Bevetésre készen? Ha a módosítást elfogadják, a román hadsereget a külhoni román állampolgárok védelmére való hivatkozással is bevethetik
Fotó: Román védelmi minisztérium
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta a Krónikának Barabás T. János elemző a román védelmi törvény tervezett módosításait, amelyek közül az egyik lehetővé tenné katonai erő bevetését is a külhoni román állampolgárok védelmére. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint a román erőszakszervezetek működését egyre inkább erősítik a törvények.
2024. április 05., 10:012024. április 05., 10:01
Az elmaradt katonai reformok miatti válságkezelés, de egyben a keleti irányból fenyegető háború lehetősége is felfedezhető amögött, hogy a román védelmi törvény módosítása lehetővé tenné a külhoni román állampolgárok katonai erővel történő védelmét is – kommentálta a tervezetet a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt többek között arról kérdeztük: mindez nem hordozhatja-e magában egy katonai konfliktus veszélyét, hiszen Oroszország is az oroszok védelmére hivatkozva támadta meg Ukrajnát. Az elemző kifejtette: a román erőszakszervezetek működését egyre inkább erősítik a törvények, bővül az államfő elnökölte Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerepe.
„Románia katonai reformja gyengén halad, tavaly csupán a GDP 1,6 százalékát költötték védelmi kiadásokra, elmaradt egy sor katonai beszerzés. Utóbbit kárpótolandó a biztonságpolitika válságkezelésre váltott, de ezek az intézkedések azt is tükrözik, hogy
A médiában gyakran bukkannak fel spekulációk, hogy a román pártok milyen viszonyt kívánnak a magyarsággal, de valójában a politika mozgatója az elnöki hivatal és a Legfelsőbb Védelmi Tanács” – mutatott rá lapunknak a szakértő. Barabás emlékeztetett: a román védelmi minisztérium a védelmi törvény leendő módosítását jelentette be, amelynek lényegi része a hadi készültségi szint emelése, a katonai személyzet bővítése. Emellett egy, a Nemzeti Integrált Válságkezelési Rendszerről szóló törvénytervezet is létezik.
A leendő törvény szerint az államfőnek lehetősége lesz arra, hogy a hadsereg beavatkozását rendelje el az ország területén kívül veszélybe került román állampolgárok érdekében. „Becslések szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárainak jelenleg harmada egyben román állampolgár is – ezért ez utóbbi szerintem lelkesítő gesztus a szomszéd testvérnép számára. Ugyancsak
– hívta fel a figyelmet az elemző, aki korábban Magyarország romániai és moldovai nagykövetségén is szolgált diplomataként.
Mint arról beszámoltunk, akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban álló román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását. A védelmi minisztérium által nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet először vezeti be a romániai beavatkozás koncepcióját a külföldön veszélybe került román állampolgárok védelme érdekében – mutat rá a G4Media. A tervezet értelmében Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára elrendelheti a szükséges intézkedéseket az ország területén kívül veszélyben lévő román állampolgárok védelmére.
„A parlament jóváhagyja a katonai és nem katonai képességek bevetését a román állam területén vagy azon kívül, a hibrid fenyegetések elhárítása érdekében, Románia elnökének javaslatára, a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal való konzultációt követően” – szerepel a tervezetben. Románia jelenleg nem rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely lehetővé tenné, hogy az Oroszországi Föderáció katonai agressziója esetén segítségére siethessen a Moldovai Köztársaságban vagy Ukrajnában élő román állampolgároknak.
A hivatalos statisztikák szerint több mint 600 000 moldovai állampolgár román állampolgársággal is rendelkezik, és évente mintegy 30 ezer külhoni román „szerzi vissza” a román állampolgárságot.
Ugyanakkor az ukrajnai románokat nem csupán az orosz agresszió érinti, hanem a kisebbségek jogait agresszívan csökkentő ukrán oktatási és nyelvtörvény is, amely miatt már Bukarest is felemelte a szavát, a helyzet megnyugtató rendezését, vagyis a kisebbségellenes törvények módosítását kérve. Vagyis akár még az is megtörténhet, hogy Bukarest nem Moszkvával, hanem Kijevvel kerül szembe az ukrajnai románok védelme miatt.
Felkapták a fejüket Moldovában a külhoni románok katonai erővel való megvédésének tervére
Moldovában is figyelemmel kísérik azt a román törvénymódosítás-tervezetet, amely lehetővé tenné, hogy Bukarest katonai erővel is megvédje a veszélybe került külhoni román állampolgárokat. Ugyanakkor a chişinăui kormány igyekezett diplomatikusan kezelni a helyzetet. A Dorin Recean vezette moldovai kabinet szóvivője, Daniel Vodă egy szerdai sajtótájékoztatón foglalkozott a témával, miután megkérdezték tőle: mennyire valószínű, hogy a nyilvános vita tárgyát képező tervezet lehetőséget ad Romániának arra, hogy akár katonailag is beavatkozzon a Moldovai Köztársaságban, ha az országot megtámadják, miután a lakosság nagy része román állampolgársággal is rendelkezik. „Figyelemmel követjük a térségben zajló fejleményeket, amelyeket az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziós háborúja okoz. Egyértelmű, hogy az európai kontinensen általános tendencia a védelmi szektor megerősítése, és ez alól nem kivétel a szomszédos Románia sem, amely a Moldovai Köztársaság elkötelezett barátja. A chişinăui hatóságok, a kormány nyomon fogja követni ezt a kezdeményezést, amely értesüléseink szerint a tervezet fázisában van. Követni fogjuk a projekt minden fejleményét. (...) Nyilvánvaló, hogy az általános tendencia a védelmi és biztonsági ágazat megerősítése, amit a regionális helyzet okoz. Követni fogjuk ezt a kezdeményezést, és ezzel egyidejűleg fokozni fogjuk erőfeszítéseinket itthon, hogy megerősítsük az állami intézményeket” – idézte Daniel Vodát a NewsMaker. Arra a kérdésre, hogy a román hadsereg esetleges bevonulása Moldovába nem ütközik-e az ország semlegességi státuszával, Recean miniszterelnök tanácsadója kitért a közvetlen válasz elől, de megismételte, hogy Moldova semleges ország, és ennek az ország alkotmányában rögzített státusznak a módosításáról csak az állampolgárok dönthetnek, népszavazás útján.
„A Moldovai Köztársaság semleges állam. Ezt a semlegességet az ország polgárai is támogatják, és bármilyen módosítás ebben a kérdésben a polgárok kezében van. Mi békét, nyugalmat és az ország modernizációját akarjuk az európai úton való előrehaladás révén – ezt akarja a kormány. (...) Azt javaslom, hogy az elméleti lehetőségeket, amelyeknek nincs tényszerű alapja, ebben a szakaszban ne vitassuk meg, és helyezzük őket a feltételezések sorába, amelyek nem fognak megvalósulni” – mondta Daniel Vodă. A Moldovai Köztársaság alkotmányában rögzített semlegesség tiltja a külföldi csapatok jelenlétét az ország területén, ezt azonban Oroszország megsértette, amelynek katonasága továbbra is törvénytelenül állomásozik a Dnyeszteren túli régióban.
Akár katonai erőt is bevethetne a szomszédos országokban élő román állampolgárok védelmében Bukarest, amennyiben a parlament elfogadja a védelmi törvény ezt előirányzó módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!