Koszovó: Bukarest nem enged

A nyilatkozat, amelyet a törvényhozás két háza 239 „igen\" szavazattal, hét tartózkodás mellett fogadott el, leszögezi: Románia tárgyalásos úton elért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szentesített megoldást támogat. A dokumentumban a parlament európai uniós csúcstalálkozót javasol azzal a céllal, hogy azon a tagállamok egyeztessék a tartomány jövõjével, illetve a nyugat-balkáni államok európai és euroatlanti integrációjával, valamint a régió biztonságával kapcsolatos álláspontjukat. A nyilatkozat azt javasolja az állami szerveknek, hogy helyezkedjenek egységes és koherens, a régió biztonságát és Románia nemzetbiztonsági érdekeit szem elõtt tartó álláspontra abban az esetben, ha a koszovói albánok egyoldalúan kikiáltják a tartomány függetlenségét.

Adrian Cioroianu közölte, véleménye szerint a nyilatkozatnak tükröznie kell Románia óhaját a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kapcsolatosan. „Álláspontunk szerint támogatni kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ugyanakkor ellenezzük a kollektív jogok biztosítását. Romániára eddig nem gyakoroltak nyomást, nem tartozunk a megegyezést akadályozó kisebbséghez az EU-ban. Részesei vagyunk egy vitának, amely a következõ hónapokban is folytatódni fog, és az Unió többi országaival egyetemben mi is szorgalmazzuk egy külügyi és biztonsági misszió Koszovóba küldését, amelynek azonban nem csupán Koszovó, de az egész nyugat-balkáni térség helyzetével foglalkoznia kell\" – szögezte le a miniszter. Hozzátette, Románia is részt kíván venni egy ilyen küldetésben. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt hétvégén Brüsszelben megtartott EU-csúcson, amelyen a Koszovó jövõjével kapcsolatos egységes uniós álláspont kialakítása is a napirendi pontok között szerepelt, a tagállamok többsége a tartomány önállósága mellett voksolt, csupán néhány ország – köztük a leghatározottabban Románia – jelezte, nem támogatják a koszovói függetlenség kikiáltását.

B. L.

Biztonsági Tanács: nincs megegyezés

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán az „összeegyeztethetetlen\" álláspontok miatt nem tudott megegyezni Koszovóról. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZ-nagykövet kijelentette: az Egyesült Államok, Európa és más államok eltökéltek a Koszovó függetlenségét biztosító Ahtisaari-terv megvalósítására.

Koszovó jelenlegi helyzete elfogadhatatlan – mondta a belga nagykövet, miután a testület nem tudott döntésre jutni a 90 százalékban albánok lakta szakadár dél-szerbiai tartomány jövõjérõl. „A tárgyalásos rendezés lehetõsége kimerült\" – állapították meg az Egyesült Államok és az EU-tagállamok nagykövetei közös nyilatkozatukban. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök figyelmeztetett: Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása, amelyet a nyugati országok támogatnának, aláaknázná az ENSZ-alapokmányt, és egy olyan új korszak kezdetét jelentené, amelyben az erõ a jog felett áll. Megjegyezte, „komoly válság\" robbanhat ki, de nem bocsátkozott részletekbe, nem közölte, Belgrád milyen válaszlépést tenne. Fatmir Sejdiu, az ENSZ-közigazgatás alatt álló tartomány elnöke is felszólalt a BT-ben. Arról beszélt, hogy az 1990-es években az albánok ellen végrehajtott etnikai tisztogatás miatt lehetetlen Szerbia és Koszovó jövõjét egy közös államban elképzelni. „Belefáradtunk a csaknem két évtizede tartó elszigeteltségbe és háborúba\" – mondta. Az amerikai és az EU-nagykövetek szerint a BT-ülés kudarca azt jelenti, hogy az ENSZ-ben nem lehet megoldást találni Koszovó ügyére. Dimitrij Rupel, az EU elnökségét január elsejétõl átvevõ Szlovénia külügyminisztere csütörtökön bejelentette: fontos, hogy Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió egységesen lépjen fel.