
Képünk illusztráció
Fotó: Románia szenátusa
Elfogadta kedd este a bukaresti szenátus az új nyugdíjtörvény kormány által beterjesztett tervezetét, amelynek értelmében jövőre több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra. Jövőre 25 milliárd lejes (5 milliárd euró) többletterhet ró az idei évhez képest a jogszabály alkalmazása a költségvetésre.
2023. november 14., 21:122023. november 14., 21:12
2023. november 15., 00:302023. november 15., 00:30
A jogszabályjavaslat 85 támogató és hat elutasító szavazatot kapott, 19 szenátor tartózkodott. A szenátus által elfogadott módosító indítványok többségét a kormánypártok terjesztették be. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntéshozó kamaraként.
Tájékoztatása szerint tisztázódott, hogy jövőre 25 milliárd lejjel (5 milliárd euró) terheli meg pluszban az idei évhez képest a jogszabály alkalmazása a költségvetést: január és augusztus között 15 milliárd lejjel, szeptembertől decemberig pedig 10 milliárd lejjel. Hozzátette, hogy ezt az összeget a kormány belefoglalja majd a jövő évi költségvetésbe.
Emlékeztetett arra, hogy 2024-ben kétszer is nőnek a nyugdíjak. Előbb január elsejétől az összes juttatást megemelik a tavalyi infláció mértékével. Ezután szeptember elsejétől egy új képlet alapján számolják ki a nyugdíjakat. Az emelés mértéke ez esetben több tényezőtől, például a hozzájárulás időszaktól is függ, így nem lesz egységes – magyarázta. Mindenesetre úgy becsülte, hogy mintegy 3 millió nyugdíjas számíthat szeptembertől a korábbinál nagyobb juttatásra – írja az Agerpres.

Marcel Ciolacu kormányfő bejelentette, hogy sikerült tisztázni az új nyugdíjtörvény tervezetének valamennyi részletét – beleértve a finanszírozási forrásokat is – a koalíció vezetőinek hétfő esti tanácskozásán.
A bukaresti kormány szerint a nyugdíjreform az igazságosság és szolidaritás elvét követve járulékbefizetésen alapuló járandóságot irányoz elő minden jogosultnak. A nyugdíjak újraszámítása során az egyik alapelv az, hogy a nyugdíj nem csökkenhet. A nők nyugdíjkorhatára 2035-ig a jelenlegi 63-ról fokozatosan 65 évre emelkedik, azonban a saját gyermeküket legalább 16 éves korukig, vagy örökbe fogadott gyermeküket legalább 14 éven keresztül nevelő anyák gyermekenként fél éves korkedvezményt kapnak.
A nyugdíjak újraszámítása során alapvetően összevetik minden egyes ledolgozott hónap bérét az illető hónapra kiszámított országos átlagbérrel, majd a munkaviszonynak számító – diákévek, katonai szolgálat, gyermekgondozási szabadság – időszakokra számolt kiigazítások, és a stabilitásért járó bónuszok után meghatározzák azt a végső szorzót, amellyel a mindenkori nyugdíjpontból kiszámítják az illető nyugdíjas járandóságát. A kormányhatározattal megszabott – az átlagnyugdíj szintjének nagyságrendileg megfelelő – nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej, 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban a törvénytervezet szerint a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
Kormányzati források szerint jelenleg havonta 9,6 milliárd lejt költenek a 4,8 millió nyugdíjas járandóságára, a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint ez a költség 13,8 milliárd lejre emelkedik. Ez egy éven belül átlagosan több mint 40 százalékos nyugdíjemelést jelent. Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter múlt héten még úgy értékelte: nem lesz költségvetési fedezet ilyen mértékű nyugdíjemelésre, a törvény hatályba lépése szerinte ellehetetleníti a tervezettnél amúgy is jóval magasabb költségvetési hiány leszorítását. A pénzügyminiszter ellenkezését végül Marcel Ciolacu kormányfő azzal szerelte le, hogy Romániának sokkal több vesztenivalója van, ha nem fogadja el a november 20-i határidő előtt a helyreállítási tervben vállalt nyugdíjreformot, az uniós pénzek befagyasztása ugyanis 70 milliárd eurótól fosztaná meg Romániát.

A bukaresti szenátus munkaügyi, illetve költségvetési-pénzügyi bizottsága keddi összevont ülésén elfogadta az új nyugdíjtörvény tervezetét, amelynek megfelelően jövőre több mint 4,7 millió személy nyugdíját újraszámolják.
Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.
A Duna vízhozama csütörtökön elérte az elmúlt 23 év legalacsonyabb szintjét az országhatárnál, és az INHGA előrejelzése szerint a jelenlegi 1750 köbméter/másodpercről 1700 köbméterre csökken másodpercenként a következő 4-5 napban.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
szóljon hozzá!