Bántalmazás és balhézás az iskolában

bántalmazás

A megkérdezett diákok jelentős hányada szerint a tanárok nem veszik elég komolyan a iskolai bántalmazást

Fotó: Freepik

Tíz diákból hét állítja, hogy iskolai bántalmazás áldozata volt. A leggyakrabban említett ok, hogy az elkövető pénzt vagy értéktárgyakat akar szerezni. Az az elkövető, aki egy friss tanulmány szerint az esetek 94 százalékában egykor maga is áldozat volt.

Krónika

2024. november 12., 22:022024. november 12., 22:02

A felmérés – melyet az Oktatási Minisztérium és a Román Rendőrség Iskolai Biztonsági Igazgatósága készített – eredményeit az Edupedu portál összegezte, rámutatva, hogy a vizsgálatban résztvevők (több mint tízezer diák, közel hatszáz tanintézményből) 71 százaléka az előző tanévben szenvedett el bántalmazást az iskolában vagy annak közelében.

bántalmazás Galéria

Fontos beszélni az iskolai bántalmazásról

Fotó: Freepik

A cikk szerint azok a diákok, akik azt mondják, hogy bántalmazás áldozatai voltak, a következő fő okokat említették:

  • Az elkövető pénzt vagy értéktárgyakat akar szerezni (39%);
  • Az elkövetők „balhézni” akarnak (35%);
  • Valódi indok hiánya (31%).

„Az értéktárgyak megszerzése céljából elkövetett bántalmazások gyakrabban fordulnak elő az általános iskolások körében, akik koruk és tapasztalatlanságuk miatt jobban ki vannak téve mások agresszív viselkedésének, valamint kevésbé tudnak ellenállási stratégiákat alkalmazni az ilyen helyzetekben” – jegyzik meg a tanulmány szerzői.

A tanulmány szerint az elkövetők 94 százaléka maga is elszenvedett iskolai erőszakot.

„Ez az adat megerősíti a pedagógusok azon megfigyelését, miszerint bizonyos diákok körében gyakori a szerepek felcserélődése, azaz egyesek felváltva áldozatok és elkövetők” – áll a tanulmányban.
A cikk szerint az elkövetők 37 százaléka azt állítja, hogy azért folyamodott erőszakos cselekedethez, mert megsértették vagy éles szóváltás alakult ki közte és az áldozat között. Érdemes kiemelni, hogy az adatok azt mutatják, hogy a lányok gyakrabban vesznek részt konfliktusok miatti erőszakos cselekedetekben, mint a fiúk.

Az elkövetők a következő okokból alkalmaztak erőszakot:

  • A presztízs növelésének vágya a társak vagy a baráti kör szemében; az elkövetők 13 százaléka azért folyamodott ilyen tettekhez, hogy megvédjen vagy lenyűgözzön egy fiút/lányt, 10 százalék az erejét akarta megmutatni, míg 5 százalék a baráti köre támogatására törekedett; ezeknél az okoknál nincs különbség lakóhely, oktatási szint, nem vagy életkor alapján;
  • Pénz vagy értéktárgyak megszerzése, amit a válaszadók 13 százaléka említett; a lányok gyakrabban fordultak ehhez a magatartáshoz, mint a fiúk;
  • Az áldozat provokálására adott válasz, illetve korábbi konfliktusok miatt érzett bosszú, kisebb arányban említve.
  • A tanulmány arra is kitér, hogy a diákok 15 százaléka szerint „a tanárok nem tesznek semmit” az erőszakos esetek kapcsán
bántalmazás Galéria

Az esetek 94 százalékában az elkövetkező maga is bántalmazás áldozata volt

Fotó: 123RF

Az iskolai személyzet köteles a törvény szerint közbelépni az iskolai erőszakos esetekben. Ennek ellenére egyes esetekben a diákok szerint ez nem történik meg.

A diákok 15 százaléka állította, hogy a tanárok „nem tesznek semmit”, illetve nem avatkoznak közbe az erőszakos helyzetekben.

A cikk szerint, habár az arány nem túl magas, mégis felhívja a figyelmet arra, hogy vannak esetek, amikor a tanárok nem lépnek fel proaktívan, nem figyelnek eléggé az erőszakos cselekedetek azonosítására, és nem alkalmaznak enyhítő intézkedéseket.

A „másik oldalt vizsgálva”, a tanárok közel fele úgy véli, hogy a magaviseleti jegy csökkentése megfelelő intézkedés az iskolai erőszakos esetek kezelésére. Azok a diákok, akik társukat bántalmazták, többnyire egyéni figyelmeztetésben részesültek és tanácsadói beszélgetésre küldték őket.

„Az ilyen intézkedéseket nagyobb arányban említik a városi diákok, mint a vidéken élők. Továbbá, a tanácsadói beszélgetések igénybevétele gyakrabban fordul elő a középiskolában, mint az általános iskolában vagy a szakiskolában. Valószínűleg ezek a különbségek abból adódnak, hogy az iskolai tanácsadók előnyben részesítik a városi iskolákat, illetve a középiskolákat” – állítja a tanulmány.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért

Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.

A kormány felelősséget vállalt a második deficitcsökkentő csomag öt törvénytervezetéért
2025. szeptember 01., hétfő

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

2025. szeptember 01., hétfő

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén

A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

2025. szeptember 01., hétfő

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu
2025. szeptember 01., hétfő

PSD: az önkormányzati leépítéseket nem lehet a fűnyíró elv alapján végrehajtani

A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.

PSD: az önkormányzati leépítéseket nem lehet a fűnyíró elv alapján végrehajtani
2025. szeptember 01., hétfő

Az AUR négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.

Az AUR négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen
2025. szeptember 01., hétfő

PSD-javaslat: az ukrán menekültek és bevándorlók is fizessék az egészségbiztosítási járulékot

Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.

PSD-javaslat: az ukrán menekültek és bevándorlók is fizessék az egészségbiztosítási járulékot
2025. szeptember 01., hétfő

Koalíciós konfliktus: Bolojan után a liberálisok is meglebegtették a távozásukat

Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.

Koalíciós konfliktus: Bolojan után a liberálisok is meglebegtették a távozásukat