Különleges nyugdíjak: csak jövőre születhet döntés, a PSD által jelölt alkotmánybírák hétfőn is bojkottálták az ülést

A határozatképességhez legalább hat alkotmánybíró jelenléte szükséges. Ennek nyomán január 16-ára halasztották a következő ülést a különleges nyugdíjak témájában.

A Digi24 forrásai szerint

Azt is kérték, hogy a döntést halasszák el, amíg megkapják a kért adatokat.

korábban írtuk

A kormány bukására játszhatnak a PSD-s alkotmánybírák az értesülések szerint

A kormány bukására játszik az alkotmánybíróság azon négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kijelölt tagja, aki vasárnap bojkottálta a testület ülését, amelyen a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait szabályozó törvényről tárgyaltak.

A kérelmet azonban a testület többi bírája elutasította, azzal érvelve, hogy az intézmény már rendelkezik a döntés meghozatalához szükséges összes információval. Ennek nyomán a négy bíró elhagyta a tárgyalótermet. A Digi24 forrásai szerint a bírák az alkotmánybíróság működését szabályozó törvény esetleges megsértésére is hivatkoztak. E törvény szerint ha legalább három bíró kéri a döntés elhalasztását, a tárgyalást automatikusan el kell halasztani.

Ugyanakkor a taláros testület elnöke nem engedélyezte a halasztást.

Addig az igazságügyi minisztérium megküldheti a kért kiegészítő adatokat, bár Simina Tănăsescu, a taláros testület elnöke hétfőn azt mondta: az nem releváns az általuk meghozandó döntés szempontjából. Mint megírtuk, a G4Media információi szerint a négy bíró azért akarja elhalasztani a döntést, mert nincs meg a nyugdíjak csökkentését és a szolgálati idő növekedését előíró reform blokkolásához szükséges többségük.

A források szerint

Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentése és nyugdíjkorhatáruk emelése hónapok óta a feszültség egyik fő forrása Romániában. Az alkotmánybíróság – ugyancsak a legfelsőbb bíróság panasza nyomán – az első változatot formai okokra hivatkozva (miszerint a kormány nem várta meg a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontját) alkotmányellenessé nyilvánította. A kormány ezt követően egyeztetéseket kezdett a bírák és ügyészek képviselőivel, akik azonban ragaszkodnak a luxusnyugdíjhoz.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – Kivonultak a PSD talárosai az ülésről, ismét elhalasztotta döntését az alkotmánybíróság

A taláros testület hétfőn dönthet a bírák és ügyészek nyugdíjára vonatkozó törvény alkotmányosságáról, miután ismét elnapolta az állásfoglalást.

A bírák és ügyészek azt kérték, hogy a bruttó jövedelmük 65 százalékát kapják nyugdíjként, ami az utolsó nettó jövedelmük 97–98 százalékát jelentené. A bukaresti kormány december elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet második változatáért. E szerint

A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, Ilie Bolojan kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A legfelsőbb bíróság tagjai december elején egyhangúlag úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a jogszabályjavaslatot. Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője akkor közölte, hogy

Formai szempontból azért, mert a kormány megalapozatlanul sürgette az országos helyreállítási terv (PNRR) 215-os mérföldkövére hivatkozva a tervezet elfogadását. A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint a törvény homályos, nem létező vagy meghatározatlan jogi fogalmakat használ, ami sérti a jogbiztonságot – tette hozzá a szóvivő.

Alistar szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert

Emellett a jogszabályjavaslat diszkriminatív, mert a bírákat és ügyészeket hátrányosabban kezeli, mint más különnyugdíjas kategóriákat, akiknek a nyugdíja meghaladja a legutolsó nettó fizetésük 80 százalékát – részletezte Alistar. Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel.

A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.