Alkotmányos a béremelés

Az alaptörvénnyel összhangban levőnek minősítette tegnap az alkotmánybíróság a pedagógusok bérének emeléséről rendelkező, a korábban nehéz munkakörben tevékenykedők nyugdíjának emeléséről szóló, valamint a Számvevőszék működését szabályozó törvényt. Ennek nyomán az államfőnek elvileg kötelező kihirdetnie, a kormánynak pedig végrehajtania a tanárok több mint 50 százalékos béremelését előirányzó jogszabályt, amelyet két héttel ezelőtt fogadott el a képviselőház. Mint arról beszámoltunk, a törvényhozás alsóháza a Szociáldemokrata Párt kezdeményezésére fogadta el azt a jogszabályt, amelynek értelmében az egyetemi oktatók bérét 74, a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok fizetését pedig 54 százalékkal kell emelni október elsejétől.

A jogszabály elfogadása heves reakciókat váltott ki a kormány részéről, Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök és Varujan Vosganian pénzügyminiszter egyaránt kijelentette, hogy ilyen mértékű béremelésre nincs pénz az államkasszában, egyúttal populizmussal vádolták meg a jogszabályt megszavazó képviselőket. Varujan Vosganian azt is kijelentette, hogy a jogszabályban foglalt béremelés veszélybe sodorhatja az ország gazdaságát, és jelentős inflációgerjesztő hatással járhat. A kormány ezt követően az elmúlt héten az alkotmánybíróságon is megtámadta a törvényt, a fenti érvek mellett azt is felróva a képviselőháznak, hogy a törvényben nem jelölték meg, milyen forrásból kéne finanszírozni a béremelést. A kormány lépése elleni tiltakozásul a pedagógus-szakszervezetek tüntetést szerveztek tegnap Bukarestben, mintegy tízezer tanár vonult az Alkotmány térről a kormánypalota elé. A tiltakozók akciójuk végén a kormány székhelyén átadták azon aláírásgyűjtő íveket, amelyeken lemondásra szólítják a kormányt. Az alkotmánybíróság tegnapi döntését a szakszervezetek üdvözölték, felszólítva a kormányt, tegyen eleget a jogszabályban foglaltaknak.

A kormányfő nem enged

Călin Popescu-Tăriceanu ugyanakkor már korábban kijelentette: bármilyen döntést hoz is az alkotmánybíróság, az államkasszában nem áll rendelkezésre a béremeléshez szükséges összeg, és a kormány megtalálja az eszközöket arra, hogy ne ültesse gyakorlatba a jogszabályt, amennyiben azt a taláros testület alkotmányosnak nyilvánítja. A Brüsszelben tartózkodó kormányfő tegnap közölte, meglepte az ítélet, és megismételte érveit, leszögezve: amennyiben a jogszabály hatályba lép, az ország fejest ugrik a válságba, amely lenullázza az elmúlt két évben elért valamennyi eredményt. Leszögezte: csakis az ország gazdaságának és állampolgárainak érdekeit tartja majd szem előtt, még annak árán is, hogy egyes társadalmi csoportok – így az oktatók – esetleg nehezményezik ezt. Gabriel Berca kormányfőtitkár is megerősítette a kabinet álláspontját, leszögezve: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a gazdaság stabilitását. Kijelentette ugyanakkor, hogy a jogszabályok sorsa az államfőtől függ, miután ugyanis a törvényeket az alkotmánybíróság visszaküldi a parlamentnek, az kihirdetés végett az elnökhöz továbbítja azt. Közölte, a kormány megvizsgálja az alkotmánybíróság indoklását, és annak függvényében dönt arról, milyen további lépéseket tesz. Traian Băsescu államfő korábban úgy nyilatkozott, aláírja a jogszabályt, ám utólag finomított álláspontján, és bírálta a törvényt.

Crin Antonescu, a nagyobbik kormányerő, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke hangsúlyozta: az alkotmánybíróság döntése minden jogállamban kötelező érvényű, és nem kívánt további magyarázatot fűzni az ítélethez.

Veszélyes lépés

A nemzeti bank egyik, neve elhallgatását kérő illetékese így kommentálta a döntést: „Bocsáss, meg nekik, Uram, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Mint kifejtette, amennyiben a jogszabály hatályba lép, az infláció ismét két számjegyű lesz, a költségvetési hiány pedig elérheti a GDP 7 százalékát. Ludovic Orban PNL-alelnök szerint az ítélet politikai indíttatású, és közölte: olyan sürgősségi rendeletet terjeszt a kormány elé, amely megakadályozza az 50 százalékos béremelésről szóló törvény életbe lépését.

A jogszabályt beterjesztő szociáldemokraták nevében Victor Ponta alelnök a törvény gyakorlatba ültetésére szólította fel a kormányfőt, ellenkező esetben lemondását kérte.

A nyugdíjemelésre vonatkozó jogszabályt – amelynek értelmében az I. fokozatú nyugdíjpont értékét 50, a II-es fokozatúét 25 százalékkal kellene megemelni – szintén a kormány támadta meg az alkotmánybíróságon, míg a Számvevőszék működését szabályozó törvényt az államfő.