Miközben a szakszervezetek szerint súlyos következményekkel járnak az osztályösszevonások, a tanfelügyelők, iskolaigazgatók elmondása alapján nem ilyen riasztó a helyzet
Fotó: Gábos Albin
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökken az osztályok száma, és pedagógusi állások szűnnek meg. Magyar pedagógusberkekben sokan attól tartanak, hogy az osztályösszevonások következtében számos magyar gyermeknek nem jut hely magyar osztályokban, és román osztályban lesznek kénytelenek tanulni. Többrészes körképünkben tanfelügyelőket, iskolaigazgatókat kérdeztünk Temesvártól Háromszékig.
2026. január 30., 19:042026. január 30., 19:04
2026. január 31., 10:012026. január 31., 10:01
Az oktatási rendszer destabilizációjával vádolják a román kormányt a tanügyi szakszervezetek, amelyek szerint a 2025/141-es számú törvénynek az ágazatra vonatkozó megszorító intézkedései súlyos következményeket vonnak maguk után. Az érdekvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetési kiadások csökkentése érdekében „erőltetetten” növelik a diákok osztályonkénti létszámát, miközben az általános és a középiskolai osztályok számát is csökkentik.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének vezetője a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott, miközben
Ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy milyen következményekkel jár mindez a magyar oktatásra, tanügyi berkekben ugyanis elterjedt, hogy az osztályösszevonások következtében számos magyar gyermeknek nem jut hely magyar osztályokban, és román osztályban lesznek kénytelenek tanulni.
Vörös Alpár, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója a Krónikának elmondta, a tanintézetet nem érinti súlyosan a helyzet, a változások pedig csak a 9–12. osztályokra vonatkoznak, alsóbb tagozatos osztályokra nem. „A mi vonatkozásunkban nem annyira rázós a helyzet, mert egy nyolcadik osztályunk végez, s három kilencedik osztályt indítunk. Tehát elvileg hely van. Persze rengetegen jönnek más iskolákból, úgyhogy egyértelmű, hogy nem fognak tudni itt maradni mindannyian. És ez a jellemző az elmúlt években: a gyerekek körülbelül kétharmada marad itt, a többiek elkerülnek máshová. Egy részük azért, mert ha be is jutnak, más szak érdekli őket, váltani szeretnének” – ismertette az igazgató.
„Ha a tavalyi számokhoz viszonyítva nézzük, ez osztályonként két gyerekkel kevesebbet jelent. Az osztálylétszámok csökkenése meglátásom szerint nem Kolozsvár, hanem a környékbeli kisebb települések számára fog problémát jelenteni” – fejtette ki Vörös Alpár. Arra is kitért, hogy az ötödik osztályok esetében annyi helyet biztosítanak, ahány gyermek végez negyedikben az illető iskolában.
Fotó: Gábos Albin
„Kolozs megyében az iskolák nagy része úgy van felépítve, hogy előkészítőtől elkezdi a gyermek és ugyanabba az iskolába jár végig. Más megyékben van olyan, mint például Marosvásárhelyen a Bolyaiban, hogy csak ötödiktől van osztályuk. Az egy kicsit megkavarja a dolgokat, de itt tiszta a sor, mert tudjuk, hogy ha ennyi negyedikes van, akkor ennyi ötödikesnek biztosítunk helyet. És ez szerte a megyében működik, úgyhogy ott nem lesz probléma, előkészítő osztály esetében sincs miért probléma legyen” – nyilatkozta az Apáczai igazgatója.
Kiss Imre főtanfelügyelő szerint Kovászna megyében a kép ennél árnyaltabb. Miközben a kilencedik osztályoknál valóban látszik visszaesés, a megyei összkép alapján nem beszél „drasztikus” elbocsátásokról, és – ami a magyar oktatás szempontjából különösen fontos – nem lát olyan helyzetet, hogy az osztályok csökkenő száma miatt magyar gyerekek román csoportba kényszerülnének. A főtanfelügyelő érdeklődésünkre elmondta,
így a teljes álláshelyállomány nagyságrendileg nem változik.
Hozzátette, az „egyenlőség” nem azt jelenti, hogy minden tantárgynál, minden szinten változatlan marad az óraszám, mert belülről átrendeződhet a rendszer – nem mindegy például, melyik évfolyamon nő vagy csökken az osztályok száma, illetve milyen típusú képzés indul. „Kilencedikben nem indul szakiskola, csak szaklíceumi osztály, ahol nyilván több óra van, mintha szakiskola lett volna tavalyhoz képest” – emelt ki egy példát Kiss Imre.
Ám hozzátette, tény, hogy elsőként mindig a címzetes pedagógusok helyzetére koncentrálnak, ehhez jönnek a helyettesítő tanárok, akiknél eleve évről évre változhat a munkateher; így lesz idén ősszel is. „De ez a tanügyi rendszer, eddig is így volt, 35 éve így van, nem újdonságról beszélünk” – fogalmazott a főtanfelügyelő, aki a legérzékenyebb pontként a kilencedik osztályokat nevezte meg. „A kilencedik osztályok esetében kevesebb diák van a megyénkben is, akárcsak az országban mindenhol” – szögezte le, hozzátéve, míg tavaly 77 kilencedik osztály terveztek, idén őszre csak 69-et. Szerinte ez a szám nem kimagaslóan nagy, tud olyan megyékről, ahol akár húsz 9. osztállyal kevesebb indul.
Kisebbségi osztályok esetében nem 28, hanem 24 fős diáklétszámmal indulhatnak osztályok
Fotó: Haáz Vince
A főtanfelügyelőtől megtudtuk, a különbség elsősorban a nagy középiskoláknál érezhető, ott történhet meg, hogy például az addigi négy osztály helyett csak három indul. Ugyanakkor szerinte a kilencedik osztályok számának csökkenése nem jelenti automatikusan, hogy megyei szinten kevesebb osztály működik majd, más évfolyamok ugyanis ellensúlyozták a helyzetet. „Hol több ötödik van, hol kevesebb hatodik, hol több hetedik” – magyarázta Kiss Imre, aki szerint a lényeg az, hogy a teljes struktúrában nem jelenik meg olyan veszély, ami tömegesen érintené a stabil, címzetes állásokat.
Megkérdeztük a háromszéki főtanfelügyelőt, az osztálylétszámok változása nyomán előállhat-e olyan helyzet, hogy magyar gyerekeknek „nem jut hely” magyar osztályban, és román tannyelvű osztályba kényszerülnek. Kiss Imre erre a kisebbségi oktatást védő jogszabályi kitétellel válaszolt: a tanügyi törvény eme rendelkezése miatt a kisebbségi osztályokat nem a 28-as maximumhoz igazítják, hanem a maximum 80 százalékával lehet indítani őket, azaz 24 tanulóval.
Fotó: Haáz Vince
„A tanügyi törvényben van egy kisebbségi kitét, hogy a maximális létszámnak a 80 százalékával lehet indítani, emiatt a kilencedik osztályokat Kovászna megyében, Hargita megyében és mindenhol máshol az országban huszonnéggyel számoljuk” – szögezte le. Vagyis a főtanfelügyelő szerint Kovászna megyében a magyar (kisebbségi) osztályok indításánál eleve kedvezőbb a számítási alap, ezért „nincs akkora nagy különbség” a tavalyi évhez képest”.
Hozzátette: ettől még a tervezésnél elvárás volt a „költséghatékony” szervezés, de ezt úgy próbálták megoldani, hogy a kisebbségi jogok se sérüljenek. A megszorításokkal együtt járó osztályösszevonásokról szólva Kiss Imre leszögezte, ez elsősorban ott jöhet szóba, ahol több párhuzamos osztály működik. A falusi, vidéki iskolák többségében – mondta – eleve csak egy osztály van évfolyamonként, tehát nincs mit összevonni vagy csökkenteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!