Rendszeresen érkeznek hírek prostitúcióra kényszerített nőkről, lányokról
Fotó: Pixabay
Emberkereskedelem elleni országos stratégia a 2024–2028 közötti időszakra – ez a címe annak a dokumentumnak, amelyet minap fogadott el a bukaresti kormány, és amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra felszámolja a nők és lányok elleni erőszak minden formáját, beleértve az emberkereskedelmet, a szexuális kizsákmányolást és a kizsákmányolás egyéb formáit. Azt pedig, hogy mekkora szükség van erre a stratégiára, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Romániában van a legtöbb kényszermunkával kizsákmányolt állampolgár az Európai Unióban, valamint a legtöbb, szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedők áldozatául esett nő és a kiskorú.
2024. május 27., 17:222024. május 27., 17:22
A stratégia rámutat: az emberkereskedelem jelensége az alapvető emberi jogok súlyos megsértése, amely aláássa az emberi méltóságot és integritást. Az emberkereskedelem emellett súlyos bűncselekmény is, amely sok esetben a nemzeti és transznacionális szervezett bűnözéshez kapcsolódik, és amelyből a bűnözők igen nagy anyagi hasznot húznak.
Minden jel arra utal, hogy a romániai hatóságok tisztában vannak a kialakult helyzet súlyosságával. 2023 elején létrehozták az emberkereskedelem elleni küzdelem koordinációjával foglalkozó tárcaközi bizottságot, és most egy stratégiával is előrukkoltak.
„Románia 2030-ig tartó fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti stratégiája 2030-ra stratégiai célként tűzi ki a nők és lányok elleni erőszak minden formájának felszámolását a köz- és magánszférában, beleértve az emberkereskedelmet, a szexuális kizsákmányolást és a kizsákmányolás egyéb formáit” – szögezi le a dokumentum.
Ennek megvalósítása érdekében a román kormány célja, hogy 2028 végére „Romániában létrejöjjön az emberkereskedelem elleni nemzeti rendszer, amely rendelkezik a szükséges forrásokkal és hatékonyan működik”. E rendszer keretében a központi és helyi intézmények a nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködve hatékony intézkedéseket hajtanak végre a jelenség visszaszorítása, az áldozatok azonosítása és segítése, valamint az emberkereskedők megbüntetése érdekében.
Ez a dokumentum szerint azt jelenti, hogy módosítják az emberkereskedelemről szóló hatályos jogszabályokat, és pénzt különítenek el az emberkereskedelem elleni országos rendszer működtetéséhez. A stratégia kitér a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó előírásai „felülvizsgálatának szükségességére” is.
A dokumentum szerint ugyanakkor biztosítani kell a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) számára a szükséges emberi és anyagi erőforrásokat”, valamint „a bűncselekményekből származó károk behajtását és az áldozatok kártalanítását erre a célra létrehozott alapokból”.
A kormány célja „egy integrált kormányzati mechanizmus működtetése az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott védelemhez és segítséghez szükséges pénzeszközök elosztására”. Ez a mechanizmus fogja majd össze az érintett intézményeket és kormányzati finanszírozási forrásokat.
Sok kiskorú is akad az emberkereskedők áldozatai között
Fotó: 123RF
„A megelőző intézkedéseknek foglalkozniuk kell az emberkereskedelmet elősegítő kereslet csökkentésével és visszaszorításával, a a társadalmi felelősségvállalás és a bűncselekmény elleni fellépés ösztönzésével, pozitív és támogató üzenetek küldésével a kiszolgáltatott embereknek, valamint a minden emberi lényt megbecsülő és értékelő hozzáállás kialakításával” – áll a Digi 24 által szemlézett dokumentumban.
A kormány azt tervezi, hogy „tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat/akciókat bonyolít le mind vidéki, mind városi területeken az emberkereskedelemnek kitett személyek számára”.
A hatóságok azt is javasolják, hogy a vállalatok által kínált digitális szolgáltatásokat hozzák összhangba az uniós szabályokkal, hogy „ne ösztönözzék vagy tolerálják a szexuális vagy munkaerő-kizsákmányolást, illetve az illegálisan szerzett szolgáltatások online értékesítését”. 2027 első negyedévéig az állami intézményeknek meg kell vizsgálniuk, hogy aktualizálták-e a hirdetéseket (házassági hirdetéseket, szolgáltatásokat) közzétevő weboldalakra vonatkozó jogszabályokat.
A rendőrség és a munkaügyi felügyelőség célja a szexuális kizsákmányolás lehetséges áldozatainak azonosítása „a szépségszalon/masszázs/videochat területén működő gazdasági szereplők ellenőrzésével”.
A tervezett jogszabályi változások között szerepel az emberkereskedelem megelőzéséről és leküzdéséről szóló törvény, amely „elemezni kívánja a kizsákmányolás különböző más, nem büntethető formáit (kényszerházasság, illegális örökbefogadás, béranyaság), valamint azt, hogy a hatósági beavatkozás hogyan könnyíti vagy éppen ellenkezőleg, hogyan akadályozza a bűnügyi nyomozást (koldulás, prostitúció)”.
Az EU szigorította az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn megszigorította az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló jogszabályt, a rendelet kiegészült a kényszerházassággal, az illegális örökbefogadással és a béranyaság jelentette kizsákmányolással. A tanács brüsszeli közleménye szerint az EU emberkereskedelem elleni jogszabályának módosítása tükrözi a kizsákmányolás e felsorolt formáinak súlyosságát, elterjedtségét és az ellenük való fellépés fontosságát.
A módosított rendelet megerősíti a megelőző intézkedéseket, valamint az áldozatok támogatását és segítését is. A kizsákmányolásnak a rendeletbe felvett új formái legalább öt év szabadságvesztéssel, illetve minősített bűncselekmények esetén legalább tíz év szabadságvesztéssel lesznek büntethetők. A rendelet új súlyosbító körülményt tartalmaz annak érdekében, hogy nagyobb hangsúllyal vegyék figyelembe a kizsákmányolást bemutató tartalmak terjesztését.
A jogi személyek, például a vállalatok szigorúbb szankciókkal szembesülnek: kizárhatók például a közfinanszírozásból, valamint elveszíthetik a bűncselekmény elkövetéséhez vezető tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyeket.
A jogszabály a kihirdetését követően húsz nappal lép hatályba. A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy a módosított irányelvet átültessék nemzeti jogrendjükbe.
Évente több mint ötszáz román állampolgár esik az emberkereskedelem áldozatául, és ezek mintegy fele gyermek vagy ifjúkorú – közölte Marcel Ciolacu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két, összesen 128 lakrészt magában foglaló tömbház épült fel Pitești-en mindössze mintegy 100 méterre egy katonai lőszerraktártól, holott a jogszabályok legalább 200 méteres távolságot írnak elő – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 13 megyéjére és a fővárosra. A hőséget pénteken zivatarok mossák el több régióban is.
A bukaresti nyugdíjpénztárnál és további 29 helyszínen egy nyugdíjcsalással kapcsolatos ügyben szerdán végrehajtott házkutatások nyomán hét személyt őrizetbe vettek, további 13-at hatósági felügyelet alá helyeztek – közölte a román rendőrség.
Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.
A Duna vízhozama csütörtökön elérte az elmúlt 23 év legalacsonyabb szintjét az országhatárnál, és az INHGA előrejelzése szerint a jelenlegi 1750 köbméter/másodpercről 1700 köbméterre csökken másodpercenként a következő 4-5 napban.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!