Képünk illusztráció
Fotó: Románia szenátusa
Elfogadta kedd este a bukaresti szenátus az új nyugdíjtörvény kormány által beterjesztett tervezetét, amelynek értelmében jövőre több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra. Jövőre 25 milliárd lejes (5 milliárd euró) többletterhet ró az idei évhez képest a jogszabály alkalmazása a költségvetésre.
2023. november 14., 21:122023. november 14., 21:12
2023. november 15., 00:302023. november 15., 00:30
A jogszabályjavaslat 85 támogató és hat elutasító szavazatot kapott, 19 szenátor tartózkodott. A szenátus által elfogadott módosító indítványok többségét a kormánypártok terjesztették be. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntéshozó kamaraként.
Tájékoztatása szerint tisztázódott, hogy jövőre 25 milliárd lejjel (5 milliárd euró) terheli meg pluszban az idei évhez képest a jogszabály alkalmazása a költségvetést: január és augusztus között 15 milliárd lejjel, szeptembertől decemberig pedig 10 milliárd lejjel. Hozzátette, hogy ezt az összeget a kormány belefoglalja majd a jövő évi költségvetésbe.
Emlékeztetett arra, hogy 2024-ben kétszer is nőnek a nyugdíjak. Előbb január elsejétől az összes juttatást megemelik a tavalyi infláció mértékével. Ezután szeptember elsejétől egy új képlet alapján számolják ki a nyugdíjakat. Az emelés mértéke ez esetben több tényezőtől, például a hozzájárulás időszaktól is függ, így nem lesz egységes – magyarázta. Mindenesetre úgy becsülte, hogy mintegy 3 millió nyugdíjas számíthat szeptembertől a korábbinál nagyobb juttatásra – írja az Agerpres.
Marcel Ciolacu kormányfő bejelentette, hogy sikerült tisztázni az új nyugdíjtörvény tervezetének valamennyi részletét – beleértve a finanszírozási forrásokat is – a koalíció vezetőinek hétfő esti tanácskozásán.
A bukaresti kormány szerint a nyugdíjreform az igazságosság és szolidaritás elvét követve járulékbefizetésen alapuló járandóságot irányoz elő minden jogosultnak. A nyugdíjak újraszámítása során az egyik alapelv az, hogy a nyugdíj nem csökkenhet. A nők nyugdíjkorhatára 2035-ig a jelenlegi 63-ról fokozatosan 65 évre emelkedik, azonban a saját gyermeküket legalább 16 éves korukig, vagy örökbe fogadott gyermeküket legalább 14 éven keresztül nevelő anyák gyermekenként fél éves korkedvezményt kapnak.
A nyugdíjak újraszámítása során alapvetően összevetik minden egyes ledolgozott hónap bérét az illető hónapra kiszámított országos átlagbérrel, majd a munkaviszonynak számító – diákévek, katonai szolgálat, gyermekgondozási szabadság – időszakokra számolt kiigazítások, és a stabilitásért járó bónuszok után meghatározzák azt a végső szorzót, amellyel a mindenkori nyugdíjpontból kiszámítják az illető nyugdíjas járandóságát. A kormányhatározattal megszabott – az átlagnyugdíj szintjének nagyságrendileg megfelelő – nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej, 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban a törvénytervezet szerint a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
Kormányzati források szerint jelenleg havonta 9,6 milliárd lejt költenek a 4,8 millió nyugdíjas járandóságára, a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint ez a költség 13,8 milliárd lejre emelkedik. Ez egy éven belül átlagosan több mint 40 százalékos nyugdíjemelést jelent. Marcel Boloș liberális pénzügyminiszter múlt héten még úgy értékelte: nem lesz költségvetési fedezet ilyen mértékű nyugdíjemelésre, a törvény hatályba lépése szerinte ellehetetleníti a tervezettnél amúgy is jóval magasabb költségvetési hiány leszorítását. A pénzügyminiszter ellenkezését végül Marcel Ciolacu kormányfő azzal szerelte le, hogy Romániának sokkal több vesztenivalója van, ha nem fogadja el a november 20-i határidő előtt a helyreállítási tervben vállalt nyugdíjreformot, az uniós pénzek befagyasztása ugyanis 70 milliárd eurótól fosztaná meg Romániát.
A bukaresti szenátus munkaügyi, illetve költségvetési-pénzügyi bizottsága keddi összevont ülésén elfogadta az új nyugdíjtörvény tervezetét, amelynek megfelelően jövőre több mint 4,7 millió személy nyugdíját újraszámolják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!