
Döntöttek. A védelmi tanács ülésén Iohannis bejelentette: már nem akar NATO-főtitkár lenni
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis román elnök kiszáll a NATO főtitkári tisztségéért zajló küzdelemből – ezt ő maga jelentette be a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén. A nemzetbiztonsági ügyekben illetékes testület ugyanakkor jóváhagyta, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.
2024. június 20., 14:472024. június 20., 14:47
2024. június 20., 16:132024. június 20., 16:13
A bukaresti elnöki hivatal közleménye szerint Iohannis elmondta: az elmúlt hétvégén tájékoztatta a NATO-szövetségeseket, hogy visszalép.
– olvasható a közleményben. A döntést azt követően hozta meg, hogy két végső támogatója, Magyarország és Szlovákia jelezte: Mark Rutte megválasztását támogatja.

Magyarország kész támogatni Mark Rutte távozó holland miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára – írta az X portálon Orbán Viktor miniszterelnök.
A leköszönő holland miniszterelnöknek Iohannis visszalépése után nem maradt kihívója, így biztos a megválasztása a távozó Jens Stoltenberg utódjaként.
A testület az ukrajnai helyzet romlásával, a civileket és energetikai infrastruktúrát érő „masszív orosz támadásokkal” indokolta a döntést. „Tekintettel az ukrajnai biztonsági helyzet jelentős romlására, amely a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra, különösen az energetikai infrastruktúra elleni folyamatos és tömeges orosz támadásoknak tudható be, valamint e helyzet regionális következményeire, beleértve Románia biztonságát is, a tanács tagjai a szövetségesekkel szoros együttműködésben úgy döntöttek, hogy egy Patriot-rendszert adományoznak Ukrajnának.
– áll a Cotroceni-palota közleményében. Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről; ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be.
A döntés „a román hatóságok alapos műszaki értékelésén alapult, és minden intézkedést megtettek annak érdekében, hogy kiküszöböljék a Románia számára esetlegesen kialakuló sebezhetőség kockázatát” – írták. Ugyanakkor folytatódnak a tárgyalások a szövetségesekkel, hogy Románia légvédelme tovább erősödjön. „Románia álláspontja egyértelmű és továbbra is az lesz, hogy a nemzetközi közösséggel együtt több dimenzióban támogatja Ukrajnát az önvédelemhez való legitim jogának érvényesítésében Oroszország törvénytelen és provokálatlan agressziójával szemben” – hangsúlyozta a közlemény.

Nem járul hozzá a bukaresti védelmi minisztérium, hogy Románia áradjon egy Patriot rakétavédelmi rendszert Ukrajnának – derül ki a tárca által készített jelentés kiszivárgott részleteiből.
Korábban Iohannis úgy nyilatkozott: Románia csak akkor ad át Patriotot Ukrajnának, ha cserében kap is érte valamit. Mint arról beszámoltunk, a román államfő washingtoni, Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalásai után beszélt arról, hogy a washingtoni és kijevi felkérés nyomán Románia fontolóra veszi egy Patriot-rendszer átadását, azonban fontos szempont, hogy Románia nem maradhat légvédelem nélkül.
– hangsúlyozta Iohannis. Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte, az ügyet megvitatják a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT), de például Angel Tîlvăr védelmi miniszter ellenzi, hogy Románia lemondjon a rendszerről.
Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke – aki korábban négycsillagos tábornokként a román hadsereg vezérkari főnöke volt – emlékeztetett: maga Klaus Iohannis is arról beszélt az Egyesült Államokban, hogy Ukrajna kérését a CSAT fogja majd elemezni. Szerinte „a műveleti helyzet alakulása” mellett attól is függ az egyik Patriot-rendszer átadása Ukrajnának, hogy mit kap ezért cserében Bukarest.
Az 1989. decemberi antikommunista forradalomról szóló közgondolkodás 36 évvel az események után egyre inkább misztifikáció és félrevezető információk hatására alakul – figyelmeztetett szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Várhatóan nem lesz mentes a konfliktusoktól a bukaresti kormánykoalíciós pártok vezetőinek szerdai találkozója, amelyen a tervek szerint többek között a jövő évi költségvetésről, a 2026-os minimálbérről és a közigazgatás reformjáról tárgyalnak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion kedden este egy tízpontos politikai kiáltványt ismertetett, amelyben a pártnak a „nemzeti ellenzékiség” jegyében tervezett kormányellenes lépéseit vázolta fel.
Ugyan kevés konkrétumot említve, de megosztott néhány információt az elnökválasztás tavaly decemberi érvénytelenítéséről Nicușor Dan államfő.
A legfelsőbb bíróság kedden elutasította Vlad Pascu rendkívüli jogorvoslati kérelmét, így a 2 Mai településen drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló fiatalembernek a Konstanca megyei ítélőtábla ítéletének megfelelően 10 évet kell börtönben töltenie.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege kedden egyhangúan úgy döntött, hogy kezdeményezi az Igazságügyi Felügyeletnél (IJ) azoknak az állításoknak a kivizsgálását.
Őrizetbe vette kedden a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Alexandru-Răzvan Cuc volt szállításügyi minisztert, akit vesztegetéssel és vesztegetésben való bűnsegédlettel gyanúsítanak – értesült ügyészségi forrásokból az Agerpres.
Románia élen áll Európában a politikai instabilitást illetően – derül ki egy friss elemzésből.
A román védelmi minisztérium újabb öt évre szóló, az amerikai gyártóval megkötendő keretszerződéshez kért kedden parlamenti jóváhagyást az F-16-os vadászgépek pilótáinak további kiképzése érdekében.
szóljon hozzá!