Átvilágítják őket. Gázából Romániába érkező román állampolgárok és családtagjaik Marcel Ciolacu kormányfő társaságában
Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
Jelenleg nincs miért a terrorveszély növekedésétől tartani Romániában – ez a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes szervek hivatalos álláspontja az Izrael és a Hamász közötti háború kapcsán. A SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság a napokban hallgatta meg a hírszerzést az ügyben, ennek nyomán vonták le a következtetést. A bizottság RMDSZ-es tagja, Csoma Botond a Krónikának szintén arról beszélt: a jelenlegi helyzet ismeretében kevésbé valószínű, hogy valamilyen terrortámadástól kelljen tartani, mindazonáltal azt nem lehet százszázalékosan kizárni, hogy valaki egyénileg radikalizálódva kövessen el valamilyen terrorakciót. Egy felmérés közben azt jelzi: az emberek igenis félnek a terrorveszély növekedésétől.
2023. november 09., 18:522023. november 09., 18:52
2023. november 09., 19:002023. november 09., 19:00
Bár a nemzetbiztonsági ügyekben illetékes hatóságok igyekeznek megnyugtatni az embereket, hogy az Izrael által a Hamász terrorszervezet ellen az október 7-i merényletek után indított háború nyomán nincs terrorveszély Romániában, egy felmérésből az derül ki, hogy a polgárok jelentős része komolyan aggódik a biztonsági helyzet romlása miatt. Ioan Chirteş, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét ellenőrző bukaresti parlamenti bizottság elnöke arról beszélt:
A testület kedden hallgatta meg a SRI vezetőit az Izrael által a Hamász terrorszervezet által elkövetett október 7-i merényletek nyomán előállt helyzet kapcsán. A szenátor elmondta,
„És természetesen megfigyelik azokat a helyeket is, ahol sok palesztin, diák vagy egyéb palesztin közösség tartózkodik” – mondta Ioan Chirteș a România Politică című műsorban. Szerinte a SRI és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) között jó az együttműködés a regionális válság kezelésében. „Ma nincs terrorfenyegetettség Románia területén” – tette hozzá.
A PNL szenátora rámutatott, hogy Romániában több ezer, mintegy nyolcezer palesztin van, akik főleg diákok.
– mondta Ioan Chirteș, hozzátéve, hogy „erre az egész társadalomnak reagálnia kell”.
A SRI ellenőrző bizottságának elnöke megjegyezte, hogy Angliában a tömegközlekedési eszközökön azt kérik, hogy ha egy gyanúsítottat észlelnek, hívjon fel egy bizonyos telefonszámot. Mint arról beszámoltunk, a SRI átvilágítja mindazokat a román állampolgárokat, illetve családtagjaikat, akiket a Hamász terrorszervezet ellen a Gázai övezetben indított izraeli hadjárat elől Romániába menekítettek.
Mindezek kapcsán a Krónika megkereste Csoma Botondot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét, aki maga is tagja a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottságnak.
„Ennek van egy objektív oka: a muzulmán lakosság aránya sokkal kisebb Romániában és Kelet-Európában, mint mondjuk a kontinensünk nyugati felében. Összesen 60 ezer muzulmánról tudnak a statisztikák szerint, amiből mintegy 40 ezer a hagyományos közösségekhez tartozik, tehát török és tatár, a különbség pedig későbbi bevándorlás eredménye. Ezekben a közegekben nem észlelhető radikalizmus, jól integrált közösségekről beszélünk, tehát ilyen értelemben én is egyetértek ezzel az értékeléssel. Sőt a vallási vezetőkre sem jellemző a radikalizmus vagy a szélsőségesség” – hangsúlyozta Csoma Botond.
Felvetésünkre, hogy mi a helyzet az itt tanuló vagy üzleti okokból hosszabb ideig itt tartózkodó muzulmánokkal, a képviselő kifejtette, nagyon sokan vannak azok, akik már román állampolgárok.
– mutatott rá Csoma
Kérdésünkre, hogy a Gázából most hazatérő román állampolgárok vagy családtagjaik nem jelenthetnek-e kiemeltebb biztonsági kockázatot, a képviselő rámutatott: a SRI átvilágítja őket, de esetükben sem valószínű, hogy növelnék a terrorkockázatot.
Mindeközben egy, az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro megrendelésére készített felmérés csütörtökön ismertetett adatai szerint a megkérdezettek 66,1 százaléka nagyon vagy meglehetősen aggódik az Izrael és a Hamász közötti háború esetleges romániai hatásai miatt, míg 31,9 százalékot csak kevéssé aggaszt a téma.
A leginkább a nők, a 60 év fölöttiek, az alacsony végzettségűek, az inaktívak és az alacsony jövedelmű városiak aggódnak, míg a fiatal férfiak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a bukarestiek és a magas jövedelműek azok, akik nem tartanak a helyzet romlásától.
19,9 százalék az üzemanyagok árának növekedésétől, 14,8 százalék pedig a menekültek számának növekedésétől tart. Arra a kérdésre, hogy az Ukrajna és Oroszország vagy az Izrael és a Hamász közötti háború miatt aggódnak jobban, 49 százalék azt válaszolta: az ukrajnai háború következményeitől tart inkább, 29 százalék az izraeli konfliktus lehetséges következményei miatt aggódik, míg 15,9 százalékot miondkét konfliktus lehetséges romániai folyományai aggasztanak.
A felmérés október 23. és november 2. között készült 1100 fő reprezentatív mintán, a hibahatár 3 százalék.
Megérkezett szerdán este a Bukarest közeli Otopeni repülőterére a Gázai övezetből kimenekített román állampolgárok egy részét az országba szállító gép, amelynek fedélzetén tartózkodott Marcel Ciolacu miniszterelnök is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!