Fotó: RMDSZ
A titkosszolgálatoknak nincs mit keresniük a büntetőeljárásban, mert a jogállamiságot sértő módon veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését – jelentette ki szerdán az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2023. április 05., 17:112023. április 05., 17:11
2023. április 05., 17:532023. április 05., 17:53
A kormányfőhelyettesi tisztséget betöltő politikus elmondta, hogy a büntető törvénykönyv kormány által javasolt módosításait megszavazták a szövetség képviselői, de tartózkodtak a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetről szóló szavazáson, mert nem értenek egyet azzal, hogy a titkosszolgálatok beavatkozzanak az igazságszolgáltatásba. A politikus a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatban emlékeztetett: az RMDSZ már korábban bejelentette, hogy elfogadja az igazságügyi miniszter bármelyik javaslatát a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározására.
Felidézte, hogy az RMDSZ támogatta a 250 000 lejes károkozási értékhatár bevezetését a hivatali visszaélés meghatározásánál, majd később támogatta a 9000 lejes küszöbértéket is. De nem ellenezték az értékhatár eltörlését sem, amit az igazságügyi minisztérium kedden délután indítványozott. „Azt mondtuk: ha ez az új javaslat, akkor ezt fogjuk támogatni, mert ez az igazságügyi minisztérium felelőssége” – részletezte Kelemen Hunor.
Emlékeztetett arra is: szerdán a képviselőház plénumában Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter fenntartotta, hogy alkotmányos az értékhatár eltörlése. ,,Bízom abban, amit az igazságügyi miniszter mond, majd meglátjuk, hogy igaza van-e, amikor a tervezetet megtámadják az alkotmánybíróságon” – tette hozzá a kormányfőhelyettes.
A büntetőeljárási törvénykönyv módosításáról elmondta,
Kelemen Hunor kifejtette, hogy szerinte az igazságszolgáltatásnak, beleértve az ügyészséget, nem kellene összekeverednie a többi hatalmi ággal. „Vagyis a titkosszolgálatoknak nincs mit keresniük a büntetőeljárásban” – szögezte le. Márpedig szerinte a büntetőeljárási törvénykönyv szerdán elfogadott módosításának értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) részt vehet a büntetőeljárásokban, befolyásolva az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését.
Elmondta azt is, hogy
amit elfogadhatatlannak tart. Emlékeztetett arra, hogy a korrupciós bűncselekmények feltárására a román állam korábban önálló intézményt hozott létre, a korrupcióellenes ügyészséget (DNA), amely rendelkezik bizonyítékszerzésre alkalmas technikai eszközökkel is.
A képviselőház szerdán a kormány által beterjesztett formában fogadta el a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet, elutasítva az összes módosító javaslatot, azokat is, amelyeket a múlt héten a szenátus első házként elfogadott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közösség elleni uszításért bűnvádi feljelentést tett Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes ellen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), miután a politikus megkérdőjelezte a bírák és ügyészek különnyugdíjának társadalmi indokoltságát.
Ahogy a mesterséges intelligencia a mindennapi szoftverfejlesztési folyamatok részévé válik, új szerepkörök is megjelennek az IT szektorban.
„Visszataszító populizmussal” vádolta hétfőn „a kormány egyes képviselőit” Sorin Grindeanu, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának reformjával kapcsolatban.
Európának gyors ütemben bővítenie kell védelmi iparát – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államfő. Az elnök a román–német védelmi ipari együttműködésről szervezett bukaresti konferencián beszélt erről.
Hétfőtől további hat határátkelőhelyen alkalmazzák az EU-n kívüli állampolgárok adatainak nyilvántartására szolgáló új digitális belépési-kilépési rendszert (Entry-Exit System - EES) - közölte a román határrendészet.
Ellenőrzést rendelt el a Román Rendőrség vezetősége a Teleorman megyei rendőr-főkapitányságnál a volt feleségét halálra késelő férfi ügye kapcsán.
Szinte minden korosztályban a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) élvezi a legnagyobb támogatottságot, csak a 60 év fölöttiek körében nincs az első helyen – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Országos Statisztikai Intézet vasárnap közzétett adatai szerint 2024-ben körülbelül ötmillió személy, vagyis Románia lakosságának 26,5 százaléka élt anyagi és társadalmi deprivációban.
Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes úgy döntött, hogy hivatali idejét az igazságszolgáltatás függetlensége elleni nyilvános támadással kezdi – vélekedett Alin Ene, aki a bírákat képviseli a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsban (CSM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!