
Mikor fizetett utoljára kenőpénzt? – szegezte neki egy újságíró a kérdést Ilie Bolojannak
Fotó: Gov.ro
Nem azt mondtam, hogy kenőpénzt adtam a rendőrségnek – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva. A kormányfőt ugyanis az egyik sajtóorgánum képviselője arról kérdezte, mikor adott utoljára kenőpénzt, mivel korábban állítása szerint azt mondta, hogy a 90-es években, amikor egy kis vállalkozása volt, Bukarestbe menet kenőpénzt adott a rendőrségnek.
2025. július 29., 14:592025. július 29., 14:59
2025. július 29., 15:372025. július 29., 15:37
„Nem azt mondtam, hogy kenőpénzt adtam a rendőrségnek, hanem azt, hogy voltak olyan gyakorlatok, hogy megállítottak az úton, és a kákán is csomót kerestek. Két lehetőséged volt: vagy bírságot fizettél, vagy baráti módon rendezted el a dolgot. És mindenki úgy járt el, ahogy jónak látta” – felelte Ilie Bolojan az újságírónak.
Példaként a határátkelőket említette, amelyeket Bihar megyei politikusként, korábbi prefektusként talán az átlagnál is jobban is ismert.
Leszögezte ugyanakkor: „ezeken kívül soha nem ösztönözte és nem ösztönzi a megvesztegetést vagy a kenőpénz fizetését”.
„Amikor ez tőlem függött, kérem, gondoljanak arra, hogy amikor Bihar megye prefektusa, majd kormányfőtitkár voltam, tettem-e valamit. És ha visszatekintünk 2005–2006–2007-re, a szolgáltatások, amelyek abban az időszakban Romániában meglehetősen korruptak voltak – a járműregisztráció, a jogosítványok, útlevelek, adóügyi nyilvántartások, bűnügyi nyilvántartások – működőképessé váltak, a dokumentumokat két óra alatt kiadták, a sorok, amelyek Udrişte környékén, Bukarestben voltak, eltűntek. Igaz, nem egyik napról a másikra, hanem körülbelül hat hónap alatt” – részletezte Bolojan a News.ro hírügynökség szerint, hogy mit tett ő a rendszerváltás utáni kaotikus, korrupcióval átszőtt rendszerek felszámolása érdekében.
mindig lesznek problémák, az emberek végrehajtó vagy döntéshozó pozíciókat töltenek be, senki sem tökéletes, de soha nem szabad tolerálnunk az ipari típusú rendszereket, és úgy gondolom, hogy elsősorban azokat kell elítélnünk, akik ilyen rendszereket irányítanak, és nem teszik azt, amit kell. És én ezt fogom tenni” – szögezte le a miniszterelnök, aki korábban Bihar megye prefektusaként, kormányfőtitkárként, Nagyvárad polgármestereként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként is bizonyított ezeken a területeken.

Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy nem tudott a Dragoș Anastasiu miniszterelnök-helyettest érintő vesztegetési ügyről, mielőtt kinevezték tisztségébe.
A kenőpénzre utaló újságírói kérdés – mint ismeretes – olyan kontextusban hangzott el, hogy sajtóbeszámolók szerint a vasárnap lemondott Dragoș Anastasiu üzletemberként tanú volt az országos adóhatóság (ANAF) egyik volt ellenőrének, Angela Burlacunak a korrupciós perében, és „elismerte, hogy aláírt egy fiktív szerződést, amely az ANAF-alkalmazottnak fizetett kenőpénzeket volt hivatott fedezni”.
A miniszterelnök-helyettes ennek kapcsán még pénteken kijelentette, hogy „semmilyen jogi előnye” nem volt az ANAF-alkalmazottakat érintő korrupciós ügyben, és a kormányon belüli jelenlegi megbízatást azért is vállalta, mert nem akarja, hogy más vállalkozók is „ehhez hasonló hatalommal való visszaélésnek legyenek kitéve” állami alkalmazottak részéről. A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is Anastasiu lemondását vagy leváltását követelte.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy nyolc éven át „védelmi pénzt” fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek. Anastasiu vasárnapi sajtóértekezletén azt állította, hogy cége esetében „nem meggazdagodási, hanem túlélési megvesztegetésről” volt szó, ártatlanságát pedig az is bizonyítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem emelt vádat ellene.

Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!