
Megvágták volna őket. Az építőipari dolgozók 56 lejjel kevesebbet kapnának kézhez, ha megemelik a bruttó 4000 lejes minimálbérüket, de közben egészségbiztosítást is fizetniük kellene
Fotó: Veres Nándor
Csúnyán elszámolta magát a csütörtökön végrehajtott minimálbér-emeléssel a román kormány. A Marcel Ciolacu vezette kabinet számára csak most derült ki, hogy ha egyszerre emeli meg a minimálbérüket, valamint megszünteti az adókedvezményüket, akkor az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó jövedelme csökken. Emiatt az érintett ágazat dolgozóinak esetében a béremelés és az adókedvezmények megszüntetése egyaránt várat magára.
2023. szeptember 28., 16:352023. szeptember 28., 16:35
2023. szeptember 28., 16:512023. szeptember 28., 16:51
A jelenlegi 3000 lejről 3300 lejre emelkedik a bruttó romániai minimálbér október elsejétől, erről csütörtökön döntött a bukaresti balliberális kormány. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a kabinet ülésének elején jelentette be az általános minimálbér 10 százalékos emelését, hangsúlyozva, hogy kormánya 2024-ben további növelést szándékszik végrehajtani a szociális partnerekkel való egyeztetések után.
A bukaresti munkaügyi minisztérium számításai szerint az indexálás nyomán a nettó minimálbér a mostanihoz képest 181 lejjel, 2079 lejre növekszik; a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedik. Az indoklás szerint a minimálbér megemelése pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre a foglalkoztatás fellendítése, a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a feketemunka visszaszorítása révén. Emellett jótékonyan hat majd a fogyasztásra és a fogyasztási cikkek importjára.
Ezzel egy időben nem várt, viszont adószakértők által megjósolt nehézséggel is szembesült a román kormány. Bár ugyancsak most tervezte, a Ciolacu-kabinet kénytelen volt lemondani az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről, ugyanakkor az említett alkalmazottaknak most még a minimálbérük sem nő.
Marcel Ciolacu a kormányülésen elmondta, úgy döntött, hogy visszavonja a napirendről a három ágazatban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről szóló rendeletet, a pénzügyminisztérium által csütörtökön reggel a rendelkezésére bocsátott számítások ugyanis azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás valamennyi munkavállalóra történő bevezetése – tevékenységtől függetlenül – csökkenthette volna az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó minimálbérét.

A romániai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért – világít rá a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) felmérése.
„Azt ígértük, hogy ez nem fog megtörténni, tehát nem értek ezzel egyet. A nettó minimálbér nem csökkenhet. Ennek eredményeképpen úgy döntöttem, hogy levesszük napirendről ezt a rendeletet” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: az illetékes szaktárcák újraelemzik majd a rendelet szövegét, de addig is az említett ágazatokban megmarad az adókedvezmény. Viszont a minimálbér sem emelkedik: a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére egy ideig 3000 lej marad, míg az építőipari munkavállalóké 4000 lej. Utóbbi kategória esetében 2023 januárjától emelték meg 4000 lejre a garantált bérminimumot, hogy pótolják az építkezési ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt, és most 4500 lejre tervezik emelni. (Az országban mintegy 350 ezer alkalmazott dolgozik az ágazatban).
Az építőiparban a 4000 lejes bruttó ágazati minimálbérrel alkalmazott dolgozók nettó bére eddig mintegy 3150 lej volt, de a deficitcsökkentő törvény hatályba lépése esetén a 4500 lejes bruttóból is csak 3 094 lejt kapnának kézhez, a jogszabály ugyanis megszüntetné a bruttó bér tíz százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék befizetése alóli mentességet az ágazatokban. Vagyis az emelés nyomán 56 lejjel kevesebbet kerestek volna, ahelyett, hogy 3544 lejt kapnának kézhez – és minderre adószakértők, valamint a szakszervezetek már napokkal ezelőtt felhívták a figyelmet.
Legutóbb az év elején emelkedett 2550 lejről 3000 lejre a bruttó minimálbér, ami 17,6 százalékos emelést jelentett; azelőtt egy évvel, 2022 januárjában 10 százalékos volt a minimálbér növekedése. A kis- és közepes vállalkozások szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a hazai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért, mégpedig a magas személyzeti költségek, a korlátozott üzleti forgalom, a rögzített árú szerződések, a versenyképességet növelő uniós források, továbbá a közbeszerzések hiánya miatt. A vállalkozók előrebocsátották, a minimálbér-emelésre a következő intézkedésekkel válaszolnának: a termékeik/szolgáltatásaik drágítása, személyzetcsökkentés, az alkalmazottak munkaidejének csökkentés, végső esetben a cég tevékenységének korlátozása, bezárása.

Nőni fog Romániában az minimálbér, mert csak így lehet az országban tartani a hazai munkarőt – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!