Marad az óraátállítás. Idén először március 29-éről 30-ára virradóra kell átállítanunk az óráinkat
Fotó: Pinti Attila
Bár európai polgárok tömegei reménykednek hosszú évek óta, hátha most már végérvényesen búcsút inthetünk az évi kétszeri óraátállításnak, egyelőre még csak nem is pislákol a fény az alagút végén. Miután a tagállamok hosszú éveken át nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon, az Európai Bizottság vissza is vonta ezzel kapcsolatos javaslatát. Úgyhogy a hét végén még biztosan át kell állítanunk az óráinkat a nyári időszámításra – már amelyek nem állnak át maguktól –, és csodának kellene történnie, hogy október végén ne kelljen megismételnünk a mindennapjainkat alaposan felkavaró óraátállítást.
2025. március 28., 14:012025. március 28., 14:01
Az okosórák és -telefonok világában sokaknak semmi dolguk nem akad az évi kétszeri óraátállításkor, maximum a mikrohullámú sütő vagy a rádiós ébresztőórát kell beállítaniuk. Egyre kevesebben tekergetik a szó szoros értelmében az órák mutatóit, a legtöbb emberben viszont közös, hogy mindkét óraátállítás alaposan felkavarja a mindennapokat, és optimális esetben is néhány napig létezik valamilyen szintű időzavar.
A világon elsőként 1916-ban az Amerikai Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is. Romániában először 1932-ben vezették be, és 1939-ig minden évben április első vasárnapjától (00.00 órától) október első vasárnapjáig (1.00 óráig) volt érvényben. A nyári időszámítást 1941 és 1979 között nem alkalmazták az országban. A nyári időszámítást Európában az Unió 1997-ben szabályozta és egységesítette. Mintegy 60 ország, köztük Észak-Amerika, is váltogatja a téli és a nyári időszámítást, de közben számos ország lemondott erről. Ezek közé tartozik Izland, Kína, Brazília, Irán, Törökország, Oroszország és Fehéroroszország.
Az Európai Unióban is nagyon sokan remélik, hátha most már tényleg ez(ek) lesz(nek) az utolsó állítgatás(ok), de hivatalos döntés egyelőre nem körvonalazódik a témában. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én elfogadott javaslata szerint – amelyre az Európai Parlament is rábólintott – az óraátállítás 2019-ben megszűnt volna. Az eredeti elképzelés alapján a tagállamoknak 2019 elejéig kellett volna jelezni, melyik időzónába szeretnének tartozni, de ez a határidő szűkösnek bizonyult, 2019 márciusában 2021-re tették át a döntés évét, addig kellett volna a tagállamoknak eldönteniük, hogy melyik időzóna lenne számukra az előnyösebb vagy elfogadottabb – amit szintén nem tartottak be.
Pedig még néhány akadályt le kell küzdeni. Az országoknak először is meg kell határozniuk egy egységes időt, választaniuk kell a téli vagy a nyári időszámítás között, és el kell dönteniük, hogyan kezelik az időt a szomszédos országokkal és a kereskedelmi partnerekkel.
Az Európai Unió például reméli, sikerül megoldást találnia arra, hogy a tagállamok megválaszthassák a saját idejüket anélkül, hogy a kontinensen időzónák sokaságát hoznák létre – ami egyáltalán nem elrugaszkodott aggodalom, ugyanis nagyon megoszlik egyes országok álláspontja, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék megtartani.
Október 27-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat. Sokakat megvisel az óraátállítás, de továbbra sem lehet tudni, hogy mikor szabadulunk meg tőle.
Romániában idén is kétszer állítjuk az órákat:
A nyári időszámításra való átállás rövidebb éjszakát jelent – hajnali 3.00-ból 4.00 lesz. A téli időszámításra való átállás hosszabb éjszakát jelent – hajnali 4.00-ból hajnali 3.00 lesz.
Az új időszámításhoz való alkalmazkodási idő amúgy egyénenként nagyon eltérő, és egy naptól akár egy vagy több hétig is eltarthat. A napi rutin megváltozhat, különösen a kisgyermekek esetében, akiknek szigorú menetrendjük van az alvás, az iskola és a tanórán kívüli tevékenységek tekintetében, és szükségük lehet néhány napra, hogy alkalmazkodjanak az új programhoz.
A Wikipédián összegyűjtött pró és kontra szempontok alapján az alkalmazása mellett érvelők szerint használata az energiamegtakarításon túl más előnnyel is jár. Az egy órával későbbre tolódó napnyugta előny azoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy tovább végezhető értékteremtő munka mesterséges világítás használata nélkül a szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet.
Ellenzői szerint az elérhető energiamegtakarítás elhanyagolható mértékű és nem ellensúlyozza az évi kétszeri óraállítás adminisztratív és egyéb költségeit. Az emberi egészségre pedig a biológiai óra és az alvási ciklusok megzavarásával károsan hat, sok ember nehezen alkalmazkodik az átálláskor, de hosszan tartó hatása is jelentkezhet egyeseknél.
A legtöbb ember nehezen viseli a nyári időszámításra való átállást, de az időzavar nem csak ránk hat ki, hanem a gazdaságra is. A London School of Economics and Political Science tanulmánya számszerűsítette, hogy mekkora veszteséget okoz az óraátállítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Béke – Románia az első elnevezésű parlamenti frakció képviselői szerdán bejelentették, hogy összegyűjtötték a kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges számú aláírást.
Több mint 4800 kormányzati alkalmazott írt alá egy levelet, amelyben a közszféra béreinek csökkentésére irányuló intézkedések leállítását követelik, és figyelmeztetnek, hogy olyan tiltakozásokat indítanak, amelyek megbéníthatják az állami intézményeket.
Válságstábot hoztak létre kedden az egészségügyi minisztériumban, miután a Prahova megyében fellépett ivóvízválság miatt öt kórházban elfogyott a háztartási víz.
Ausztriában tesz hivatalos látogatást szerdán és csütörtökön Ilie Bolojan miniszterelnök Christian Stocker kancellár meghívására. Útban Bécs felé a román kormányfő találkozik majd magyar hivatali partnerével, Orbán Viktorral is.
Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.
Bíróság elé állították kedden Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátort, aki az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint megpróbálta lefizetni Ionuț Moșteanu volt védelmi minisztert.
Kedden a parlament alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezet tagjai kifütyülték Ilie Bolojan miniszterelnököt, és lemondását követelték, amikor a politikus belépett a képviselőház üléstermébe.
Ha a koalíció bármely tagja a bizalmatlansági indítvány mellett szavaz, az a koalíció felbomlását jelenti – szögezte ke kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A múlt hét román politikát megrengető eseménye volt Ionuț Moșteanu védelmi miniszter lemondása volt. A román politikában nem ritkák a „kozmetikázott” önéletrajzok, miként a plágium sem a szakdolgozatok vagy a doktori disszertációk elkészítése során.
A kormány keddi rendkívüli ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezet végső formáját, módosítások nélkül – jelentette be a kormányszóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!