A romániaiak 67 százaléka úgy véli, hogy az ország profitált az EU-tagságból. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A romániaiak kevesebb mint felének van pozitív véleménye az Európai Unióról, 67 százalékuk úgy véli, hogy az ország profitált az uniós tagságból, míg 61 százalék egyetért azzal, hogy az EU-nak a tagállamoknak nyújtott forrásokat a jogállamiság és a demokratikus elvek betartásához kellene kötnie. Az uniós átlag ezen a téren 95 százalék – derül ki az Európai Parlament 2025. májusi felméréséből.
2025. szeptember 03., 09:582025. szeptember 03., 09:58
A romániaiaknak mindössze 45 százaléka rendelkezik pozitív képpel az EU-ról, ami 7 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. 35 százalékuk semleges véleményt fogalmaz meg – ez kissé az EU-s átlag felett van –, míg 19 százalékuk teljesen negatívan ítéli meg az Uniót.
30 százalék szerint Románia nem húzott hasznot a tagságból, miközben az EU-s átlag ebben az esetben 23 százalék – olvasható a News.ro cikkében.
A romániaiak szerint az uniós tagság legfőbb előnyei a következők:
Az EU egészében más a sorrend:
A romániaiak 61 százaléka teljesen vagy inkább egyetért azzal, hogy az EU a tagállamoknak nyújtott forrásokat a jogállamiság és a demokratikus elvek betartásához kösse. 34 százalék nem ért egyet ezzel az állítással. Az EU-ban a támogatók aránya 95 százalék.
Amikor a megkérdezetteknek négy prioritást kellett választaniuk egy listából, Romániában a sorrend a következő volt: infláció, áremelkedések és a megélhetési költségek (42%, ami 1 százalékponttal az EU-s átlag felett van), gazdasági támogatás és új munkahelyek teremtése (37%), mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság (29%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (28%).
Az EU-ban a sorrend így alakult: infláció, áremelkedések és a megélhetési költségek (41%), az Unió biztonsága (34%), a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31%), valamint gazdasági támogatás és munkahelyteremtés (30%).
Emellett a romániaiak 68 százaléka úgy véli, hogy az EU-nak több eszközre van szüksége a globális kihívások kezeléséhez – ez szintén elmarad az EU-s átlagtól (77%).
Arra a kérdésre, hogy a jövőre gondolva, mely területekre kellene az EU-nak koncentrálnia ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban, a romániaiak válaszai sorrendben:
Az EU egészében a sorrend: védelem és biztonság (37%), versenyképesség, gazdaság és ipar (32%), valamint energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúrák (27%).
Mind Romániában, mind az EU-ban a kultúra került az utolsó helyre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen szerdán késő este a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Ünnepélyes pillanatok bevezetését írja elő az iskolákban egy törvényjavaslat, amelyet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselői terjesztettek elő. Az elképzelés szerint eléneklik a román himnuszt és elmondják a Miatyánk imádságot.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint nem lenne indokolt az általános sztrájk kirobbantása a tanügyben, mert biztosított a tanárok kötelező heti óraszáma.
Adrian Năstase és Viorica Dăncilă nem a román állam nevében vettek részt a pekingi katonai parádén – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Speciális parlamenti bizottság jött létre a bukaresti parlamentben a nők elleni, valamint a családon belüli erőszak megfékezése érdekében – jelentette be az RMDSZ.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy jelenleg az államnak nincs egy naprakész adatbázisa a helyi közigazgatási alkalmazottakról.
Viorica Dăncilă és Adrian Năstase volt miniszterelnök is részt vett azon a katonai parádén, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök szervezett Pekingben a második világháború befejezésének megünneplésére.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet a jelenlegi formájában „korrekt és rendkívül kiegyensúlyozott”, így ha ez a változat is elbukik az alkotmánybíróságon, „igencsak jogos” lesz az emberek felháborodása – véli Kelemen Hunor.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a helyi közigazgatás „valós” reformját szorgalmazza az elbocsátások helyett, és a betöltött álláshelyek számának 25 százalékos csökkentését javasolja, de több szakaszban – nyilatkozta kedd este Sorin Grindeanu.
Románia vezeti a közép- és délkelet-európai országokat azok arányát tekintve, akik kijelentették, hogy el szeretnék hagyni hazájukat – derül ki az Osztrák Nemzeti Bank által a HotNews rendelkezésére bocsáto
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!