
Mikor fizetett utoljára kenőpénzt? – szegezte neki egy újságíró a kérdést Ilie Bolojannak
Fotó: Gov.ro
Nem azt mondtam, hogy kenőpénzt adtam a rendőrségnek – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva. A kormányfőt ugyanis az egyik sajtóorgánum képviselője arról kérdezte, mikor adott utoljára kenőpénzt, mivel korábban állítása szerint azt mondta, hogy a 90-es években, amikor egy kis vállalkozása volt, Bukarestbe menet kenőpénzt adott a rendőrségnek.
2025. július 29., 14:592025. július 29., 14:59
2025. július 29., 15:372025. július 29., 15:37
„Nem azt mondtam, hogy kenőpénzt adtam a rendőrségnek, hanem azt, hogy voltak olyan gyakorlatok, hogy megállítottak az úton, és a kákán is csomót kerestek. Két lehetőséged volt: vagy bírságot fizettél, vagy baráti módon rendezted el a dolgot. És mindenki úgy járt el, ahogy jónak látta” – felelte Ilie Bolojan az újságírónak.
Példaként a határátkelőket említette, amelyeket Bihar megyei politikusként, korábbi prefektusként talán az átlagnál is jobban is ismert.
Leszögezte ugyanakkor: „ezeken kívül soha nem ösztönözte és nem ösztönzi a megvesztegetést vagy a kenőpénz fizetését”.
„Amikor ez tőlem függött, kérem, gondoljanak arra, hogy amikor Bihar megye prefektusa, majd kormányfőtitkár voltam, tettem-e valamit. És ha visszatekintünk 2005–2006–2007-re, a szolgáltatások, amelyek abban az időszakban Romániában meglehetősen korruptak voltak – a járműregisztráció, a jogosítványok, útlevelek, adóügyi nyilvántartások, bűnügyi nyilvántartások – működőképessé váltak, a dokumentumokat két óra alatt kiadták, a sorok, amelyek Udrişte környékén, Bukarestben voltak, eltűntek. Igaz, nem egyik napról a másikra, hanem körülbelül hat hónap alatt” – részletezte Bolojan a News.ro hírügynökség szerint, hogy mit tett ő a rendszerváltás utáni kaotikus, korrupcióval átszőtt rendszerek felszámolása érdekében.
mindig lesznek problémák, az emberek végrehajtó vagy döntéshozó pozíciókat töltenek be, senki sem tökéletes, de soha nem szabad tolerálnunk az ipari típusú rendszereket, és úgy gondolom, hogy elsősorban azokat kell elítélnünk, akik ilyen rendszereket irányítanak, és nem teszik azt, amit kell. És én ezt fogom tenni” – szögezte le a miniszterelnök, aki korábban Bihar megye prefektusaként, kormányfőtitkárként, Nagyvárad polgármestereként és a Bihar megyei közgyűlés elnökeként is bizonyított ezeken a területeken.

Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy nem tudott a Dragoș Anastasiu miniszterelnök-helyettest érintő vesztegetési ügyről, mielőtt kinevezték tisztségébe.
A kenőpénzre utaló újságírói kérdés – mint ismeretes – olyan kontextusban hangzott el, hogy sajtóbeszámolók szerint a vasárnap lemondott Dragoș Anastasiu üzletemberként tanú volt az országos adóhatóság (ANAF) egyik volt ellenőrének, Angela Burlacunak a korrupciós perében, és „elismerte, hogy aláírt egy fiktív szerződést, amely az ANAF-alkalmazottnak fizetett kenőpénzeket volt hivatott fedezni”.
A miniszterelnök-helyettes ennek kapcsán még pénteken kijelentette, hogy „semmilyen jogi előnye” nem volt az ANAF-alkalmazottakat érintő korrupciós ügyben, és a kormányon belüli jelenlegi megbízatást azért is vállalta, mert nem akarja, hogy más vállalkozók is „ehhez hasonló hatalommal való visszaélésnek legyenek kitéve” állami alkalmazottak részéről. A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is Anastasiu lemondását vagy leváltását követelte.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy nyolc éven át „védelmi pénzt” fizetett egy korrupcióért bebörtönzött adóellenőrnek. Anastasiu vasárnapi sajtóértekezletén azt állította, hogy cége esetében „nem meggazdagodási, hanem túlélési megvesztegetésről” volt szó, ártatlanságát pedig az is bizonyítja, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nem emelt vádat ellene.

Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A választópolgárok 33 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felmérésének vasárnap ismertetett eredményeiből, amelyeket az Agerpres hírügynökség ismertetett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerint az orvosoknak fizetett kenőpénz továbbra is bevett gyakorlat a román egészségügyi rendszerben, bár a jelenség az elmúlt 10 évben jelentősen visszaszorult.
A közigazgatási reform célja jobb szolgáltatásokat nyújtani az embereknek, a tömeges elbocsátások senkinek nem jók – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu.
Jelentős mennyiségű csapadékra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének közel felére. Erdélyi megyék is érintettek.
Nincs válság és nincsenek jelentős ingadozások a gyógyszertári árakban – szögezte le szombaton Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter, aki egyúttal azt tanácsolta az embereknek, hogy ne halmozzanak fel gyógyszert otthon.
Romániának már nincs ideje az önhittségre, az akadályokra és a félmegoldásokra – szögezte le Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, és bár nem nevesítette, Ilie Bolojan miniszterelnöknek címezte üzenetét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) Dâmboviţa megyei szervezete szombaton a kormányzásban való további részvétel ellen szavazott, amennyiben marad a jelenlegi koalíció és a jelenlegi miniszterelnök.
Március 29-től, vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Az óraátállítás nem fogja befolyásolni a vonatok menetrendjét – közölte szombaton a Román Vasúttársaság személyszállító részlege.<
Januárban 1 280 305 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1510-zel többet, mint egy hónappal korábban, de 32 203-mal kevesebbet, mint 2025 januárjában – közölte a pénzügyminisztérium.
szóljon hozzá!