
Amennyiben nem lesz fizetésemelés, a tanügyi szakszervezetek nem zárják ki az általános sztrájkot sem
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Jövő évtől nőnek a tanügyi bérek, de azt, hogy pontosan hány százalékkal, a kormánnyal folytatott tárgyalások nyomán határozzák meg – jelentette ki pénteken Simion Hăncescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke.
2023. november 24., 17:322023. november 24., 17:32
A tanügyi szakszervezetek képviselői Marcel Ciolacu kormányfővel és Ligia Deca oktatási miniszterrel egyeztettek pénteken a Victoria-palotában. A megbeszélésen jelen volt Marius Nistor, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség elnöke is.
Az újságírók azon kérdésére, hogy 2024. január elsejétől nőnek-e a tanári fizetések, Hăncescu azt mondta, a szakszervezetek tudják, hogy jövő évben legalább 20 százalékos béremelést kell elérniük az oktatási alkalmazottak számára, de amíg a tárgyalások le nem zárulnak, nem akarnak százalékokkal dobálózni, mert esetleg félrevezető lesz az emberek számára, tekintve, hogy az új bértörvény bérrácsa sincs még leszögezve.
Marius Nistor kijelentette, hogy a fizetésemelésnek a tanügyi alkalmazottak minden kategóriáját érintenie kell. Hangsúlyozta azonban, hogy az illetékes minisztériumokkal – tanügyi, munkaügyi és pénzügyi – közösen kell majd leszögezniük a béremelés mértékét.
és nem zárják ki az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségét sem.
,,Jelenleg a tárgyalások közepén vagyunk, hogy nagyon világosan meghatározzuk, hogy mi történik január 1-jétől. (...) Ne tőlünk kérdezzék, hogy van-e pénz, a kormány feladata, hogy pénzt találjon (...) Meg lehet úgy határozni a prioritásokat, hogy megoldják az oktatási rendszer problémáit” – szögezte le Nistor, hozzátéve, hogy a tárgyalások végén tudni fogják majd, mit kell tenniük, de ,,mindenre fel vannak készülve”.
Az oktatási szakszervezetek képviselői szerint a következő egyeztetés a bérekről hétfőn lesz a tanügyminisztériumban, tájékoztat az Agerpres hírügynökség.
A múlt évben 2024-hez képest 9,1 százalékkal 64,371 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Már március óta szedik az első, extrakorai hazai paradicsomot, amelyet a termelők 40–42 lej közötti nagykereskedelmi áron adnak el kilogrammonként, viszont a piacokon már csaknem 70, vagy akár 80 lejért árulják a viszonteladók.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy a közel-keleti háború elhúzódása nyomán a kormánynak semmilyen haszna nincs az üzemanyagárak emelkedéséből.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint engedhetetlen, hogy a Romsilva 2026-os költségvetésében előirányozzák a teljes erdészeti személyzet számára szükséges testkamerákra szánt összegeket.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: az APIA-támogatásban részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben elveszíthetik a támogatásokat.
Szabálysértésnek minősülne, ha nem töltés alatt álló járművek parkolnának az elektromos autók töltőpontjainál – ezt írja elő a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közúti közlekedési törvényt módosító tervezete.
Dacian Cioloș április 6-tól, hétfőtől tölti be az elnöki tanácsadói tisztséget. A Nicușor Dan államfő által aláírt rendelet pénteken jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
szóljon hozzá!