Megvágták volna őket. Az építőipari dolgozók 56 lejjel kevesebbet kapnának kézhez, ha megemelik a bruttó 4000 lejes minimálbérüket, de közben egészségbiztosítást is fizetniük kellene
Fotó: Veres Nándor
Csúnyán elszámolta magát a csütörtökön végrehajtott minimálbér-emeléssel a román kormány. A Marcel Ciolacu vezette kabinet számára csak most derült ki, hogy ha egyszerre emeli meg a minimálbérüket, valamint megszünteti az adókedvezményüket, akkor az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó jövedelme csökken. Emiatt az érintett ágazat dolgozóinak esetében a béremelés és az adókedvezmények megszüntetése egyaránt várat magára.
2023. szeptember 28., 16:352023. szeptember 28., 16:35
2023. szeptember 28., 16:512023. szeptember 28., 16:51
A jelenlegi 3000 lejről 3300 lejre emelkedik a bruttó romániai minimálbér október elsejétől, erről csütörtökön döntött a bukaresti balliberális kormány. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök a kabinet ülésének elején jelentette be az általános minimálbér 10 százalékos emelését, hangsúlyozva, hogy kormánya 2024-ben további növelést szándékszik végrehajtani a szociális partnerekkel való egyeztetések után.
A bukaresti munkaügyi minisztérium számításai szerint az indexálás nyomán a nettó minimálbér a mostanihoz képest 181 lejjel, 2079 lejre növekszik; a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedik. Az indoklás szerint a minimálbér megemelése pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre a foglalkoztatás fellendítése, a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a feketemunka visszaszorítása révén. Emellett jótékonyan hat majd a fogyasztásra és a fogyasztási cikkek importjára.
Ezzel egy időben nem várt, viszont adószakértők által megjósolt nehézséggel is szembesült a román kormány. Bár ugyancsak most tervezte, a Ciolacu-kabinet kénytelen volt lemondani az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről, ugyanakkor az említett alkalmazottaknak most még a minimálbérük sem nő.
Marcel Ciolacu a kormányülésen elmondta, úgy döntött, hogy visszavonja a napirendről a három ágazatban dolgozók adókedvezményeinek kivezetéséről szóló rendeletet, a pénzügyminisztérium által csütörtökön reggel a rendelkezésére bocsátott számítások ugyanis azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás valamennyi munkavállalóra történő bevezetése – tevékenységtől függetlenül – csökkenthette volna az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó minimálbérét.
A romániai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért – világít rá a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) felmérése.
„Azt ígértük, hogy ez nem fog megtörténni, tehát nem értek ezzel egyet. A nettó minimálbér nem csökkenhet. Ennek eredményeképpen úgy döntöttem, hogy levesszük napirendről ezt a rendeletet” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: az illetékes szaktárcák újraelemzik majd a rendelet szövegét, de addig is az említett ágazatokban megmarad az adókedvezmény. Viszont a minimálbér sem emelkedik: a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók minimálbére egy ideig 3000 lej marad, míg az építőipari munkavállalóké 4000 lej. Utóbbi kategória esetében 2023 januárjától emelték meg 4000 lejre a garantált bérminimumot, hogy pótolják az építkezési ágazatban tapasztalható munkaerőhiányt, és most 4500 lejre tervezik emelni. (Az országban mintegy 350 ezer alkalmazott dolgozik az ágazatban).
Az építőiparban a 4000 lejes bruttó ágazati minimálbérrel alkalmazott dolgozók nettó bére eddig mintegy 3150 lej volt, de a deficitcsökkentő törvény hatályba lépése esetén a 4500 lejes bruttóból is csak 3 094 lejt kapnának kézhez, a jogszabály ugyanis megszüntetné a bruttó bér tíz százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék befizetése alóli mentességet az ágazatokban. Vagyis az emelés nyomán 56 lejjel kevesebbet kerestek volna, ahelyett, hogy 3544 lejt kapnának kézhez – és minderre adószakértők, valamint a szakszervezetek már napokkal ezelőtt felhívták a figyelmet.
Legutóbb az év elején emelkedett 2550 lejről 3000 lejre a bruttó minimálbér, ami 17,6 százalékos emelést jelentett; azelőtt egy évvel, 2022 januárjában 10 százalékos volt a minimálbér növekedése. A kis- és közepes vállalkozások szövetsége korábban arra figyelmeztetett, hogy a hazai cégek 86,9 százaléka nem tudná kifizetni alkalmazottainak a megnövelt minimálbért, mégpedig a magas személyzeti költségek, a korlátozott üzleti forgalom, a rögzített árú szerződések, a versenyképességet növelő uniós források, továbbá a közbeszerzések hiánya miatt. A vállalkozók előrebocsátották, a minimálbér-emelésre a következő intézkedésekkel válaszolnának: a termékeik/szolgáltatásaik drágítása, személyzetcsökkentés, az alkalmazottak munkaidejének csökkentés, végső esetben a cég tevékenységének korlátozása, bezárása.
Nőni fog Romániában az minimálbér, mert csak így lehet az országban tartani a hazai munkarőt – jelentette ki pénteken a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!