A dokumentum – amelyet szerdai ülésén fogadott el a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kabinet – annak ellenére emelte át a 2004 óta hatályos helyhatósági, valamint parlamenti választási törvénybõl a parlamenti képviselettel nem rendelkezõ kisebbségi szervezetekre diszkriminatív fejezetet, hogy emiatt két évvel ezelõtt a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) egyaránt elmarasztalta Romániát. A bukaresti kormány által a héten elfogadott és a parlamentben hétfõn bemutatandó jogszabálytervezet kisebbségi fejezete kimondja: a parlamenti képviselettel nem rendelkezõ kisebbségi szervezetek csak abban az esetben vehetnek részt a kétkamarás parlament tagjainak megválasztását célzó megmérettetésen, ha tagjai között tudják az illetõ kisebbségi közösség legkevesebb tíz százalékát. Mindez a nagyobb létszámú kisebbségek – például a magyarok – esetében 20 ezer tagot feltételez, amelyet az illetõ szervezetnek Románia 15 megyéjébõl, valamint Bukarestbõl kell beszereznie (megyénként és a fõvárosban legkevesebb 300-at).
Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi frakciójának vezetõje (képünkön) kérdésünkre elmondta: a szóban forgó fejezet átemelése nem a szövetség, hanem a nemzeti kisebbségek alkotta frakció feltétele volt, ellenkezõ esetben nem támogatták volna a törvénytervezet parlamenti elfogadását.
Mint ismeretes, a hatályban lévõ választási törvények 25 ezer támogatói aláírás beszerzésétõl teszik függõvé a választásokon való részvételt a parlamenti képviselettel nem rendelkezõ kisebbségi szervezetek számára. Emiatt 2005-ben a Velencei Bizottság és az EBESZ diszkriminatívnak nevezte a romániai helyhatósági és parlamenti választási törvényt. Miközben az EBESZ felkérte Bukarestet: törölje a parlamenti választási törvénybõl azt a törvénycikkelyt, amely különbözõ feltételeket állít a parlamentben jelen lévõ és a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára, a Velencei Bizottság a helyhatósági törvény ugyanezen elõírásai miatt bírálta a román hatóságokat.
Kérdésünkre, miszerint nem kockáztat-e újabb nemzetközi megrovást Bukarest az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérõl szóló jogszabály elfogadásával a kisebbségi szervezetekrõl szóló cikkely miatt, Márton Áron úgy válaszolt: pontatlanok a korábbi bírálatokkal kapcsolatos információink. Szerinte a nemzetközi testületek tagjait – akárcsak Wilfried Martens néppárti elnököt az EP-választások kapcsán – félretájékoztatták, és nem tudták, hogy az illetõ feltételek nélkül mandátum nélkül maradhatnak a kisebbségi szervezetek. Közbevetésünkre, miszerint a Velencei Bizottság annak idején kimondta: a kisebbségi szervezetek versenyét még annak árán is lehetõvé kell tenni, hogy ennek következtében egy kisebbség esetleg képviselet nélkül marad, Márton Árpád kijelentette: ilyet a testület nem állított, és ha mindezt leírjuk, akkor a bizottság beperelhet. Holott a szóban forgó, 300/2004-es számú véleményezés tételesen úgy fogalmaz: „ez a demokrácia megtanulásának eszköze lehet”.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.