Hirdetés

Felmérés: élen a PSD, mindkét szélsőjobboldali párt bejutna a parlamentbe, az RMDSZ vonal fölött

Új felállás. A koalíciós pártok nem lennének abszolút többségben, a szélsőjobb alakulatok a mandátumok mintegy 20 százalékát birtokolnák a parlamentben, ha most lennének a választások •  Fotó: Románia parlamentje

Új felállás. A koalíciós pártok nem lennének abszolút többségben, a szélsőjobb alakulatok a mandátumok mintegy 20 százalékát birtokolnák a parlamentben, ha most lennének a választások

Fotó: Románia parlamentje

Továbbra is a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) végezne az élen, ha most vasárnap rendeznék a parlamenti választásokat – derül ki a legfrissebb felmérésből.

Krónika

2024. július 02., 11:312024. július 02., 11:31

Az INSCOP közvélemény-kutató által a News.ro megrendelésére készített kutatás kedden ismertetett adatai szerint a PSD a voksok 29,4 százalékát kapná a biztos pártválasztók részéről, ugyanakkor azok körében, akiknek van pártpreferenciájuk, és a választási részvételüket is biztosra mondták, a támogatottsága 30,2 százalékos.

(A válaszadók 82,9 százaléka mondta azt, hogy tudja, mely pártra adná a voksát, miközben 56,2 százaléknyian vannak azok, akik nem csupán biztos pártválasztók, de azt is biztosra mondták, hogy részt vesznek a választáson).

Hirdetés

A második helyen a PSD-vel koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll, amelyre a biztos pártválasztók 18,9, míg a választásokon való részvételüket is biztosra mondó biztos pártválasztók 17,4 százaléka voksolna.

A harmadik helyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) áll: a szélsőséges pártra a biztos pártválasztók 14,7 százaléka szavazna, azonban a választásokon való részvételüket is biztosra mondó pártválasztók körében már csak 12,4 százalékos a támogatottsága.

A sorban a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) következik, amelynek támogatottsága 12,2, illetve 13,3 százalékos a két csoportban.

Bejutó helyen áll az AUR-ból kizárt botránypolitikus Diana Șoșoacă vezette, az AUR-hoz hasonlóan szélsőjobboldali SOS Románia is, amelyet 6,1, illetve 6,6 százalékon mértek.

A szélsőséges pártot az RMDSZ követi, amely a biztos pártválasztók körében ugyan az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt áll 4,6 százalékkal, ám a választási részvételüket is biztosra mondó biztos pártválasztók körében a támogatottsága már 5,6 százalék.

Ezzel véget is ér azon pártok sora, amelyek bejutnának a parlamentbe, a sorban következő, Dacian Cioloș volt miniszterelnök vezette Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER)-t 3,6, illetve 4,5 százalékon mérték.

A felmérésben rákérdeztek arra is, mennyire ismerik az emberek a romániai politikusokat, illetve arra is, hogy mennyire bíznak bennük.

A legmagasabb bizalmi indexszel Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese rendelkezik, igaz, ez is csupán 33,4 százalékos.

A várhatóan függetlenként az államfői tisztségért is harcba szálló Geoana ismertsége 91,9 százalékos, vagyis a válaszadók ilyen arányban mondták azt, hogy hallottak már róla.

A második legmagasabb bizalmi indexe Nicușor Dannak, Bukarest balliberális főpolgármesterének van: ez 26,2 százalék, míg az ismertsége 85,2 százalékos.

A harmadik helyen a megbízhatónak tartott politikusok listáján Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke áll 23,6 százalékos bizalmi indexszel, míg az ismertsége 94,5 százalékos.

Őt Nicolae Ciucă, a PNL és a szenátus elnöke, volt miniszterelnök követi 21,4 százalékos bizalmi indexszel, akinek az ismertsége 89,2 százalékos.

Az ötödik Elena Lasconi, az USR frissen megválasztott elnöke, akinek a bizalmi idexe 21,3, az ismertsége pedig 61,1 százalékos.

A további sorrend: Diana Șoșoacă (20,2, 97,2), George Simion (18, 86,6), valamint Kelemen Hunor (8,5, 63,3).

Azt is megkérdezték, kik azok a politikusok, akikben a legkevésbé bíznak a polgárok.

Ezt a „versenyt” toronymagasan nyerte meg Diana Șoșoacă, akiben a válaszadók 75,4 százaléka nem bízik.

A második Marcel Ciolacu 67,6 százalékkal, őt George Simion követi 66,5 százalékos „bizalmatlansági indexszel”.

A további sorrend: Nicolae Ciucă (63,8), Mircea Geoană (57), Nicușor Dan (52,7), Kelemen Hunor (51,9) és Elena Ls-asconi (36.5).

A felmérés június 19. és 27. között készült 1100 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 2,95 százalék.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter Európa-barát? A román elnök szerint majd kiderül

Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.

Magyar Péter Európa-barát? A román elnök szerint majd kiderül
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Koalíciós válság: Nicușor Dan elismerte, hogy nagy a baj

Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.

Koalíciós válság: Nicușor Dan elismerte, hogy nagy a baj
2026. április 16., csütörtök

Brüsszelnek gyanús a romániai atomerőmű felújításának állami támogatása

Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.

Brüsszelnek gyanús a romániai atomerőmű felújításának állami támogatása
2026. április 16., csütörtök

Szerencsejátékok: tiltani vagy tűrni? – A gazdasági hatásokra figyelmeztetnek az ágazati munkáltatók

A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).

Szerencsejátékok: tiltani vagy tűrni? – A gazdasági hatásokra figyelmeztetnek az ágazati munkáltatók
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Eltökéltek a miniszterelnök megbuktatása mellett a szociáldemokraták

Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.

Eltökéltek a miniszterelnök megbuktatása mellett a szociáldemokraták
2026. április 16., csütörtök

Hazatérnek a dák kincsek, és az ország több pontján is bemutatják az elrabolt műtárgyakat

Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.

Hazatérnek a dák kincsek, és az ország több pontján is bemutatják az elrabolt műtárgyakat
2026. április 16., csütörtök

Milliók pártok támogatására, az AUR kapja a második legnagyobb összeget

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.

Milliók pártok támogatására, az AUR kapja a második legnagyobb összeget
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről

Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.

Eltávolították az erdélyi születésű antiszemita költő-politikus szobrát az egyik megyeszékhely közteréről
2026. április 16., csütörtök

Párttársa Bolojanról: nem egy báb, nem fog lemondani

A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.

Párttársa Bolojanról: nem egy báb, nem fog lemondani
2026. április 16., csütörtök

Az alkotmánybíróság elnöke szerint alkotmánysértés miatt kellett érvényteleníteni a 2024-es elnökválasztást

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.

Az alkotmánybíróság elnöke szerint alkotmánysértés miatt kellett érvényteleníteni a 2024-es elnökválasztást
Hirdetés
Hirdetés