Képünk illusztráció
Fotó: Freepik
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
2026. február 04., 12:302026. február 04., 12:30
2026. február 04., 13:522026. február 04., 13:52
A felmérésben több mint 17 ezer tanügyi alkalmazott vett részt; 87,4 százalékuk pedagógus, 6,9 százalékuk kisegítő tanszemélyzet és 5,7 százalékuk kisegítő személyzet.
A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei szerint
Amennyiben pedig a kormány nem fontolja meg a „tanügyellenes” intézkedéseit áprilisig, a szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi május második felében.
A kérdőív névtelen volt, a válaszokat kizárólag statisztikai és szakszervezeti tájékoztatási célokra elemezték – írja az Agerpres.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Eközben a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Országos Szakszervezeti Szövetség tagjai szerdán a kormány székhelye előtt megszervezett
A vuvuzelákkal felszerelkezett tüntetők plakátjain a következők olvashatók: „Minisztert keresünk. Amit ajánlunk: megnyirbált béreket és káoszt a törvényekben”, „Szegény iskola – neveletlen ország”, „Lemondások mögé bújik a megoldások nélküli kormány”, „Hatékonyságot követeltek, de nemtörődést adtok viszonzásul”.
„A kormány továbbra sem törődik az iskolai realitással. (...) Ismét kivonultunk a Victoriei térre, hogy megállást parancsoljunk a jogainkat és méltóságunkat megnyirbáló »reformoknak«!” – fogalmaztak a szakszervezeti képviselők, akik a tanügyi megszorításokat bevezető 2025/141-es törvény visszavonását követelik.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb kudarcot szenvedett Nicușor Dan államfő az alkotmánybíróságon: a taláros testület szerdán elutasította alkotmányossági panaszát, amelyet az álpapok és -szerzetesek büntethetőségéről szóló törvény ellen nyújtott be.
Sem idén, sem jövőre nem lesz további adóemelés – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter az Antena 3 CNN kedd esti műsorában.
Az Ilie Bolojan vezette kormány „a társadalom ellenében kormányoz” – jelentette ki Natalia Intotero, a Bolojan vezette Nemzeti Liberális Párttal (PNL) koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője.
Az alkotmányt és az alkotmánybíróság korábbi vonatkozó ítéleteit is sérti az a sürgősségi rendelet, amely értelmében nem fizetik ki a betegszabadság első napját – jelentette ki Renate Weber, az állampolgári jogok biztosa.
Kelemen Hunor szerint a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva az általa meghatározott határokon belül akár 50 százalékkal is csökkentenie kellene a helyi adókat és illetékeket, mert nem lehet a nép ellenében kormányozni
Éles nyilatkozatváltást eredményezett Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor múlt heti strasbourgi felszólalása, amelyben a volt bukaresti külügyminiszter a román tannyelvű iskolák elsorvasztásával vádolta Kijevet.
A Máramaros megyei DIICOT ügyészei ismeretlen tettes ellen indítottak büntetőeljárást szervezett bűnözői csoport létrehozása, valamint különösen súlyos következményekkel járó csalás gyanúja miatt, miután egy romániai üzletasszony feljelentést tett.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Megtámadta az alkotmánybíróságon Renate Weber ombudsman azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely előírja, hogy 2026. február 1-jétől a munkáltatók viselik az ötnapos betegszabadság költségeit, az első napot pedig nem fizetik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!