2008. november 12., 11:572008. november 12., 11:57
A CNSLR Frăţia és a CSDR érdekképviseleti tömbök, valamint a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetői tegnap bejelentették: nem írják alá a kormány által a közalkalmazottak bérének, konkrétan pedig az alacsony jövedelműek fizetésének emelését előirányzó javaslatot, mivel arról a kabinet – előzetes ígéretével ellentétben – nem egyeztetett velük, és az szerintük aránytalanságokat idézne elő a bérezési rendszerben.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök tegnap délutánra hívta össze a parlamenti pártok és az érintett szakszervezetek képviselőit, hogy aláírják a béremelés kormány által javasolt formájáról szóló megállapodást. A javaslat értelmében a béremelés több lépcsőben zajlana, első körben az alacsony jövedelemmel rendelkező, pályakezdő közalkalmazottak részesülnének bérfejlesztésben. A BNS szakszervezeti tömb alá is írta a megállapodást, a Cartel Alfa szakszervezet, a Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége és az ellenzéki pártok azonban a CNSLR Frăţiához hasonlóan megtagadták ezt.
A kormányfő egyúttal azzal vádolta meg a szakszervezetek vezetőit, hogy politikai befolyás alatt állnak, és a követelések révén valójában személyes érdekeiket próbálják érvényesíteni. Ismét leszögezte: nem egyezik bele abba, hogy a tanárok bére felelőtlen módon egyik napról a másikra 50 százalékkal emelkedjék. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke egyébként tegnap sajtótájékoztatón bírálta a kormányt, amiért az hétfőn este elfogadott egy új rendeletet, amely szerint a legalacsonyabb jövedelmű pedagógusok 28 százalékos béremelést kapnak március elsejétől. A béremelés második lépcsőjére szeptemberben kerülne sor.
| Elhalasztotta a csütörtökre tervezett általános sztrájkot a közhivatalnokokat tömörítő Sed Lex szakszervezet. Vasiloe Marica, a Sed Lex elnöke közölte, azért döntöttek így, mert több párt sem támogatta a kormány közalkalmazotti bérek növelésére vonatkozó javaslatát, így annak gyakorlatba ültetése bizonytalanná vált. |
Mint arról beszámoltunk, a pedagógusi bérek miatti káosz azt követően robbant ki, hogy a képviselőház a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára szeptember végén egyhangúlag elfogadta a tanári bérek 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, október elsejei hatállyal. A kormány több ízben is jelezte, hogy a jogszabályt nem lehet gyakorlatba ültetni, mivel a béremelésre nincs költségvetési fedezet, és egy ilyen mérvű fizetésemelés súlyosan érintené a gazdaságot, főképp a jelenleg a világban dúló pénzügyi és gazdasági válság miatt.
A kabinet ennek nyomán alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, ám a taláros testület alkotmányosnak nyilvánította azt, és az államfő is aláírta. A kabinet ezért sürgősségi rendelettel jövő áprilisra halasztotta a törvény hatálybalépésének időpontját, aminek nyomán a pedagógusi szakszervezetek, majd a többi közalkalmazotti érdekképviselet is tiltakozó akciókat és munkabeszüntetéseket hirdetett. Az ombudsman alkotmánybíróságon támadta meg a halasztásról szóló jogszabályt – a taláros testületnek tegnap kellett volna döntenie, de végül mára halasztotta az ítélethirdetést –, a szenátus pedig hétfőn elutasította azt. Az ügy legújabb fejleményeként jelentette be a miniszterelnök hétfőn este azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a 28 százalékos pedagógusi béremelést irányozza elő.
Gheorghe Izvoranu, a Spiru Haret szakszervezet vezetője bírálta a kormány béremelési javaslatát, mondván, annak nyomán előfordulhat, hogy a legkisebb bérrel rendelkező, fiatal pedagógusok bére magasabb lesz, mint az idősebb, hosszabb szolgálati idővel bíró tanerőké. Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője leszögezte: nem fogadják el a felajánlott emelést, és továbbra is az 50 százalékos bérfejlesztésről szóló jogszabály hatálybaléptetését követelik. Az új javaslat értelmében egy egyetemi végzettséggel, I. fokozattal és 6–10 éves szolgálati idővel rendelkező tanerő bére 2009 szeptemberétől 1416 lejről 1599 lejre növekedne, miközben egy szintén diplomás kezdő tanár bére 1134 lejről 1399 lejre növekedne. Egy 10–14 év közötti szolgálati idővel rendelkező, I. fokozatú tanár alapfizetése 1611 lejre növekedne, 25–30 év közötti szolgálati idővel pedig 1991 lejre, ami 99 lejes emelkedést jelent a jelenlegi összeghez képest, akárcsak a 40 éves szolgálati idejű tanárok esetében, akik az egy híján 100 lejes emelés révén 2294 lejt vihetnének haza.
Mindez azonban nem elégíti ki a pedagógus-szakszervezeteket: a FSLI tegnap az ombudsmanhoz fordult, hogy az 50 százalékos béremelés elhalasztásáról szóló kormányrendelethez hasonlóan a hétfő esti rendeletet is támadja meg az alkotmánybíróságon. A kormány egyébként tegnap tájékoztatta az alkotmánybíróságot az új kormányrendelet hétfői elfogadásának tényéről. A kabinet közleményében rámutat: az új rendelet, amely legtöbb 28 százalékos, fokozatos bérnövekedést irányoz elő a pedagógusok számára, felülírja az 50 százalékos béremelés halasztásáról szóló rendeletet, így az utóbbi ellen benyújtott alkotmányossági kifogás tárgytalanná vált.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.