Nem adnak sok esélyt. A felmérésből kiderül: a romániai polgárok zöme szerint nem Ukrajnának áll a zászló az Oroszországgal vívott háborúban
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
A romániai polgárok jelentős többsége szerint Oroszország nyeri meg az ukrajnai háborút – derül ki egy friss felmérésből.
2025. március 20., 20:012025. március 20., 20:01
Az IRSOP közvélemény-kutató intézet által készített, csütörtökön ismertetett felmérés szerint egyúttal a válaszadók 66 százaléka fenyegetésnek tekinti Oroszországot Európa biztonságára nézve.
Bár a többség szerint Oroszország győz Ukrajnában,
míg 39 százalék vélekedik úgy, hogy az EU-nak is meg kellene vonnia a támogatást.
Arra a kérdésre, hogy egy katonai összecsapás esetén Oroszország vagy Európa győz, 60 százalék Európát nevezte meg győztesként, 32 Oroszországot, míg 8 százalék nem tudott válaszolni.
A felmérésből kiderül, hogy a romániai polgárok aggódnak egy esetleges ilyen háború miatt: 61 százalék mondta azt, hogy nagy mértékben aggasztja a háború lehetősége, míg 22 százalékot csak kis mértékben, 17 százalékot pedig egyáltalán nem.
A kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését firtató kérdésre 51 százalék mondta azt, hogy maradni kell az önkéntesség mellett, míg 49 százalék szerint szükséges a kényszersorozás.
Halálos és sebesült áldozatai is vannak az éjszakai orosz légitámadásnak
A Harkiv megyei Kupjanszk éjszakai bombázása miatt egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek, a Kropivnickij városa elleni tömeges dróntámadásban tízen sebesültek meg, a vasúti forgalomban zavarok keletkeztek – jelentették katonai és helyi közigazgatási forrásokra hivatkozva ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Csütörtökre virradóra az orosz légierő több mint harminc irányított légibombát dobott le Kupjansz központi részére – közölte az Unian hírügynökség Oleh Szinyehubov katonai kormányzót idézve.
A Kirovohrad megyei Kropivnickij városát a legsúlyosabb dróntámadás érte az a háború kitörtése óta – jelentették egybehangzóan az ukrán hírügynökségek és hírportálok. A városban legalább harminc robbanást észleltek.
A rendőrség közleménye szerint tíz ember, köztük négy gyerek megsebesült, mindannyian azonnal orvosi segítséget kaptak, többen kórházba kerültek.
A szerda este Kirovohrad térségében történt ágyúzás megrongálta az Ukrzaliznicja ukrán vasúttársaság infrastruktúráját. Az Ukrzaljicnicja állami vasúttársaság sajtószolgálata azt jelentette, hogy komoly károk érték a vasúti infrastruktúrát, ami több vonat átirányítását és legalább három órás késéseket okozott, de minden távolsági járat menetrend szerint közlekedik. Biztonsági megfontolásokból több vonat módosított útvonalon jár – áll a közleményben.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint csütörtökre virradóra az orosz hadsereg 171 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen, közülük 75 harci drónt lelőtt a légvédelem.
Emellett 63 úgynevezett megtévesztő drón „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról. Az orosz légitámadás Kirovohrad, Szumi és Donyeck megyében okozott károkat - áll a légierő hivatalos közleményében.
A többség egyben úgy véli, hogy Romániának többet kell védelmi kiadásokra költenie: 60 százalék van ezen az állásponton, míg 37 százalék szerint elegendő annyi, amennyit eddig költöttek.
Az Ukrajna támogatásának növeléséről szóló kérdésre a nagy többség, 65 százalék válaszolta azt, hogy Romániának nem kell több pénzt adnia, míg 32 százalék szerint igen.
Arra a kérdésre, hogy mit tegyen Románia, ha az Egyesült Államok kilép a NATO-ból, 52 százalék azt válaszolta, hogy a továbbiakban az EU-ra kellene támaszkodnia, 27 százalék szerint magának kellene a saját védelméről gondoskodnia, 16 százalék szerint továbbra is Amerikára kellene támaszkodnia, míg 3 százalék szerint Oroszországnál kellene védelmet keresnie.
A felmérés március 12. és 18. között készült 1140 fős mintán, a hibahatár 2,9 százalék.
Katonai vezetők tanácskoznak Londonban a békefenntartásról
A jövőbeni ukrajnai békefenntartás gyakorlati kérdéseiről kezdtek tanácskozást csütörtökön Londonban a békefenntartói tevékenységbe bekapcsolódni hajlandó országok katonai vezetői.
A zártkörű megbeszélést Keir Starmer brit miniszterelnök hívta össze. A találkozó helyszíne a brit fegyveres erők fegyvernemeinek egyesített londoni főparancsnoksága.
Starmer az ukrajnai rendezésről általa kezdeményezett, videókapcsolattal megtartott múlt szombati virtuális csúcsértekezleten jelentette be, hogy megkezdődött az ukrajnai békefenntartási feladatok előkészítésének „műveleti szakasza”, és a csütörtöki tanácskozás a konkrét tervek kidolgozását célozza.
A munkáspárti brit kormányfő úgy fogalmazott: a „cselekvésre kész országok koalíciójának” fel kell készülnie bármiféle jövőbeni békemegállapodás védelmére, mivel a közelmúlt történelméből tudható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tart tiszteletben olyan megállapodásokat, amelyek nem tartalmaznak kellően erőteljes biztonsági elemeket.
Starmer az utóbbi időszakban többször is leszögezte, hogy Nagy-Britannia kész katonákkal és légierővel részt venni a jövőbeni ukrajnai békefenntartásban.
Luke Pollard, a fegyveres erők ügyeiben illetékes brit védelmi minisztériumi államtitkár a BBC közszolgálati televízió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: a cél az, hogy a cselekvésre kész országok koalíciója hiteles katonai erőt tudjon felvonultatni, amely lehetővé teszi a tartós béke megteremtését Ukrajnában.
Pollard megfogalmazása szerint ha Putyinnak sikerül egész Ukrajnát uralma alá hajtania, ahogy ezt hosszú évek óta tervezi, akkor újból felfegyverzi hadseregét, és további olyan térségek után néz, amelyekre kiterjesztheti befolyását.
Keir Starmer miniszterelnök a csütörtöki londoni katonai tanácskozás előtt látogatást tett az egyik nukleáris tengeralattjárón, amely éppen visszatért 204 napos járőrözéséből.
A brit nukleáris ütőerőt hordozó négy tengeralattjáró közül legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy éppen merre jár, és azt sem, hogy melyik mikor tér vissza a járőrszolgálatból. A Downing Street által Starmer látogatásáról csütörtökön közzétett, videofelvétellel kiegészített tájékoztatás így gyakorlatilag példátlan.
A Vanguard osztályú tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétát hordozhatnak; ezek mindegyike nyolc nukleáris robbanófejjel szerelhető fel.
A brit kormány a flotta teljes lecserélését tervezi. A négy új, Dreadnought osztályú tengeralattjáró a 2030-as években áll szolgálatba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfelsőbb bíróság hétfőn jogerősen felmentette a vádak alól Florian Bodog volt egészségügyi minisztert az egyik személyi tanácsadója, Olivia Andreea Marcu fiktív alkalmazásával kapcsolatos ügyben.
A Szociáldemokrata Párt által javasolt szolidaritási csomag intézkedéseit az idei állami költségvetésbe kell belefoglalni – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu, a párt elnöke. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője reagált.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy Romániában nagyon hiányzik az a törvény, amely az orvosi műhibákra vonatkozna.
Ilie Bolojan döntése, hogy bizalmi szavazást kér-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürójában – jelentette ki hétfőn Mircea Abrudean szenátusi elnök.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Románia továbbra is az első helyen áll az európai közúti halálozási statisztikákban: egymillió lakosra 77 halálos áldozat jut, ami csaknem kétszerese az uniós átlagnak – derül ki az elmúlt tíz év hivatalos adatainak elemzéséből.
Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti törvényszéken, ahol a legionárius propaganda vádja miatt indult per alapfokú tárgyalásának megkezdését elrendelő bírósági határozat elleni fellebbezéséről döntenek.
Mindennek a teteje lenne elbocsátásokhoz folyamodni az egészségügyi rendszerben, mert a rendszerben hiány van munkaerőből – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
Törvényes úton akadályozná meg a kormány második legnagyobb, a miniszterelnököt is adó pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy az alkotmánybírák bojkottálják az ítélethozatalt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!