
Fotó: Facebook/Csoma Botond
Az RMDSZ nem köt az új, kétpárti kormánykoalícióval a kormány külső parlamenti támogatásáról szóló megállapodást – jelentette ki szerdán a Krónikának Csoma Botond, a kormányátalakítás nyomán ellenzékbe szoruló magyar szervezet képviselőházi frakcióvezetője.
2023. június 14., 11:242023. június 14., 11:24
2023. június 14., 13:312023. június 14., 13:31
„Nem kötünk a parlamenti támogatásról szóló megállapodást a kormánnyal, ez kizárt dolog. Szerintem nevetséges is lenne. A szociáldemokratáknak és a nemzeti liberálisoknak megvan a többségük” – szögezte le Csoma. „Nyilván racionális emberek vagyunk. Amikor ellenzékben voltunk, minden törvénytervezetet pontszerűen elemeztünk.
– hangsúlyozta lapunknak a frakcióvezető.
A Krónika kérdésére, volt-e szándékosság abban, hogy az RMDSZ végül ellenzékbe került, azért ajánlottak fel számára a román pártok olyan tárcákat a fejlesztési és a környezetvédelmi minisztériumért cserébe, mert mindenképpen ki akarták taszítani a kormányból, Csoma Botond kifejtette: ez egyáltalán nem kizárható.

Még az este folyamán a parlament elé terjesztik a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját – jelentette be kedd esti sajtótájékoztatóján Marcel Ciolacu kijelölt miniszterelnök.
„Nehéz megítélni, mi is elemezzük a helyzetet, hiszen jó pár hete tart a miniszterelnök-cserével kapcsolatos politikai vita, és nagyon sok változást történt.
– jelentette ki a politikus. A kolozsvári politikus indoklásképp elmondta: amikor majdnem eljutottak a kompromisszumig a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőivel, mindig valamilyen új elem keletkezett, „valami bejött a képbe”. Elmondása szerint ez kedden is így történt: délután fél háromkor a három párt vezetői találkoztak, ahol felmerült, hogy az RMDSZ a környezetvédelmi és az energiaügyi tárcát kapja meg.
Csoma Botond emlékeztetett: az RMDSZ elvi álláspontja korábban az volt, hogy a legjobb a 2021-es koalíciós megállapodás betartása lenne, ami a választópolgároknak azt üzente volna, hogy a politikusok betartják a szavukat, és továbbra is vállalják azt, amit aláírtak egymás között. Ez már csak azért is jó lett volna, mert elég nagy a bizalomhiány a politikummal szemben; ám a két román párt elzárkózott ettől a javaslattól.
A PSD és a PNL egyaránt arra hivatkozott, hogy 2021 óta változott a politikai helyzet – ugyanakkor Csoma megítélése szerint ez elsősorban a saját pártjukra vonatkozik,
Mindemellett a PSD és a PNL azt javasolta az RMDSZ-nek, hogy legyen rugalmasabb, és fogadja el az energiaügyi és a környezetvédelmi tárcát. Emiatt össze kellett hívni a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT), amely arra a következtetésre jutott, hogy az RMDSZ fogadja el az ajánlatot, mivel „a kormányzás eszközével tudjuk a leghatékonyabban képviselni az erdélyi magyarságot”.
Azonban mire ezt a döntést meghozták, ismét érkezett az új hír, miszerint a liberálisok nem fogadták el, hogy a környezetvédelmet továbbra is az RMDSZ vezesse.
Ez a helyes kifejezés szerintem” – hangoztatta Csoma.

Intenzív tárgyalássorozat vette kezdetét a hárompárti bukaresti nagykoalíció vezetői között azt követően, hogy Klaus Iohannis államfő Marcel Ciolacut bízta meg kormányalakítással. Az RMDSZ már hajlandó lemondani a fejlesztési tárcáról.
A Krónika arra is kíváncsi volt, a frakcióvezető megítélése szerint a válsághelyzetek miatt nem előnyösebb-e az RMDSZ számára, ha a 2024-es választási évre ellenzékből fordul rá. Csoma Botond szerint bármennyire is kézenfekvőnek számít ez a megközelítés, ezt nem vették figyelembe, nem taktikáztak. Jóslatokba ugyanakkor nem kívánt bocsátkozni. Kérdésünkre, hogy véleménye szerint az új felállású koalíció kitölti-e a 2024-es parlamenti választásokig hátralevő mandátumát, kifejtette: mivel a liberálisok nem állnak jól a közvélemény-kutatásokban, bementek 20 százalék alá,
„Lehet, hogy jövőre, az európai parlamenti választások előtt ez megtörténhet” – mutatott rá Csoma Botond. A politikus azt is felidézte, hogy a szociáldemokraták sem állnak túl jól, az ő támogatottságuk 30 százalék körüli, miközben az AUR erősödik, így ilyen szempontból „elég bizonytalan időszak” következik.
Bár joggal döbbentett meg sokakat a csütörtök esti hír, hogy Kolozsvárott egy masszázsszalon ázsiai alkalmazottai körében leprás megbetegedést diagnosztizáltak, éppen Románia az az ország, ahol a mai napig működik lepratelep.
Sokak fejében él az a kép, hogy Romániában Kolozsvár – és vele együtt Kolozs megye – jelenti az albérletek csúcsát, ahol a legnehezebb megfizetni a lakhatást.
Az Európai Unióban 2024-ben elsősorban a vezetői, a gyártáshoz kapcsolódó és az adminisztratív munkakörökben volt a legnehezebb betölteni az üres álláshelyeket.
A szólásszabadság elleni támadásként értékelte a CNA alelnöke a bukaresti ítélőtábla elnökének kijelentését, miszerint az, hogy a TVR levetítette a Recorder dokumentumfilmjét az igazságügy visszásságairól, az alkotmányos rend elleni uszítás.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenza variáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Elfogadhatatlan azon bírák és ügyészek bármilyen formájú üldözése, akik a munkájuk során felmerülő rendellenességeket vagy visszaéléseket jelentenek – szögezte le Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Nem jár katonai tiszteletadás annak, aki holokauszttagadó állításokat tett – szögezte le a román védelmi minisztérium Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy halála kapcsán.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Több mint 200 ügyész és bíró írt alá csütörtökön állásfoglalást, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
A háziorvos által nyújtott otthoni konzultációk fontos segítséget jelentenek azoknak a pácienseknek, akik egészségi állapotuk vagy mozgáskorlátozottságuk miatt nem képesek eljutni a rendelőbe.
1 hozzászólás