
Megvágták volna őket. Az építőipari dolgozók 56 lejjel kevesebbet kapnának kézhez, ha megemelik a bruttó 4000 lejes minimálbérüket, de közben egészségbiztosítást is fizetniük kellene
Fotó: Veres Nándor
Csúnyán elszámolta magát a csütörtökön végrehajtott minimálbér-emeléssel a román kormány. A Marcel Ciolacu vezette kabinet számára csak most derült ki, hogy ha egyszerre emeli meg a minimálbérüket, valamint megszünteti az adókedvezményüket, akkor az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó jövedelme csökken. Emiatt az érintett ágazat dolgozóinak esetében a béremelés és az adókedvezmények megszüntetése egyaránt várat magára.
2023. szeptember 28., 16:352023. szeptember 28., 16:35
2023. szeptember 28., 16:512023. szeptember 28., 16:51
A jelenlegi 3000 lejről 3300 lejre emelkedik a bruttó romániai minimálbér október elsejétől, erről csütörtökön döntött a bukaresti balliberális kormány. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a kabinet ülésének elején jelentette be az általános minimálbér 10 százalékos emelését, hangsúlyozva, hogy kormánya 2024-ben további növelést szándékszik végrehajtani a szociális partnerekkel való egyeztetések után.
A bukaresti munkaügyi minisztérium számításai szerint az indexálás nyomán a nettó minimálbér a mostanihoz képest 181 lejjel, 2079 lejre növekszik; a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedik. Az indoklás szerint a minimálbér megemelése pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre a foglalkoztatás fellendítése, a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a feketemunka visszaszorítása révén. Emellett jótékonyan hat majd a fogyasztásra és a fogyasztási cikkek importjára.
Ezzel egy időben nem várt, viszont adószakértők által megjósolt nehézséggel is szembesült a román kormány. Bár ugyancsak most tervezte, a Ciolacu-kabinet kénytelen volt lemondani az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről, ugyanakkor az említett alkalmazottaknak most még a minimálbérük sem nő.
Marcel Ciolacu a kormányülésen elmondta, úgy döntött, hogy visszavonja a napirendről a három ágazatban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről szóló rendeletet, a pénzügyminisztérium által csütörtökön reggel a rendelkezésére bocsátott számítások ugyanis azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás valamennyi munkavállalóra történő bevezetése – tevékenységtől függetlenül – csökkenthette volna az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó minimálbérét.

A romániai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért – világít rá a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) felmérése.
„Azt ígértük, hogy ez nem fog megtörténni, tehát nem értek ezzel egyet. A nettó minimálbér nem csökkenhet. Ennek eredményeképpen úgy döntöttem, hogy levesszük napirendről ezt a rendeletet” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: az illetékes szaktárcák újraelemzik majd a rendelet szövegét, de addig is az említett ágazatokban megmarad az adókedvezmény. Viszont a minimálbér sem emelkedik: a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére egy ideig 3000 lej marad, míg az építőipari munkavállalóké 4000 lej. Utóbbi kategória esetében 2023 januárjától emelték meg 4000 lejre a garantált bérminimumot, hogy pótolják az építkezési ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt, és most 4500 lejre tervezik emelni. (Az országban mintegy 350 ezer alkalmazott dolgozik az ágazatban).
Az építőiparban a 4000 lejes bruttó ágazati minimálbérrel alkalmazott dolgozók nettó bére eddig mintegy 3150 lej volt, de a deficitcsökkentő törvény hatályba lépése esetén a 4500 lejes bruttóból is csak 3 094 lejt kapnának kézhez, a jogszabály ugyanis megszüntetné a bruttó bér tíz százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék befizetése alóli mentességet az ágazatokban. Vagyis az emelés nyomán 56 lejjel kevesebbet kerestek volna, ahelyett, hogy 3544 lejt kapnának kézhez – és minderre adószakértők, valamint a szakszervezetek már napokkal ezelőtt felhívták a figyelmet.
Legutóbb az év elején emelkedett 2550 lejről 3000 lejre a bruttó minimálbér, ami 17,6 százalékos emelést jelentett; azelőtt egy évvel, 2022 januárjában 10 százalékos volt a minimálbér növekedése. A kis- és közepes vállalkozások szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a hazai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért, mégpedig a magas személyzeti költségek, a korlátozott üzleti forgalom, a rögzített árú szerződések, a versenyképességet növelő uniós források, továbbá a közbeszerzések hiánya miatt. A vállalkozók előrebocsátották, a minimálbér-emelésre a következő intézkedésekkel válaszolnának: a termékeik/szolgáltatásaik drágítása, személyzetcsökkentés, az alkalmazottak munkaidejének csökkentés, végső esetben a cég tevékenységének korlátozása, bezárása.

Nőni fog Romániában az minimálbér, mert csak így lehet az országban tartani a hazai munkarőt – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!