
Fotó: FSLI/Facebook
Folytatódik az általános sztrájk a tanügyben, a szakszervezetek ugyanis nem fogadták el a kormány szerdai ajánlatát. A kabinet javaslata arról szólt, hogy a pedagógusok bérét bruttó 1000, a kisegítő személyzetét 400 lejjel emelik június elsejétől.
2023. május 31., 20:382023. május 31., 20:38
A három ágazati szakszervezet vezetői 19 órakor ültek ismét tárgyalóasztalhoz Nicolae Ciucă kormányfővel és kabinetje többi tagjával. A megbeszélés azonban nem hozott eredményt, így annak végén a szakszervezeti vezetők arról számoltak be, hogy a május 22-én kirobbant sztrájk folytatódik. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, a területi vezetők
Ennek nyomán azonnali hatállyal összehívták a szakszervezet vezetőségét, hogy eldöntsék, melyik az a minimumkövetelés, amelyről a továbbiakban tárgyalhatnak a kormány képviselőivel.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke úgy nyilatkozott, többek között azzal a javaslattal sem értenek egyet, hogy a kilátásba helyezett béremelést fokozatosan, három év alatt hajtanák végre. „Ahogy meg tudták oldani egyetlen részletben az orvosok esetében, ennek működnie kell a pedagógusok esetében” – szögezte le Hăncescu. Hozzátette, a szakszervezet tagjai nem értenek egyet a bruttó 1000 lejes béremelés mértékével sem, nagyobb összeget kérnek, nettó 2000 lejes béremelést.
Emlékeztetett, hogy a kormány határozott szándéka június elsejétől bruttó 1000 lejjel növelni a tanárok és bruttó 400 lejjel a kisegítő személyzet fizetését. „Úgy értettük, hogy a kormány holnap (csütörtökön – szerk. megj.) kibocsátja a sürgősségi rendeletet. A szakszervezet tagjai majd a rendeletben foglaltak ismeretében döntenek a hogyan továbbról. Ők indították el a sztrájkot, ők határoznak arról is, hogy mikor hagyják abba” – állapította meg újságíróknak a szakszervezeti vezető. Amikor arról kérdezték, mikor döntenek majd a tanügyi szakszervezetek tagjai a kormányrendelet szövegének ismeretében a munkabeszüntetés kapcsán, Hăncescu úgy válaszolt: „keddig, mert addig munkaszüneti napok is vannak”.
A kormány azt kéri a nyolcadik napja sztrájkoló tanügyi alkalmazottakat, tegyék lehetővé, hogy a több mint 3 millió romániai diák – akik közül közel 300 ezren készülnek az országos képességfelmérésre és az érettségire – visszatérhessen az iskolába.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdai bejelentése szerint kormánya csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
A kormány sajtóirodája közölte azt is, hogy az új közalkalmazotti bértörvény szerint a kezdő pedagógusok fizetése nem lesz alacsonyabb az országos bruttó átlagbérnél. Ugyanakkor a fizetéseket több szakaszban emelik az új bértörvényben előírt összegig, a jogszabály hatályba lépésétől számított legtöbb három éven belül. „Az első szakaszban az előirányzott teljes béremelés 40 százalékát kapják meg a tanügyi alkalmazottak” – olvasható a közleményben.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért.

A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!