
Képünk illusztráció
Fotó: Freepik
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
2026. február 04., 12:302026. február 04., 12:30
2026. február 04., 13:522026. február 04., 13:52
A felmérésben több mint 17 ezer tanügyi alkalmazott vett részt; 87,4 százalékuk pedagógus, 6,9 százalékuk kisegítő tanszemélyzet és 5,7 százalékuk kisegítő személyzet.
A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei szerint
Amennyiben pedig a kormány nem fontolja meg a „tanügyellenes” intézkedéseit áprilisig, a szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi május második felében.
A kérdőív névtelen volt, a válaszokat kizárólag statisztikai és szakszervezeti tájékoztatási célokra elemezték – írja az Agerpres.

Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Eközben a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség tagjai szerdán a kormány székhelye előtt megszervezett
A vuvuzelákkal felszerelkezett tüntetők plakátjain a következők olvashatók: „Minisztert keresünk. Amit ajánlunk: megnyirbált béreket és káoszt a törvényekben”, „Szegény iskola – neveletlen ország”, „Lemondások mögé bújik a megoldások nélküli kormány”, „Hatékonyságot követeltek, de nemtörődést adtok viszonzásul”.
„A kormány továbbra sem törődik az iskolai realitással. (...) Ismét kivonultunk a Victoriei térre, hogy megállást parancsoljunk a jogainkat és méltóságunkat megnyirbáló »reformoknak«!” – fogalmaztak a szakszervezeti képviselők, akik a tanügyi megszorításokat bevezető 2025/141-es törvény visszavonását követelik.

A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.

Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!