
Nem adnak sok esélyt. A felmérésből kiderül: a romániai polgárok zöme szerint nem Ukrajnának áll a zászló az Oroszországgal vívott háborúban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A romániai polgárok jelentős többsége szerint Oroszország nyeri meg az ukrajnai háborút – derül ki egy friss felmérésből.
2025. március 20., 20:012025. március 20., 20:01
Az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített, csütörtökön ismertetett felmérés szerint egyúttal a válaszadók 66 százaléka fenyegetésnek tekinti Oroszországot Európa biztonságára nézve.
Bár a többség szerint Oroszország győz Ukrajnában,
míg 39 százalék vélekedik úgy, hogy az EU-nak is meg kellene vonnia a támogatást.
Arra a kérdésre, hogy egy katonai összecsapás esetén Oroszország vagy Európa győz, 60 százalék Európát nevezte meg győztesként, 32 Oroszországot, míg 8 százalék nem tudott válaszolni.
A felmérésből kiderül, hogy a romániai polgárok aggódnak egy esetleges ilyen háború miatt: 61 százalék mondta azt, hogy nagy mértékben aggasztja a háború lehetősége, míg 22 százalékot csak kis mértékben, 17 százalékot pedig egyáltalán nem.
A kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését firtató kérdésre 51 százalék mondta azt, hogy maradni kell az önkéntesség mellett, míg 49 százalék szerint szükséges a kényszersorozás.
Halálos és sebesült áldozatai is vannak az éjszakai orosz légitámadásnak
A Harkiv megyei Kupjanszk éjszakai bombázása miatt egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek, a Kropivnickij városa elleni tömeges dróntámadásban tízen sebesültek meg, a vasúti forgalomban zavarok keletkeztek – jelentették katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Csütörtökre virradóra az orosz légierő több mint harminc irányított légibombát dobott le Kupjansz központi részére – közölte az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov katonai kormányzót idézve.
A Kirovohrad megyei Kropivnickij városát a legsúlyosabb dróntámadás érte az a háború kitörtése óta – jelentették egybehangzóan az ukrán hírügynökségek és hírportálok. A városban legalább harminc robbanást észleltek.
A rendőrség közleménye szerint tíz ember, köztük négy gyerek megsebesült, mindannyian azonnal orvosi segítséget kaptak, többen kórházba kerültek.
A szerda este Kirovohrad térségében történt ágyúzás megrongálta az Ukrzaliznicja ukrán vasúttársaság infrastruktúráját. Az Ukrzaljicnicja állami vasúttársaság sajtószolgálata azt jelentette, hogy komoly károk érték a vasúti infrastruktúrát, ami több vonat átirányítását és legalább három órás késéseket okozott, de minden távolsági járat menetrend szerint közlekedik. Biztonsági megfontolásokból több vonat módosított útvonalon jár – áll a közleményben.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint csütörtökre virradóra az orosz hadsereg 171 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen, közülük 75 harci drónt lelőtt a légvédelem.
Emellett 63 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról. Az orosz légitámadás Kirovohrad, Szumi és Donyeck megyében okozott károkat - áll a légierő hivatalos közleményében.
A többség egyben úgy véli, hogy Romániának többet kell védelmi kiadásokra költenie: 60 százalék van ezen az állásponton, míg 37 százalék szerint elegendő annyi, amennyit eddig költöttek.
Az Ukrajna támogatásának növeléséről szóló kérdésre a nagy többség, 65 százalék válaszolta azt, hogy Romániának nem kell több pénzt adnia, míg 32 százalék szerint igen.
Arra a kérdésre, hogy mit tegyen Románia, ha az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, 52 százalék azt válaszolta, hogy a továbbiakban az EU-ra kellene támaszkodnia, 27 százalék szerint magának kellene a saját védelméről gondoskodnia, 16 százalék szerint továbbra is Amerikára kellene támaszkodnia, míg 3 százalék szerint Oroszországnál kellene védelmet keresnie.
A felmérés március 12. és 18. között készült 1140 fős mintán, a hibahatár 2,9 százalék.
Katonai vezetők tanácskoznak Londonban a békefenntartásról
A jövőbeni ukrajnai békefenntartás gyakorlati kérdéseiről kezdtek tanácskozást csütörtökön Londonban a békefenntartói tevékenységbe bekapcsolódni hajlandó országok katonai vezetői.
A zártkörű megbeszélést Keir Starmer brit miniszterelnök hívta össze. A találkozó helyszíne a brit fegyveres erők fegyvernemeinek egyesített londoni főparancsnoksága.
Starmer az ukrajnai rendezésről általa kezdeményezett, videókapcsolattal megtartott múlt szombati virtuális csúcsértekezleten jelentette be, hogy megkezdődött az ukrajnai békefenntartási feladatok előkészítésének „műveleti szakasza”, és a csütörtöki tanácskozás a konkrét tervek kidolgozását célozza.
A munkáspárti brit kormányfő úgy fogalmazott: a „cselekvésre kész országok koalíciójának” fel kell készülnie bármiféle jövőbeni békemegállapodás védelmére, mivel a közelmúlt történelméből tudható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart tiszteletben olyan megállapodásokat, amelyek nem tartalmaznak kellően erőteljes biztonsági elemeket.
Starmer az utóbbi időszakban többször is leszögezte, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban.
Luke Pollard, a fegyveres erők ügyeiben illetékes brit védelmi minisztériumi államtitkár a BBC közszolgálati televízió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: a cél az, hogy a cselekvésre kész országok koalíciója hiteles katonai erőt tudjon felvonultatni, amely lehetővé teszi a tartós béke megteremtését Ukrajnában.
Pollard megfogalmazása szerint ha Putyinnak sikerül egész Ukrajnát uralma alá hajtania, ahogy ezt hosszú évek óta tervezi, akkor újból felfegyverzi hadseregét, és további olyan térségek után néz, amelyekre kiterjesztheti befolyását.
Keir Starmer miniszterelnök a csütörtöki londoni katonai tanácskozás előtt látogatást tett az egyik nukleáris tengeralattjárón, amely éppen visszatért 204 napos járőrözéséből.
A brit nukleáris ütőerőt hordozó négy tengeralattjáró közül legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy éppen merre jár, és azt sem, hogy melyik mikor tér vissza a járőrszolgálatból. A Downing Street által Starmer látogatásáról csütörtökön közzétett, videofelvétellel kiegészített tájékoztatás így gyakorlatilag példátlan.
A Vanguard osztályú tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétát hordozhatnak; ezek mindegyike nyolc nukleáris robbanófejjel szerelhető fel.
A brit kormány a flotta teljes lecserélését tervezi. A négy új, Dreadnought osztályú tengeralattjáró a 2030-as években áll szolgálatba.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter pénteken közölte, nem áll szándékában a diákoknak szociális ösztöndíj formájában nyújtott éves támogatás csökkentését javasolni a kormánynak.
Szeptember elején újabb egyeztetést tart a pártokkal a miniszterelnök-jelölt kiválasztásáról – jelentette be Nicușor Dan államfő csütörtök este.
Nicușor Dan elnök csütörtök este kijelentette, hogy véleménye szerint Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka nem vett részt a forradalom vagy a bányászjárás idején történt tüntetések leverésében.
szóljon hozzá!