Civilek tiltakoznak a román hírtelevíziós félretájékoztatás ellen
Fotó: Declic
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet. A közösség szerint a romániai televíziókat felügyelő Országos Audiovizuális Tanács (CNA) jelenlegi szankciói nem rendelkeznek megfelelő visszatartó erővel, ezért a vállalatok árbevételéhez igazodó, visszaeső jogsértők esetében pedig jelentősen megemelt pénzbüntetéseket követelnek. A félretájékoztatás elleni kezdeményezést már több mint 21 ezren támogatták aláírásukkal.
2026. október 12., 18:152026. október 12., 18:15
A romániai televíziók által terjesztett félretájékoztatás visszaszorítását célzó törvénymódosítást sürget a Declic civil közösség, amely szerint a jelenlegi büntetési rendszer nem képes hatékonyan fellépni a rendszeresen szabályt sértő médiaszolgáltatókkal szemben. A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy az Országos Audiovizuális Tanács által a hiteles tájékoztatási kötelezettség egyes legsúlyosabb megsértéseiért kiszabható legmagasabb bírság mindössze 200 ezer lej. Ezt a felső határt még 2009-ben állapították meg, és azóta nem módosították, noha a gazdasági körülmények, a médiapiac és a pénz értéke jelentősen megváltozott.
A civil szervezet által ismertetett adatok szerint 2024-ben és 2025-ben a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt kiszabott tíz CNA-bírságból hét mindössze két televízióhoz, a Realitatea Plushoz és a România TV-hez került. A Declic ezt annak bizonyítékaként értékeli, hogy a jelenlegi szankciórendszer nem képes kellő hatékonysággal visszaszorítani a visszatérő jogsértéseket.
A kezdeményezés lényege, hogy a jelenlegi, rögzített összegű bírságplafon helyett a médiaszolgáltatók árbevételével arányos pénzbüntetéseket vezessenek be. A Declic szerint így a szankciók valóban érezhető pénzügyi következményekkel járnának a nagy médiavállalatok számára is.
A szervezet a romániai versenyjogi szabályozásra hivatkozik, amely bizonyos jogsértések esetén már jelenleg is lehetővé teszi az árbevétel 10 százalékát elérő bírságok kiszabását. Hasonló gyakorlatra az európai audiovizuális szektorban is akad példa.
A Declic szerint Romániában is ilyen elven működő büntetési rendszert kellene bevezetni, amelyben a visszaeső szabálysértők automatikusan súlyosabb pénzügyi következményekkel számolhatnának.
A civil közösség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy egy médiaszolgáltató számára gazdaságilag kifizetődőbb legyen a szabályok ismételt megsértése, mint a hiteles tájékoztatás követelményeinek betartása.
A törvénymódosítás érdekében indított petíciót már több mint 21 ezren írták alá. A Declic képviselői az összegyűjtött támogatásokra hivatkozva a múlt héten Bukarestben keresték fel a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházát.
A figyelemfelkeltő akció résztvevői Dan Perjovschi képzőművész egyik, kifejezetten erre az alkalomra felhasznált rajzával díszített pólókat viseltek. Az alkotás azt a gondolatot jelenítette meg, hogy a szélsőségességhez vezető utat a félretájékoztatás kövezi ki.
A résztvevők egy óriási ollót is magukkal vittek, amellyel jelképesen a hazugságokat akarták megnyirbálni.
A Declic beszámolója szerint az USR székházában fogadták a küldöttséget. A civil szervezet képviselői Ciprian Neculával, a párt főtitkárával, valamint Stelian Ion parlamenti képviselővel tárgyaltak. A találkozón Mircea Toma, az Országos Audiovizuális Tanács tagja is részt vett.
Az USR politikusai jelezték, hogy parlamenti támogatást keresnek az audiovizuális törvény módosításához.
A PSD és a PNL székházában ugyanakkor az akció napján nem fogadták a tiltakozókat. Külön egyeztetés keretében azonban Cristian Niculescu-Țâgârlaș liberális szenátor a parlamentben találkozott a Declic képviselőjével, és nyitottságot mutatott a jogszabály módosítására.
A Declic szerint a televíziós félretájékoztatás következményei messze túlmutatnak a médiapiacon. A képernyőn elhangzó valótlan állítások a közösségi médián, a családi WhatsApp-csoportokon és a személyes beszélgetéseken keresztül is továbbterjednek.
A félretájékoztatás így nemcsak a közvélemény alakulását befolyásolhatja, hanem családon belüli konfliktusokat, társadalmi megosztottságot és bizalmatlanságot is előidézhet. A kezdeményezők ezért úgy vélik, hogy a médiatartalmak hitelességének biztosítása nem pusztán hatósági vagy szakmai kérdés, hanem szélesebb társadalmi érdek.
A több mint 21 ezer aláírás egyelőre arra volt elegendő, hogy a civil szervezet megkezdhesse az egyeztetéseket a törvényhozókkal. A következő cél egy konkrét törvénytervezet kidolgozása, parlamenti benyújtása és megvitatása.
A Declic szerint már sikerült olyan parlamenti képviselőket találni, akik hajlandók kezdeményezni a változtatást, a jogszabály elfogadásához azonban szélesebb politikai támogatásra lesz szükség. A szervezet ezért folytatja az aláírásgyűjtést, és arra figyelmeztet, hogy a társadalmi nyomás csökkenésével a törvénymódosítás könnyen háttérbe szorulhat a parlament napirendjén.
Egy esetleges törvénymódosítás során ezért a jogsértések pontos meghatározása, a büntetések arányossága és a hatósági döntések bírósági felülvizsgálhatósága is alapvető jelentőségű lesz.
A Declic szerint azonban a jelenlegi helyzet sem tartható fenn változatlanul. Álláspontjuk szerint amíg a nagy televíziós társaságok számára a bírság csupán könnyen elviselhető működési költség, addig a büntetés aligha töltheti be visszatartó szerepét.
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!