
Megfelelnek. Liana Arsenie szerint nem kell módosítani a 2022-es igazságügyi törvényeket
Fotó: Freepik
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie úgy véli, hogy a 2022-ben elfogadott igazságszolgáltatási törvényeket nem szabad „egy kis csoportnyi bíró és ügyész” követeléseinek megfelelően módosítani, de javítani lehet rajtuk.
2026. január 12., 10:552026. január 12., 10:55
Arsenie vasárnap este az Antena 3 hírcsatornán az igazságügyi jogszabályok és a közelmúltban kirobbant biotrány kapcsán kijelentette, hogy
„Amit én látok, és amit az egész világ, az egész ország lát, az az, hogy ez a médiaszínház eltűnt, a bilincsek látványa eltűnt, ami a DNA, ez az ügyészségi struktúra tevékenységének normalizálódását jelenti. Miért? Mert a büntetőeljárási törvénykönyvben nagyon világosan szerepel, hogy a büntetőeljárás nem nyilvános. Nem tudok véleményt mondani a DNA tevékenységének hatékonyságáról, de biztosan állíthatom, hogy a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi körülmények között normális állapotok vannak” – mondta Liana Arsenie.
A műsorban rákérdeztek, módosítani kellene-e az igazságszolgáltatási törvényeket.
– válaszolta.
Arra a kérdésre, hogy adjon példát arra, mit lehetne javítani, Liana Arsenie így válaszolt: „Például a vezetői pozíciókba való előléptetés szempontjából úgy gondolom, hogy az alelnököket verseny, vizsga alapján kellene előléptetni.” Szerinte ez javítaná a bíróságok vezetését.
Mint arról beszámoltunk, az igazságügyi botrány a Recorder oknyomozó portál riportja nyomán tört ki.
A Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című, két hete bemutatott dokumentumfilm szerint a romániai igazságügyi rendszert egy bírákból, ügyészekből és politikusokból álló érdekcsoport tartja kézben.
A riportban megszólalók szerint azon bírákat, akik nem hajlandóak a felsőbb utasításoknak engedelmeskedni, fegyelmi vizsgálatokkal zaklatják és próbálják ellehetetleníteni.
Arsenie múlt héten határozottan visszautasította a Recorder azon állításait, amelyek szerint a bíróság vezetése a bírói tanácsok összetételének rendszeres módosításával befolyásolta a korrupciós ügyekben hozott döntéseket.
Arsenie hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a bukaresti ítélőtábla elé került korrupciós ügyek túlnyomó többsége – több mint 86 százaléka – már elévült a bíróságra érkezéskor, a fennmaradó esetekben az elévülési idő hamarosan lejárt volna.
Ilyen körülmények között a bírói tanácsok összetétele nem befolyásolhatta az ítéleteket, mivel a törvény automatikusan az eljárás megszüntetését írta elő – érvelt a bírónő.
Arsenie korábban arról is beszélt, hogy az úgynevezett leleplező riporttal valójában
Ezt az állítását vasárnap is megismételte.
Szerinte előre megtervezett, tudatos és cinikus kísérlet zajlik az igazságszolgáltatás feletti politikai ellenőrzés megszerzésére, ami hosszú távon a jogállam egyensúlyát veszélyezteti.
Az Antena 3-nak nyilatkozó bírónő kifejtette, hogy
Arsenie nem nevezte meg azokat, akik ezt a forgatókönyvet kigondolták.
Emlékeztetett arra, hogy a hatalmi ágak szétválasztása alkotmányos alapelv, és ha az egyik hatalmi ág túlsúlyba kerül, az elkerülhetetlenül a jogállam leépüléséhez vezet.
Véleménye szerint Romániában az elmúlt időszakban a végrehajtó hatalom fokozatosan „felőrli” a törvényhozást, miközben egyre erősebb törekvések mutatkoznak az igazságszolgáltatás befolyásolására.
„Vannak olyan bírák és ügyészek, akik minden politikai hatalomváltáskor felkeresik az államfőt, és változást sürgetnek az igazságszolgáltatásban. (...) Én nem vádolhatok senkit. A vádakat a törvények előírásainak megfelelően kell megfogalmazni, és azokat az illetékes intézményeknek kell kivizsgálniuk” – fogalmazott a bukaresti ítélőtábla elnöke.
Megjegyezte, hogy szerinte
Arsenie elmondta azt is, hogy találkozót kért Nicușor Dan államfőtől, ám egyelőre nem kapott választ. Egyúttal azt üzente az elnöknek, hogy amikor az igazságszolgáltatást nyilvánosan „a félelem, nyomásgyakorlás és üldöztetés által irányított rendszernek” nevezi, vegye figyelembe: ezek a kijelentések nem egyes bírák és ügyészek, hanem a teljes igazságszolgáltatási rendszer hitelességét rontják.

Határozottan visszautasította hétfő este a Recorder oknyomozó portál állításait Liana Arsenie, a bukaresti ítélőtábla elnöke.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
szóljon hozzá!