Miközben a szakszervezetek szerint súlyos következményekkel járnak az osztályösszevonások, a tanfelügyelők, iskolaigazgatók elmondása alapján nem ilyen riasztó a helyzet
Fotó: Gábos Albin
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökken az osztályok száma, és pedagógusi állások szűnnek meg. Magyar pedagógusberkekben sokan attól tartanak, hogy az osztályösszevonások következtében számos magyar gyermeknek nem jut hely magyar osztályokban, és román osztályban lesznek kénytelenek tanulni. Többrészes körképünkben tanfelügyelőket, iskolaigazgatókat kérdeztünk Temesvártól Háromszékig.
Az oktatási rendszer destabilizációjával vádolják a román kormányt a tanügyi szakszervezetek, amelyek szerint a 2025/141-es számú törvénynek az ágazatra vonatkozó megszorító intézkedései súlyos következményeket vonnak maguk után. Az érdekvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetési kiadások csökkentése érdekében „erőltetetten” növelik a diákok osztályonkénti létszámát, miközben az általános és a középiskolai osztályok számát is csökkentik.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott, miközben
Ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy milyen következményekkel jár mindez a magyar oktatásra, tanügyi berkekben ugyanis elterjedt, hogy az osztályösszevonások következtében számos magyar gyermeknek nem jut hely magyar osztályokban, és román osztályban lesznek kénytelenek tanulni.
Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója a Krónikának elmondta, a tanintézetet nem érinti súlyosan a helyzet, a változások pedig csak a 9–12. osztályokra vonatkoznak, alsóbb tagozatos osztályokra nem. „A mi vonatkozásunkban nem annyira rázós a helyzet, mert egy nyolcadik osztályunk végez, s három kilencedik osztályt indítunk. Tehát elvileg hely van. Persze rengetegen jönnek más iskolákból, úgyhogy egyértelmű, hogy nem fognak tudni itt maradni mindannyian. És ez a jellemző az elmúlt években: a gyerekek körülbelül kétharmada marad itt, a többiek elkerülnek máshová. Egy részük azért, mert ha be is jutnak, más szak érdekli őket, váltani szeretnének” – ismertette az igazgató.
„Ha a tavalyi számokhoz viszonyítva nézzük, ez osztályonként két gyerekkel kevesebbet jelent. Az osztálylétszámok csökkenése meglátásom szerint nem Kolozsvár, hanem a környékbeli kisebb települések számára fog problémát jelenteni” – fejtette ki Vörös Alpár. Arra is kitért, hogy az ötödik osztályok esetében annyi helyet biztosítanak, ahány gyermek végez negyedikben az illető iskolában.
Fotó: Gábos Albin
„Kolozs megyében az iskolák nagy része úgy van felépítve, hogy előkészítőtől elkezdi a gyermek és ugyanabba az iskolába jár végig. Más megyékben van olyan, mint például Marosvásárhelyen a Bolyaiban, hogy csak ötödiktől van osztályuk. Az egy kicsit megkavarja a dolgokat, de itt tiszta a sor, mert tudjuk, hogy ha ennyi negyedikes van, akkor ennyi ötödikesnek biztosítunk helyet. És ez szerte a megyében működik, úgyhogy ott nem lesz probléma, előkészítő osztály esetében sincs miért probléma legyen” – nyilatkozta az Apáczai igazgatója.
Kiss Imre főtanfelügyelő szerint Kovászna megyében a kép ennél árnyaltabb. Miközben a kilencedik osztályoknál valóban látszik visszaesés, a megyei összkép alapján nem beszél „drasztikus” elbocsátásokról, és – ami a magyar oktatás szempontjából különösen fontos – nem lát olyan helyzetet, hogy az osztályok csökkenő száma miatt magyar gyerekek román csoportba kényszerülnének. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre elmondta,
így a teljes álláshelyállomány nagyságrendileg nem változik.
Hozzátette, az „egyenlőség” nem azt jelenti, hogy minden tantárgynál, minden szinten változatlan marad az óraszám, mert belülről átrendeződhet a rendszer – nem mindegy például, melyik évfolyamon nő vagy csökken az osztályok száma, illetve milyen típusú képzés indul. „Kilencedikben nem indul szakiskola, csak szaklíceumi osztály, ahol nyilván több óra van, mintha szakiskola lett volna tavalyhoz képest” – emelt ki egy példát Kiss Imre.
Ám hozzátette, tény, hogy elsőként mindig a címzetes pedagógusok helyzetére koncentrálnak, ehhez jönnek a helyettesítő tanárok, akiknél eleve évről évre változhat a munkateher; így lesz idén ősszel is. „De ez a tanügyi rendszer, eddig is így volt, 35 éve így van, nem újdonságról beszélünk” – fogalmazott a főtanfelügyelő, aki a legérzékenyebb pontként a kilencedik osztályokat nevezte meg. „A kilencedik osztályok esetében kevesebb diák van a megyénkben is, akárcsak az országban mindenhol” – szögezte le, hozzátéve, míg tavaly 77 kilencedik osztály terveztek, idén őszre csak 69-et. Szerinte ez a szám nem kimagaslóan nagy, tud olyan megyékről, ahol akár húsz 9. osztállyal kevesebb indul.
Kisebbségi osztályok esetében nem 28, hanem 24 fős diáklétszámmal indulhatnak osztályok
Fotó: Haáz Vince
A főtanfelügyelőtől megtudtuk, a különbség elsősorban a nagy középiskoláknál érezhető, ott történhet meg, hogy például az addigi négy osztály helyett csak három indul. Ugyanakkor szerinte a kilencedik osztályok számának csökkenése nem jelenti automatikusan, hogy megyei szinten kevesebb osztály működik majd, más évfolyamok ugyanis ellensúlyozták a helyzetet. „Hol több ötödik van, hol kevesebb hatodik, hol több hetedik” – magyarázta Kiss Imre, aki szerint a lényeg az, hogy a teljes struktúrában nem jelenik meg olyan veszély, ami tömegesen érintené a stabil, címzetes állásokat.
Megkérdeztük a háromszéki főtanfelügyelőt, az osztálylétszámok változása nyomán előállhat-e olyan helyzet, hogy magyar gyerekeknek „nem jut hely” magyar osztályban, és román tannyelvű osztályba kényszerülnek. Kiss Imre erre a kisebbségi oktatást védő jogszabályi kitétellel válaszolt: a tanügyi törvény eme rendelkezése miatt a kisebbségi osztályokat nem a 28-as maximumhoz igazítják, hanem a maximum 80 százalékával lehet indítani őket, azaz 24 tanulóval.
Fotó: Haáz Vince
„A tanügyi törvényben van egy kisebbségi kitét, hogy a maximális létszámnak a 80 százalékával lehet indítani, emiatt a kilencedik osztályokat Kovászna megyében, Hargita megyében és mindenhol máshol az országban huszonnéggyel számoljuk” – szögezte le. Vagyis a főtanfelügyelő szerint Kovászna megyében a magyar (kisebbségi) osztályok indításánál eleve kedvezőbb a számítási alap, ezért „nincs akkora nagy különbség” a tavalyi évhez képest”.
Hozzátette: ettől még a tervezésnél elvárás volt a „költséghatékony” szervezés, de ezt úgy próbálták megoldani, hogy a kisebbségi jogok se sérüljenek. A megszorításokkal együtt járó osztályösszevonásokról szólva Kiss Imre leszögezte, ez elsősorban ott jöhet szóba, ahol több párhuzamos osztály működik. A falusi, vidéki iskolák többségében – mondta – eleve csak egy osztály van évfolyamonként, tehát nincs mit összevonni vagy csökkenteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem szabad feladni az autonómiatervezetek román parlament előtti képviseletének a lehetőségét, hanem komoly következetességgel ki kell állni az ezen az úton való érvényesítés mellett – jelentette ki az EMNT elnöke a szervezet pénteki nagyváradi fórumán.
Szokatlan trükkel csapták be egy idős kolozsvári férfit azok a tolvajok, akik egy „padláson rekedt postagalambra” hivatkozva jutottak be a lakásába. A nagy összegű készpénzt és ékszert eltulajdonító gyanúsítottakat rövid időn belül elfogták.
A székelyföldi városokról más erdélyi településekre is átcsapott a helyi adók és illetékek emelésével szembeni elégedetlenségi hullám. Désen utcára vonultak a lakosok, míg Bácsban a helyi képviselő-testület tagjain kérték számon az adóemelés mértékét.
Elvették szüleitől azt a 13 éves kiskorút, aki a gyanú szerint egy 15 éves társával együtt megölt egy másik 15 éves fiút a Temes megyei Csene településen – közölte pénteken a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (DGASPC).
Új részletek derültek ki a Maros megyében megkéselt taxisofőr ügyében: a férfit megsebesítő fiatalok azt tervezték, hogy meggyilkolják és elrabolják az autóját.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Vitává fajult a gyulafehérvári helyi közgyűlésben csütörtökön egy, a magyar kormány által a várban található fejedelmi palota számára megítélt támogatás.
Két büntetőeljárás indult a Félixfürdőn történt illegális fakivágás ügyében, amelynek során egy több száz éves tölgyfát is kivágtak – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
A Kolozsvárt Nagyváraddal, majd a román–magyar határral összekötő vasútvonal egyik szakaszán éjjel-nappal folynak a felújítási, korszerűsítési munkálatok.
Kiszorítási kísérletnek és a jogállamiság megsértésének tekinti Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, hogy a bihari megyeszékhely bírósága csütörtökön a rendházból való kilakoltatásáról döntött az önkormányzat által indított perben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!