
Megindokolta az alkotmánybíróság a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozatát
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának közzétételi kötelezettsége sérti a magánélethez való jogot, a vagyonnyilatkozat kiterjesztése a családtagokra pedig sérti a jogbiztonság elvét, mert a nyilatkozattevőnek olyan információkért kell személyes felelősséget vállalnia, amelyekkel nem rendelkezik. Ezekkel az érvekkel indokolja az alkotmánybíróság a május 29-ei határozatát, amelyben megállapította, hogy az állami tisztségviselők vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatait nem kell közzétenni az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) és más közintézmények honlapján, illetve nem kell kiterjedniük a házastársak és a gyerekek jövedelmére és javaira.
2025. június 12., 12:002025. június 12., 12:00
Az Agerpres hírügynökség által idézett alkotmánybírósági indoklás szerint az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának megalapozatlan közzétételi kötelezettsége sérti az alaptörvénynek a magánélethez való jogot szentesítő 26. cikkét és az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét.
Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a mesterséges intelligencia segítségével „az emberi méltóságukat semmibe véve” feldolgozzák a személyes adataikat.

Az ombudsmani hivatal egyik tanácsosa áll amögött, hogy az alkotmánybíróság csütörtöki ítéletével megszüntette a közhivatalt betöltő személyek vagyonbevallásainak nyilvánosságát.
A bírák szerint azért is sérti a magánélethez való jogot, ha bárki hozzáférhet az állami tisztségviselők részletes vagyoni helyzetéhez, mert így a megszerzett, befektetett vagy megtakarított jövedelmük felhasználási módjából kikövetkeztethetőek a személyes életvitelük jellemzői. Indoklásukban kitérnek arra is, hogy a vagyonnyilatkozatból megismerhető a tisztségviselő családi állapota (beleértve az esetleges válás utáni vagyonmegosztást is), de kiderül a dokumentumból az is, hogy vannak-e gyermekei. Emellett
Az alkotmánybíróság azzal is érvel, hogy az EU 27 tagállama közül csak 10 országban (Belgium, Bulgária, Görögország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia) kötelezik a parlament tagjait vagyonnyilatkozat kitöltésére, és ezek közül csak hétben hozzák nyilvánosságra – részben vagy egészében – ezeket a dokumentumokat.

Nicușor Dan államfő szerint a vagyonnyilatkozatokat titkosító alkotmánybírósági határozat „ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével, a közhivatal gyakorlásának átláthatóságával”.
A bírák emlékeztetnek arra, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség célja a korrupció megelőzése az állami tisztségviselők vagyongyarapodásának átlátható nyomon követésével. Ám szerintük nincs szükség a vagyonnyilatkozatok közzétételére, mivel az ANI feladata ellenőrizni a tisztségviselők feddhetetlenségét és megelőzni az intézményi korrupciót.
a családtagok vagyonáért nem vonható felelősségre. Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a szülők a törvényes képviselőikként legfeljebb a kiskorú gyermekek nevében tudnak nyilatkozni.
Az alkotmánybíróság szerint szintén a magánélethez való jogot sérti, hogy vagyonnyilatkozatukban az állami tisztségviselőknek a családtagjaik nevét is fel kell tüntetniük a jövedelmük mellett. A bírák ugyanakkor hangsúlyozzák: a jogalkotóknak a törvény megfelelő módosításával lehetővé kell tenniük, hogy az ANI ismerje az állami tisztségviselők házastársának és felnőtt gyermekeinek vagyonára vonatkozó információkat.

Közleményben reagált csütörtök este az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) arra, hogy az alkotmánybíróság törölte a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzétételi kötelezettségét.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este a közel-keleti helyzettel kapcsolatban a Facebook-oldalán közölte, hogy a román hatóságok elsődleges prioritása valamennyi román állampolgár biztonsága.
Ismét bírálta Sorin Grindeanu, a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ilie Bolojan miniszterelnököt.
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A rendelkezésre álló összegtől függ, hány önkéntes tartalékost vesznek fel idén a hadseregbe – jelentette ki Radu Miruţă védelmi miniszter.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatja a deficit növelését, mert nem lehet választási ajándékokat hitelre osztogatni – jelentette ki Dominic Fritz pártelnök pénteki nagyszebeni sajtótájékoztatóján.
Felelőtlenség lenne a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről, ha felrúgná a bukaresti kormánykoalíciót.
szóljon hozzá!