Ciolacu: a közigazgatási átszervezés strukturális reform lesz, de nem puszta számok alapján dolgozzuk ki

– szögezte le.

Elmondta, hogy szerinte a közigazgatási-területi átszervezésnek „a következő választások után kellene életbe lépnie”.

Nem pontosította, hogy milyen választásokról van szó, de vélhetően a 2028-as parlamenti választásra gondolt.

„Ez egy strukturális reform, ezt meg kell vitatni, be kell mutatni, át kell vinni a parlamenten, és nem az asztal sarkán, elhamarkodva vagy kampánycéllal kell csinálni. Romániának közigazgatási-területi reformra van szüksége, ahogyan költségvetési reformra, az állami vállalatok reformjára is. Új korszakba lépünk” – tette hozzá Ciolacu.

Mint arról beszámoltunk, a romániai közigazgatási átszervezés azt követően került ismét napirendre, hogy: Marcel Ciolacu hétfőn zöld utat kapott a PSD Országos Politikai Tanácsától, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az ország területi közigazgatási átalakításáról.

Ez a megyék határainak átrajzolását és esetleg a települések új meghatározását is jelenti, abban az értelemben, hogy bizonyos lakosságszámhoz kötnék, melyik település minősülhet városnak vagy községnek.

Ciolacu hétfőn megerősítette, hogy új tervezet készül.

– mondta.

A törvénytervezetet Marcel Ciolacu a PSD-n belül felállított bizottsággal közösen dolgozza ki, amelynek tagjai a képviselőház elnöke, a megyei jogú városok szövetségének szövetségének elnöke, a megyei közgyűlések szövetségének elnöke, Daniel Băluță, a PSD első alelnöke, Marian Neacșu, a PSD alelnöke, két PSD-s városvezető, két megyei jogú város polgármestere és két községi polgármester.

Lucian Romașcanu, a PSD szóvivője elmondta, hogy a párt Országos Politikai Tanácsának hétfői ülésén úgy döntöttek, hogy a közeljövő kormányzati és törvényhozási prioritása ennek a munkacsoportnak a felállítása.

korábban írtuk

Ezúttal Ciolacu dolgozhat ki törvénytervezetet Románia közigazgatási átszervezéséről

Ismét napirendre kerülhet a romániai közigazgatási átszervezés: Marcel Ciolacu hétfőn zöld utat kapott a Szociáldemokrata Párt (PSD) Országos Politikai Tanácsától, hogy törvénytervezetet dolgozzon ki az ország ter

„Ez egy olyan ígéret, amelyet a politikai osztály már nagyon régóta tett, és amelyet még nem teljesített. „A tervezet) szorgalmazni fogja a reformot, hogy dinamizáljuk és hatékonyabbá tudjuk tenni a helyi közigazgatást, így természetesen közvetlen következményeként csökkeni fognak az önkormányzatok adminisztrációs költségei, de a reform révén hatékonyabb lesz az emberek támogatása is” – mondta Romașcanu.

„Bizonyára szükség van egyes helyi közösségek megerősítésére, szükség van a közszolgáltatások és az állami szolgáltatások megerősítésére ezekben a közösségekben. Nagyon sok minden beletartozik ebbe, beleértve az oktatást, az egészségügyet, az egészségügyhöz való hozzáférést, az infrastruktúrát és így tovább. Nincs olyan elv, hogy (egyes települések - a szerk.) megszűnjenek. Az összevonás talán szóba jöhet, ezt meg fogjuk vitatni” – mondta a PSD szóvivője.

Mint ismeretes,

Az évek során számos törvénytervezetet nyújtottak be a közigazgatási-területi átszervezésről, de egyik sem jutott el a parlamenti szavazásig, mivel az RMDSZ ellenezte őket. A magyar szervezet ugyanis nem akarja, hogy a három székelyföldi megyét, Marost, Hargitát és Kovásznát külön régiókba sorolják.

Legutóbb a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) terjesztett be egy ilyen témájú törvénytervezetet a parlamenti és az elnökválasztási kampányban, tavaly októberben.

A tervezet legnagyobb hibája, hogy a decentralizáció helyett valójában a központosítást növelte volna, hiszen a jelenlegi fejlesztési régiókat nyilvánította volna óriásmegyékké.

Az államfőválasztás első fordulóját követően, amelyet a szélsőjobboldali Călin Georgescu nyert meg, a második helyen pedig Elena Lasconi USR-elnök végzett, az USR az RMDSZ támogatásának megszerzése érdekében visszavonta a magyar politikusok által a túlzott központosítás és a magyarlakta régiók román többségű területekkel való összevonásának szándéka miatt bírált tervezetet.

Az RMDSZ ugyanis még a választások előtt hangsúlyozta: nem fogadna el olyan tervezetet, amely hátrányosan érintené a magyarokat, ezért azt tűzte ki célként, hogy ott üljön az asztalnál, amikor a térképeket átrajzolják.

Egyébként alkotmánymódosítás nélkül lehetetlen mélyre ható átszervezést végrehajtani, mivel az alaptörvény csak országos, megyei és települési szinteket rögzít, regionálist nem.