
Megfelelnek. Liana Arsenie szerint nem kell módosítani a 2022-es igazságügyi törvényeket
Fotó: Freepik
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie úgy véli, hogy a 2022-ben elfogadott igazságszolgáltatási törvényeket nem szabad „egy kis csoportnyi bíró és ügyész” követeléseinek megfelelően módosítani, de javítani lehet rajtuk.
2026. január 12., 10:552026. január 12., 10:55
Arsenie vasárnap este az Antena 3 hírcsatornán az igazságügyi jogszabályok és a közelmúltban kirobbant biotrány kapcsán kijelentette, hogy
„Amit én látok, és amit az egész világ, az egész ország lát, az az, hogy ez a médiaszínház eltűnt, a bilincsek látványa eltűnt, ami a DNA, ez az ügyészségi struktúra tevékenységének normalizálódását jelenti. Miért? Mert a büntetőeljárási törvénykönyvben nagyon világosan szerepel, hogy a büntetőeljárás nem nyilvános. Nem tudok véleményt mondani a DNA tevékenységének hatékonyságáról, de biztosan állíthatom, hogy a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi körülmények között normális állapotok vannak” – mondta Liana Arsenie.
A műsorban rákérdeztek, módosítani kellene-e az igazságszolgáltatási törvényeket.
– válaszolta.
Arra a kérdésre, hogy adjon példát arra, mit lehetne javítani, Liana Arsenie így válaszolt: „Például a vezetői pozíciókba való előléptetés szempontjából úgy gondolom, hogy az alelnököket verseny, vizsga alapján kellene előléptetni.” Szerinte ez javítaná a bíróságok vezetését.
Mint arról beszámoltunk, az igazságügyi botrány a Recorder oknyomozó portál riportja nyomán tört ki.
A Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című, két hete bemutatott dokumentumfilm szerint a romániai igazságügyi rendszert egy bírákból, ügyészekből és politikusokból álló érdekcsoport tartja kézben.
A riportban megszólalók szerint azon bírákat, akik nem hajlandóak a felsőbb utasításoknak engedelmeskedni, fegyelmi vizsgálatokkal zaklatják és próbálják ellehetetleníteni.
Arsenie múlt héten határozottan visszautasította a Recorder azon állításait, amelyek szerint a bíróság vezetése a bírói tanácsok összetételének rendszeres módosításával befolyásolta a korrupciós ügyekben hozott döntéseket.
Arsenie hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évben a bukaresti ítélőtábla elé került korrupciós ügyek túlnyomó többsége – több mint 86 százaléka – már elévült a bíróságra érkezéskor, a fennmaradó esetekben az elévülési idő hamarosan lejárt volna.
Ilyen körülmények között a bírói tanácsok összetétele nem befolyásolhatta az ítéleteket, mivel a törvény automatikusan az eljárás megszüntetését írta elő – érvelt a bírónő.
Arsenie korábban arról is beszélt, hogy az úgynevezett leleplező riporttal valójában
Ezt az állítását vasárnap is megismételte.
Szerinte előre megtervezett, tudatos és cinikus kísérlet zajlik az igazságszolgáltatás feletti politikai ellenőrzés megszerzésére, ami hosszú távon a jogállam egyensúlyát veszélyezteti.
Az Antena 3-nak nyilatkozó bírónő kifejtette, hogy
Arsenie nem nevezte meg azokat, akik ezt a forgatókönyvet kigondolták.
Emlékeztetett arra, hogy a hatalmi ágak szétválasztása alkotmányos alapelv, és ha az egyik hatalmi ág túlsúlyba kerül, az elkerülhetetlenül a jogállam leépüléséhez vezet.
Véleménye szerint Romániában az elmúlt időszakban a végrehajtó hatalom fokozatosan „felőrli” a törvényhozást, miközben egyre erősebb törekvések mutatkoznak az igazságszolgáltatás befolyásolására.
„Vannak olyan bírák és ügyészek, akik minden politikai hatalomváltáskor felkeresik az államfőt, és változást sürgetnek az igazságszolgáltatásban. (...) Én nem vádolhatok senkit. A vádakat a törvények előírásainak megfelelően kell megfogalmazni, és azokat az illetékes intézményeknek kell kivizsgálniuk” – fogalmazott a bukaresti ítélőtábla elnöke.
Megjegyezte, hogy szerinte
Arsenie elmondta azt is, hogy találkozót kért Nicușor Dan államfőtől, ám egyelőre nem kapott választ. Egyúttal azt üzente az elnöknek, hogy amikor az igazságszolgáltatást nyilvánosan „a félelem, nyomásgyakorlás és üldöztetés által irányított rendszernek” nevezi, vegye figyelembe: ezek a kijelentések nem egyes bírák és ügyészek, hanem a teljes igazságszolgáltatási rendszer hitelességét rontják.

Határozottan visszautasította hétfő este a Recorder oknyomozó portál állításait Liana Arsenie, a bukaresti ítélőtábla elnöke.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
szóljon hozzá!