ismertette.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a NATO-tagállamoknak végre komolyan kellene venniük Oroszország egyre gyakoribb provokációit.
A galaci tömbházba csapódott orosz drón ügyében az elmúlt napokban a katonai és diplomáciai következmények kerültek a figyelem középpontjába.
szóljon hozzá!