Ilie Bolojan nem adott egyértelmű választ, hogy elfogadná-e a kormányfői felkérést
Fotó: presidency.ro
Nem adott egyértelmű választ Ilie Bolojan ügyvivő államfő arra a kérdésre, hogy elfogadja-e a miniszterelnöki jelölést, ha Nicușor Dan megválasztott elnök őt kéri fel kormányalakításra. Háromhónapos elnöki tevékenységének mérlegelése mellett Bolojan a politikai pártok állami támogatása csökkentésének lehetőségéről és az IMF-hitel elkerülésének fontosságáról is beszélt.
2025. május 21., 20:592025. május 21., 20:59
Parlamenti többséggel rendelkező kormányra és miniszterelnökre van szüksége az országnak – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan ügyvivő köztársasági elnök. „A pártokkal való konzultációk után a megválasztott államfő eldönti, kit bíz meg kormányalakítással” – válaszolta, amikor arról kérdezték az újságírók, hogy vállalja-e a miniszterelnöki megbízatást, ugyanis köztudomású, hogy a megismételt elnökválasztás kampányában a végső győztes Nicușor Dan független jelölt, Bukarest jelenlegi főpolgármestere többször is kijelentette, hogy a korábban nagyváradi polgármesterként és Bihar megyei tanácselnökként is eredményeket felmutató és érdemeket szerző Ilie Bolojant látná szívesen a kormányfői székben.
A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón az ügyvivő államfő elmondta: ahhoz, hogy a miniszterelnök munkája hatékony legyen, parlamenti többségre és partnerekre van szüksége. „Jó miniszterek és szakemberek nélkül egyetlen kormányfő sem tud jó teljesítményt nyújtani” – fejtette ki az Agerpres hírügynökség szerint.
Gazdasági szempontból jobboldali, hívő ortodox, és a professzionális hadsereget támogatja – jelentette ki Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere, aki független jelöltként bejutott a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulójába.
Beszélt arról is, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben különösen fontos lenne, hogy a kormány egy stabil parlamenti többségre támaszkodjon, mert ez lenne a legelőnyösebb az ország számára. „Remélem, nem kerülünk abba a helyzetbe, hogy kisebbségi kormány vezesse az országot” – tette hozzá.
Mint köztudomású, a tavaly decemberben a jelöltek esélyegyenlőségét sértő illegális kampányfinanszírozásról és külföldi befolyásolásról szóló titkosszolgálati információk alapján az alkotmánybíróság érvénytelenítette a 2024-es elnökválasztást, ezért írtak ki idén új szavazást, de Klaus Iohannis elnök mandátuma lejárta után sem adta át hivatalát, mert meg akarta várni utódja beiktatását. Csak az ellenzéki pártok nyomására, a tisztségéből való felfüggesztési eljárás kilátásba helyezése nyomán mondott le idén február 12-i hatállyal, így lett a tavaly ősszel a szenátus elnökévé választott Bolojan ügyvivő államfő.
Ilie Bolojan szerint jó körülmények között zajlott a májusi elnökválasztás. A Cotroceni-palotában tartott sajtótájékoztatón méltányolta a második fordulóban jegyzett magas részvételi arányt és megköszönte a választások megszervezésében és lebonyolításában résztvevő hatóságok munkáját. Egyúttal ismertette ügyvivő államfői megbízatásának mérlegét is:
Szerinte Románia uniós tagsága nemcsak a jólét és a fejlődés feltételeit biztosítja, hanem értékorientációt is jelent. Ugyanakkor kiemelte a NATO-tagságnak, a Washingtonnal fenntartott kapcsolatok erősítésének és a stratégiai partnerségnek a jelentőségét.
Feladatát nehezítette, hogy a megbízatása csak ideiglenes volt, nem állt mögötte több millió szavazat. Emellett a kampány előtt és a választási kampány időszakában minden lépésének politikai jelentőséget tulajdonítottak – magyarázta.
Hozzátette, hogy Románia „világos és változatlan álláspontra” helyezkedett az ukrajnai háborúval kapcsolatban, támogatva az „igazságos békét” és a nemzetközi jog tiszteletben tartását. Ugyanakkor Bukarest továbbra is támogatta a „testvérország” Moldovai Köztársaságot, és mindent megtett az együttműködés szorosabbra fűzéséért.
Nicușor Dan megválasztott államfő egy keddi nyilatkozatában üdvözölte, hogy a PSD nem zárkózik el a kormányban való részvételtől, és ismét leszögezte, hogy leginkább egy olyan kormánynak örülne, amelyben mind a négy Nyugat-barát párt képviselteti magát.
„Románia álláspontja az EU-ban és az Európai Tanácsban is kiszámítható volt, és egybecsengett a kormányéval. Úgy vélem, így hozzájárultunk ahhoz, hogy ebben a rövid időszakban megerősödjön az a benyomás Romániáról, hogy egy kiszámítható ország, amelyre támaszkodni lehet” – jelentette ki Bolojan.
Beszélt arról is, hogy ezekben a hónapokban fontos védelmi témájú megbeszélései voltak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a román védelmi ipar fejlesztéséről, de az európai alapokhoz való hozzáférésről is. Bolojan jónak nevezte az együttműködését a kormánnyal, és köszönetet mondott Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek és a Ciolacu-kabinet tagjainak.
A megismételt elnökválasztás első fordulójának kudarca – a kormánykoalíció közös jelöltjének, Crin Antonescunak a lemaradása a második fordulóról – oda vezetett, hogy Marcel Ciolacu miniszterelnök benyújtotta lemondását, és pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépett a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel alkotott koalícióból. Ez a kormány lemondását is jelentette, azóta a kabinet ügyvivő jelleggel, Cătălin Predoiu (PNL) megbízott miniszterelnök vezetésével látja el feladatát az új kormány megalakulásáig.
Ilie Bolojan azt is elmondta, hogy szerinte csökkenteni lehetne a pártok szubvencióját, de ennél is fontosabbnak tartaná, hogy valamelyest szabályozzák az összegek felhasználását. Úgy vélekedett, hogy a német alapítványok mintájára ezeket a támogatásokat a párttagok képzésére kellene fordítani, hogy legyenek jól felkészültek és versenyképesek.
„Ebben a formában a közpénz ezeknek az embereknek egy adott tisztségben nyújtott teljesítménye révén végső soron visszafordulna a polgárok javára” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy Romániának el kell kerülnie azt a helyzetet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szoruljon. Ezzel Traian Băsescu volt elnök nyilatkozatára reagáltatták, aki szerint szükség lesz egy hitelmegállapodásra a nemzetközi pénzintézettel.
Az ügyvivő államfő elismerte, hogy a választások előtti időszakokban a döntéshozók óvakodnak a költségvetési korrekcióktól, de hangsúlyozta, hogy ezeket intézkedéseket már korábban meg kellett volna hozni. Bolojan a pénzpazarlás csökkentését és az adóbegyűjtés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Ellenkező esetben emelni kell az adókat – tette hozzá.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Katasztrófát okozó rongálás gyanújával vizsgálódik az ügyészség a három halálos áldozatot követelő péntek reggeli bukaresti tömbházrobbanás ügyében. Közben az egészségügyi minisztérium újabb információkat közölt a robbanás sérültjeinek helyzetéről.
Büntetőeljárást indított a DNA a bukaresti központi katonai kórház igazgató-parancsnoka, Florentina Ioniță-Radu vezérőrnagy és további 18 katona ellen az egészségügyi intézményben történt szabálytalan bérkifizetések ügyében.
Külföldi kórházakba szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás két súlyos sérültjét – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
A pénteken felrobbant bukaresti, Rahovei úti tömbháznál a Distrigaz Sud földgázszolgáltató egy nappal korábban leállította a gázszolgáltatást, amikor azonban egy pénteki bejelentés nyomás ismét kiszálltak a helyszínre, már nem volt zárópecsét a gázcsapon.
Egy közeli iskola 15 tantermében is károk keletkeztek a péntek reggeli bukaresti panelházrobbanás nyomán – közölte az oktatási minisztérium.
Bármikor összeomolhat az a bukaresti panelház, amelyben a nagyerejű pénteki robbanás történt Raed Arafat belügyi államtitkár szerint.
Hatósági segítséggel csempészhette be az országba az otthonában talált fegyvereket és pénzt az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekedetekkel gyanúsított Horațiu Potra zsoldosvezér, ezért új eljárás indult ellene – jelentette be Alex Florența legfőbb ügyész.
Medvetámadás nyomait viselő férfit találtak holtan az otthona közelében Almásmezőn (Bicaz Chei) – közölte pénteken a Neamț megyei rendőrség.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.
szóljon hozzá!