
Fotó: Facebook/Csoma Botond
Az RMDSZ nem köt az új, kétpárti kormánykoalícióval a kormány külső parlamenti támogatásáról szóló megállapodást – jelentette ki szerdán a Krónikának Csoma Botond, a kormányátalakítás nyomán ellenzékbe szoruló magyar szervezet képviselőházi frakcióvezetője.
2023. június 14., 11:242023. június 14., 11:24
2023. június 14., 13:312023. június 14., 13:31
„Nem kötünk a parlamenti támogatásról szóló megállapodást a kormánnyal, ez kizárt dolog. Szerintem nevetséges is lenne. A szociáldemokratáknak és a nemzeti liberálisoknak megvan a többségük” – szögezte le Csoma. „Nyilván racionális emberek vagyunk. Amikor ellenzékben voltunk, minden törvénytervezetet pontszerűen elemeztünk.
– hangsúlyozta lapunknak a frakcióvezető.
A Krónika kérdésére, volt-e szándékosság abban, hogy az RMDSZ végül ellenzékbe került, azért ajánlottak fel számára a román pártok olyan tárcákat a fejlesztési és a környezetvédelmi minisztériumért cserébe, mert mindenképpen ki akarták taszítani a kormányból, Csoma Botond kifejtette: ez egyáltalán nem kizárható.

Még az este folyamán a parlament elé terjesztik a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját – jelentette be kedd esti sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu kijelölt miniszterelnök.
„Nehéz megítélni, mi is elemezzük a helyzetet, hiszen jó pár hete tart a miniszterelnök-cserével kapcsolatos politikai vita, és nagyon sok változást történt.
– jelentette ki a politikus. A kolozsvári politikus indoklásképp elmondta: amikor majdnem eljutottak a kompromisszumig a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőivel, mindig valamilyen új elem keletkezett, „valami bejött a képbe”. Elmondása szerint ez kedden is így történt: délután fél háromkor a három párt vezetői találkoztak, ahol felmerült, hogy az RMDSZ a környezetvédelmi és az energiaügyi tárcát kapja meg.
Csoma Botond emlékeztetett: az RMDSZ elvi álláspontja korábban az volt, hogy a legjobb a 2021-es koalíciós megállapodás betartása lenne, ami a választópolgároknak azt üzente volna, hogy a politikusok betartják a szavukat, és továbbra is vállalják azt, amit aláírtak egymás között. Ez már csak azért is jó lett volna, mert elég nagy a bizalomhiány a politikummal szemben; ám a két román párt elzárkózott ettől a javaslattól.
A PSD és a PNL egyaránt arra hivatkozott, hogy 2021 óta változott a politikai helyzet – ugyanakkor Csoma megítélése szerint ez elsősorban a saját pártjukra vonatkozik,
Mindemellett a PSD és a PNL azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy legyen rugalmasabb, és fogadja el az energiaügyi és a környezetvédelmi tárcát. Emiatt össze kellett hívni a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT), amely arra a következtetésre jutott, hogy az RMDSZ fogadja el az ajánlatot, mivel „a kormányzás eszközével tudjuk a leghatékonyabban képviselni az erdélyi magyarságot”.
Azonban mire ezt a döntést meghozták, ismét érkezett az új hír, miszerint a liberálisok nem fogadták el, hogy a környezetvédelmet továbbra is az RMDSZ vezesse.
Ez a helyes kifejezés szerintem” – hangoztatta Csoma.

Intenzív tárgyalássorozat vette kezdetét a hárompárti bukaresti nagykoalíció vezetői között azt követően, hogy Klaus Iohannis államfő Marcel Ciolacut bízta meg kormányalakítással. Az RMDSZ már hajlandó lemondani a fejlesztési tárcáról.
A Krónika arra is kíváncsi volt, a frakcióvezető megítélése szerint a válsághelyzetek miatt nem előnyösebb-e az RMDSZ számára, ha a 2024-es választási évre ellenzékből fordul rá. Csoma Botond szerint bármennyire is kézenfekvőnek számít ez a megközelítés, ezt nem vették figyelembe, nem taktikáztak. Jóslatokba ugyanakkor nem kívánt bocsátkozni. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint az új felállású koalíció kitölti-e a 2024-es parlamenti választásokig hátralevő mandátumát, kifejtette: mivel a liberálisok nem állnak jól a közvélemény-kutatásokban, bementek 20 százalék alá,
„Lehet, hogy jövőre, az európai parlamenti választások előtt ez megtörténhet” – mutatott rá Csoma Botond. A politikus azt is felidézte, hogy a szociáldemokraták sem állnak túl jól, az ő támogatottságuk 30 százalék körüli, miközben az AUR erősödik, így ilyen szempontból „elég bizonytalan időszak” következik.
A kormány célja, hogy az idén lehívja az országos helyreállítási tervben (PNRR) előirányzott 10 milliárd eurót – jelentette ki szombaton, Botoșani-ban Ilie Bolojan miniszterelnök.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
1 hozzászólás