Sok áldozatot koldulásra kényszerítenek az emberkereskedők
Fotó: Pixabay
Az emberkereskedelem Európai Unióban regisztrált áldozatainak száma a 2021-es 7155-ről 41 százalékkal 10 093-ra nőtt 2022 végére, noha a tényleges szám lényegesen magasabb lehet, mivel sok áldozat továbbra is ismeretlen a hatóságok előtt – közölte az Európai Bizottság az emberkereskedelem elleni küzdelem terén az Európai Unióban elért eredményekről szóló ötödik jelentésében kedden.
2025. január 22., 12:002025. január 22., 12:00
A 2021–2022 közötti időszakra vonatkozó statisztikák elemzését tartalmazó jelentésében az Európai Bizottság emlékeztetett: az emberkereskedelem olyan bűncselekmény, amely emberéleteket tesz tönkre, megfosztva az érintetteket a méltóságuktól, a szabadságuktól és az alapvető jogaiktól.
a 2019–2020-as jelentési időszakban feljegyzett 14 311 emberhez képest, valamint a legmagasabb szám 2013 óta – jegyezték meg.
Az emberkereskedők 74 százaléka üzleti típusú bűnözői viszonyban álló, egymáshoz lazán kapcsolódó csoportokban és hálózatokban vagy strukturált bűnszervezetekben tevékenykedik.
Több mint 130 helyszínen tart házkutatást szerdán a DIICOT kábítószer-kereskedelemre, embercsempészetre, migránscsempészetre, gyermekpornográfiára és számítógépes bűnözésre szakosodott bűnszervezetek felszámolására.
Az emberkereskedelem gyakran kapcsolódik más bűncselekményekhez, például kábítószer-kereskedelemhez, migránscsempészéshez, vagyon elleni szervezett bűnözéshez, vagy pénzmosáshoz és okmányokkal való visszaéléshez.
Az emberkereskedelem a világ második legelterjedtebb illegális gazdasági tevékenysége. Becslések szerint a kényszermunka az emberkereskedők számára évente 236 milliárd amerikai dollár nyereséget termel világszerte, ami áldozatonként közel 10 ezer amerikai dollár hasznot jelent.
e területen áldozatonként évente 20 ezer amerikai dollár nyereséget érnek el az emberkereskedők. Noha a nyereség magas, és 2014 óta 37 százalékkal nőtt, az elkövetők számára továbbra is alacsony kockázattal jár – hívták fel a figyelmet.
A jelentés szerint az emberkereskedelem jelentős nemi dimenzióval rendelkező bűncselekmény. A 2021–2022-es időszakban az unióban az áldozatok 65 százaléka volt nő és lány. A szexuális kizsákmányolás áldozatainak többsége (92 százalék) nőnemű volt, 68 százalékuk 18 évesnél idősebb nő, 24 százalékuk pedig kiskorú lány.
Az unióban a gyermekek kizsákmányolásának minden formája megjelenik, főként a szexuális kizsákmányolás, a bűnözésre kényszerítés, a koldulásra kényszerítés, a kényszerházasság és munkaerő-kizsákmányolás.
Az unióban regisztrált emberkereskedelem áldozatainak közel egyötöde (19 százalék) volt gyermek. A gyermekáldozatok aránya 2021–2022-ben 3 százalékkal csökkent a 2019-2020-as időszakhoz képest.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely kizárja a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának lehetőségét rabszolgatartás, emberkereskedelem és gyermekkereskedelem bűntette esetén.
A munkaerő-kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem áldozatainak többsége férfi (70 százalék). Az emberkereskedelem egyéb formái – a bűnözésre kényszerítés, a koldulásra kényszerítés, az illegális szerveltávolítás, vagy a kizsákmányoló béranyaság – az összes áldozat 14 százalékát érintették.
Az emberkereskedelem unióban regisztrált áldozatainak 46 százaléka uniós tagország állampolgára, 54 százalékuk pedig unión kívüli ország állampolgára volt. Ez – mint megjegyezték – elmozdulást jelent a 2019–2020-as időszakhoz képest, amikor a regisztrált áldozatok többsége (55 százalék) uniós tagország állampolgára volt.
A Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lettországban regisztrált áldozat szinte mindegyike az adott ország saját állampolgára volt.
Emberkereskedelem elleni országos stratégia a 2024–2028 közötti időszakra – ez a címe annak a dokumentumnak, amelyet minap fogadott el a bukaresti kormány. Céljuk, hogy 2030-ra felszámolja a nők és lányok elleni erőszak minden formáját.
Míg a Nigériából, Kamerunból, Kínából és a latin-amerikai országokból származó áldozatok főként nők, akik szexuális kizsákmányolás céljából válnak emberkereskedelem áldozatává, a Marokkóból, Bangladesből, Pakisztánból, a Fülöp-szigetekről, Algériából és Indiából származó áldozatok főként férfiak, akik munkaerő-kizsákmányolásnak vannak kitéve.
A felnőtt kísérő nélküli kiskorú migránsok különös mértékben veszélyeztetettek, és kiszolgáltatottak az emberkereskedőkkel szemben – hívták fel a figyelmet. A 2018 és 2022 közötti időszakban minden évben jelentősen nőtt az Európába érkező, felnőtt kísérő nélküli kiskorúak száma, 2022-ben elérve a 15 928 főt.
A főként észak-afrikai és afgán migránscsempész- és emberkereskedő-hálózatok fiatal afgán, marokkói, algériai vagy tunéziai fiúkat zsákmányolnak ki, és az unióba vezető migrációs útvonaluk mentén prostitúcióra vagy szexuális erőszakra kényszerítik őket. A kizsákmányolást gyakran a közösségi médiában terjesztik azzal a céllal, hogy pénzt zsaroljanak ki a családjuktól – írták a jelentéstevők.
Az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló irányelv megerősíti a hatóságok eszközeit az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálására és az áldozatok jobb támogatására. Hangsúlyozza a gyermekvédelem fontosságát, és súlyosbító körülményként tartalmazza az online szexuális kizsákmányolást – tették hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!