Elhunyt Ion Iliescu volt román államelnök

A román kormány közleményében őszinte részvétét fejezte ki a gyászoló családnak és hozzátartozóknak. A kabinet közölte, az állam által szervezett temetési szertartás programjával kapcsolatos részleteket a következő időszakban közlik.

A bukaresti kormány hétfő esti közleményében megerősítette a TVR Info – a román közszolgálati televízió hírcsatornája – által közzétett értesülést, miszerint az érintett intézmények már készülnek az állami temetés megszervezésére. Az állami temetések megszervezéséért felelős bizottság létrehozásáról – amelyben az elnöki hivatal, a kormányfőtitkárság, a miniszterelnöki kancellária, a belügyminisztérium, a külügyminisztérium, a védelmi tárca, az egyházakért felelős államtitkárság és a kormányőrség képviselteti magát – egy tavalyi kormányhatározat rendelkezett.

A jogszabály szerint az állami temetés a legmagasabb szintű elismerés, amelyet egy életét a hazája szolgálatába állító volt román állampolgár kaphat, és ezt a megtiszteltetést az egykori államfőknek tartják fenn. A volt házelnököket és miniszterelnököket katonai tiszteletadással temetik. A testület hétfő délutáni ülésén „a két héttel ezelőtti munkamegbeszéléshez hasonlóan” az állami temetések megszervezésében illetékes intézmények képviselői megvitatták a feladataikat, a szervezési lépéseket és az intézményközi együttműködés módját – idézte az Agerpres a kormányközleményt.

Az eljárás szerint egy volt román államfő halála esetén a miniszterelnöki kancellária nevében a kormányszóvivő közli a halálhírt, majd a külügyminisztérium hivatalos értesítést küld a Romániában akkreditált külföldi diplomatáknak, illetve Románia külképviseleteinek. A kormány azért oldotta fel az állami temetések szervezésének titkosítását, hogy az állampolgárok és a média megismerhessék az eljárás részleteit – olvasható a közleményben.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004–2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába, mert a legfelsőbb bíróság rendre visszaküldte a vádhatóságnak a periratokat, és elrendelte, hogy kezdje elölről a bűnvádi eljárást, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok összegyűjtésénél nem járt el jogszerűen.

A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát. Az úgynevezett „terroristákkal” kapcsolatos, mesterségesen előidézett tömegpszichózisban, 1989. december 22-e után 862-en meghaltak és 2150-en megsebesültek – szerepelt a vádiratban.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Ezt követően a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátoraként töltött egy mandátumot a felsőházban, majd visszavonult a politikai életből.

korábban írtuk

Iliescu állapota olyan súlyos, hogy összeült az állami temetéseket szervező bizottság

Összeült hétfőn az állami temetések szervezésével megbízott bizottság Ion Iliescu volt államfő egészségi állapotának romlása miatt – közölte a román közszolgálati televízió (TVR).<