2008. november 12., 11:572008. november 12., 11:57
A CNSLR Frăţia és a CSDR érdekképviseleti tömbök, valamint a Spiru Haret tanügyi szakszervezet vezetői tegnap bejelentették: nem írják alá a kormány által a közalkalmazottak bérének, konkrétan pedig az alacsony jövedelműek fizetésének emelését előirányzó javaslatot, mivel arról a kabinet – előzetes ígéretével ellentétben – nem egyeztetett velük, és az szerintük aránytalanságokat idézne elő a bérezési rendszerben.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök tegnap délutánra hívta össze a parlamenti pártok és az érintett szakszervezetek képviselőit, hogy aláírják a béremelés kormány által javasolt formájáról szóló megállapodást. A javaslat értelmében a béremelés több lépcsőben zajlana, első körben az alacsony jövedelemmel rendelkező, pályakezdő közalkalmazottak részesülnének bérfejlesztésben. A BNS szakszervezeti tömb alá is írta a megállapodást, a Cartel Alfa szakszervezet, a Demokratikus Szakszervezetek Szövetsége és az ellenzéki pártok azonban a CNSLR Frăţiához hasonlóan megtagadták ezt.
A kormányfő egyúttal azzal vádolta meg a szakszervezetek vezetőit, hogy politikai befolyás alatt állnak, és a követelések révén valójában személyes érdekeiket próbálják érvényesíteni. Ismét leszögezte: nem egyezik bele abba, hogy a tanárok bére felelőtlen módon egyik napról a másikra 50 százalékkal emelkedjék. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke egyébként tegnap sajtótájékoztatón bírálta a kormányt, amiért az hétfőn este elfogadott egy új rendeletet, amely szerint a legalacsonyabb jövedelmű pedagógusok 28 százalékos béremelést kapnak március elsejétől. A béremelés második lépcsőjére szeptemberben kerülne sor.
| Elhalasztotta a csütörtökre tervezett általános sztrájkot a közhivatalnokokat tömörítő Sed Lex szakszervezet. Vasiloe Marica, a Sed Lex elnöke közölte, azért döntöttek így, mert több párt sem támogatta a kormány közalkalmazotti bérek növelésére vonatkozó javaslatát, így annak gyakorlatba ültetése bizonytalanná vált. |
Mint arról beszámoltunk, a pedagógusi bérek miatti káosz azt követően robbant ki, hogy a képviselőház a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára szeptember végén egyhangúlag elfogadta a tanári bérek 50 százalékos emeléséről szóló törvényt, október elsejei hatállyal. A kormány több ízben is jelezte, hogy a jogszabályt nem lehet gyakorlatba ültetni, mivel a béremelésre nincs költségvetési fedezet, és egy ilyen mérvű fizetésemelés súlyosan érintené a gazdaságot, főképp a jelenleg a világban dúló pénzügyi és gazdasági válság miatt.
A kabinet ennek nyomán alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt, ám a taláros testület alkotmányosnak nyilvánította azt, és az államfő is aláírta. A kabinet ezért sürgősségi rendelettel jövő áprilisra halasztotta a törvény hatálybalépésének időpontját, aminek nyomán a pedagógusi szakszervezetek, majd a többi közalkalmazotti érdekképviselet is tiltakozó akciókat és munkabeszüntetéseket hirdetett. Az ombudsman alkotmánybíróságon támadta meg a halasztásról szóló jogszabályt – a taláros testületnek tegnap kellett volna döntenie, de végül mára halasztotta az ítélethirdetést –, a szenátus pedig hétfőn elutasította azt. Az ügy legújabb fejleményeként jelentette be a miniszterelnök hétfőn este azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a 28 százalékos pedagógusi béremelést irányozza elő.
Gheorghe Izvoranu, a Spiru Haret szakszervezet vezetője bírálta a kormány béremelési javaslatát, mondván, annak nyomán előfordulhat, hogy a legkisebb bérrel rendelkező, fiatal pedagógusok bére magasabb lesz, mint az idősebb, hosszabb szolgálati idővel bíró tanerőké. Aurel Cornea, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője leszögezte: nem fogadják el a felajánlott emelést, és továbbra is az 50 százalékos bérfejlesztésről szóló jogszabály hatálybaléptetését követelik. Az új javaslat értelmében egy egyetemi végzettséggel, I. fokozattal és 6–10 éves szolgálati idővel rendelkező tanerő bére 2009 szeptemberétől 1416 lejről 1599 lejre növekedne, miközben egy szintén diplomás kezdő tanár bére 1134 lejről 1399 lejre növekedne. Egy 10–14 év közötti szolgálati idővel rendelkező, I. fokozatú tanár alapfizetése 1611 lejre növekedne, 25–30 év közötti szolgálati idővel pedig 1991 lejre, ami 99 lejes emelkedést jelent a jelenlegi összeghez képest, akárcsak a 40 éves szolgálati idejű tanárok esetében, akik az egy híján 100 lejes emelés révén 2294 lejt vihetnének haza.
Mindez azonban nem elégíti ki a pedagógus-szakszervezeteket: a FSLI tegnap az ombudsmanhoz fordult, hogy az 50 százalékos béremelés elhalasztásáról szóló kormányrendelethez hasonlóan a hétfő esti rendeletet is támadja meg az alkotmánybíróságon. A kormány egyébként tegnap tájékoztatta az alkotmánybíróságot az új kormányrendelet hétfői elfogadásának tényéről. A kabinet közleményében rámutat: az új rendelet, amely legtöbb 28 százalékos, fokozatos bérnövekedést irányoz elő a pedagógusok számára, felülírja az 50 százalékos béremelés halasztásáról szóló rendeletet, így az utóbbi ellen benyújtott alkotmányossági kifogás tárgytalanná vált.
A romániai szavazók többsége szerint előre hozott választásokra van szükség, és ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR végezne az első helyen, megelőzve a PSD-t, a PNL-t, az USR-t és az RMDSZ-t.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.