Rossz társaság. Georgescu a neolegionárius Eugen Sechila társaságában a műsor előtt
Fotó: Videófelvétel/Gândul
Nagyon gyorsan lebukott Călin Georgescu, a függetlenként az elnökválasztás második fordulójába jutott szélsőjobboldali jelölt, miután kedden este egy élő műsorban azt állította: nincs köze a fasiszta legionárius mozgalomhoz.
2024. december 04., 15:592024. december 04., 15:59
2024. december 05., 10:132024. december 05., 10:13
Kiderült ugyanis, hogy a Gândul portál stúdiójába, ahonnan a műsort sugározták, a neolegionarizmus egyik vezető képviselője, Eugen Sechila kíséretében érkezett.
A műsorban
„Ez hamis, semmi közöm hozzá. Már csak azt kéne a fejemhez vágni, hogy részt vettem Kennedy meggyilkolásában” – válaszolta Georgescu mosolyogva a műsorvezetőnek, Marius Tucának.
Georgescu azzal zárta le a szélsőséges mozgalmakkal való kapcsolatainak témáját, hogy soha nem támogatott szélsőséges akciókat vagy fasiszta eszméket, és hogy soha nem dicsérte a legionárius mozgalmat.
Ez nem most kezdődött.
A valóságban több olyan felvétel is van, köztük egy 2020-ban készült, amely ennek ellenkezőjét bizonyítja. 2020-ban Elena Puiu, a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesület képviselője műsorának vendége volt.
A műsorban Georgescu azt mondta:
Eugen Sechila, aki elkísérte a kedd esti műsorba, amelyben a legionáriusokkal való kapcsolatát tagadta, a romániai neolegionarizmus egyik legismertebb alakja.
A HotNews emlékeztet: Sechila Elena Puiuval együtt a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesületének vezetője. Az egyesületnek megtiltották, hogy a romániai iskolákban tevékenykedjen, miután
A Sechila egyesület Facebook-oldalán több, Corneliu Zelea Codreanu előtt tisztelgő szöveg is megjelent: „Corneliu Codreanu előtt Románia egy lakott Szahara volt. Az ég és föld között élőknek nem volt más tartalmuk, mint a várakozás. Valakinek jönnie kellett” – fogalmazott a szélsőséges mozgalomra jellemző miszticista stílusban.
Călin Georgescu szélsőjobboldali államfőjelölt felülvizsgálná, mi legyen a NATO európai rakétapajzsa részeként a dél-romániai Deveselura telepített rakétatámaszpont sorsa.
A férfi közösségi oldalára feltöltött fényképein légiós mozgalmi szimbólumokat visel, és puskákkal és pisztolyokkal felfegyverkezve jelenik meg. Korábban egyébként a francia idegenlégióban szolgált, jelenleg pedig katonai táborokat szervez fiatalok számára.
Egyébként Georgescu egy, a Gogu Puiu és a Dobrudzsai Betyárok Egyesület Facebook-oldalán közzétett 2020-as interjúban
„Egy dolgot szeretnék mondani, azok, akik ezt a törvényt beterjesztették vagy támogatják, alapvetően bolondok, az ország és a hit kiárusítói, és úgy is kell velük bánni” – mondta.
„És kérdezem önöket, vagy kérdezem a román népet, miért fogadták el ezt a törvényt? Alapvetően azok ellen fogadták el, akik a román nemzetet építették, ugye tudjátok! Tehát a történelmet nem lehet kitörölni, ahogy egyesek hiszik, még akkor sem, ha ők vannak hatalmon. De hangsúlyozom, hogy nincs hatalmuk, a hatalmat csak Isten adja” – fogalmazott Georgescu a szélsőséges mozgalom védelmében.
Tömeggyilkos szervezetet éltet Georgescu
A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, majd Corneliu Codreanu halála után 1938-tól – mikor Horia Sima és Ion Antonescu lett a vezetője – már antiszemita és magyarellenes mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig – közli a Wikipédia.
A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven (Legiunea Arhanghelului Mihail), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran „legionáriusok” néven emlegették (legionarii), a mozgalmat pedig ókori római mintára „Légió” vagy „Légiós Mozgalom” (Mișcarea Legionară). A gyakran betiltott mozgalom többször nevet váltott.
Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt.
A szociális demagógiát hirdető szervezet az 1930-as években fokozatosan megerősödött. A gárda tagjai, a „légionisták” háborút hirdettek a kommunistákkal és a zsidókkal szemben, zaklatták és bántalmazták őket a nyílt utcán, illetve titokban politikai gyilkosságokat terveltek ki és hajtottak végre.
Franciaország nyomására 1933-ban hivatalosan feloszlatták, de az a valóságban tovább működött. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve „Mindent a Hazáért Párt” (Partidul Totul pentru Țară) lett. A Gárda hamarosan a Harmadik Birodalom támogatását is elnyerte, és a legnagyobb hatású balkáni szélsőjobboldali mozgalommá nőtte ki magát, miközben erőteljesen hozzájárult Románia politikai életének destabilizálásához. A román kormány ennek megfelelően hol támogatta, hol üldözte.
A párt az 1937-es választásokon 16%-ot ért el, és 66 hellyel a harmadik legnagyobb parlamenti frakciója lett. II. Károly király részvételükkel alakíttatott koalíciós kormányt, amelyben Horia Sima miniszter lett.
1938-ban a király diktatúrát vezetett be, az uralkodó és a Vasgárda között hatalmi harc vette kezdetét. Codreanut bebörtönözték, majd a király parancsára rabszállító autón gyilkolták meg, II. Károly a Vasgárda további 300 vezető tagját végeztette ki 1938-ban.
A II. világháború kitörésekor, Lengyelország német lerohanásakor, 1939. szeptember 6-án Armand Călinescu miniszterelnök deklarálta Románia semlegességét, válaszul szeptember 21-én a vasgárdisták egy Németországból hazatérő halálkommandója Sima parancsára megölte. Armand Călinescu meggyilkolására válaszul II. Károly a Vasgárda 252 vezető tagját agyonlövette, a kivégzésekre gyakran a nyílt utcán került sor a szervezet tagjainak megfélemlítésére.
A második bécsi döntés után kialakult helyzetben II. Károly királyi diktatúrája megbukott, az uralkodó külföldi száműzetésre kényszerült, 1940. szeptember eleje után – mikor a németek Antonescut hatalomra emelték – az egyedüli engedélyezett politikai szervezet maradt az országban. Sima parancsnok miniszterelnök-helyettesként az ország harmadik emberének számított az új király, Mihály és Antonescu miniszterelnök után. Antonescu csak azért tette még erősebbé a Vasgárdát, mert meg akarta nyerni azt a többséget, amit a Vasgárda meg tudott szerezni magának az országban. 1940 novemberében került sor a jilavai mészárlásra, amely során II. Károly bukott diktatúrájának bebörtönzött vezetőit, összesen 60 főt megölt a Vasgárda, köztük Gheorghe Argeșanu tábornokot, volt miniszterelnököt, Victor Iamandi volt igazságügyminisztert, Gabriel Marinescu tábornokot, volt belügyminisztert, Ioan Grigore Bengliu tábornokot, a csendőrség volt főparancsnokát, Mihail Moruzovot, a titkosszolgált (Siguranța) volt főnökét.
A régi vezetőség az 1941. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre, Olaszországba (például Ion Constantin Drăgan) és Németországba (például Horia Sima) menekültek. Antonescu a megmaradt szervezetre támaszkodva diktatúrát vezetett be.
A vasgárdisták részt vettek a zsidók módszeres kiirtásában, a pogromokban Óromániában, Dél-Erdélyben és a Dnyeszteren túli megszállt területeken. A kegyetlenkedéseknek 1941–1943 között 350-400 000 zsidó áldozata volt.
A háború után betiltották.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtök este kijelentette, hogy egy meghatározott időszakra kinevezett technokrata kormány jobb helyzetbe hozta volna az országot, mint amiben jelenleg van.
A Duna vízhozama csütörtökön elérte az elmúlt 23 év legalacsonyabb szintjét az országhatárnál, és az INHGA előrejelzése szerint a jelenlegi 1750 köbméter/másodpercről 1700 köbméterre csökken másodpercenként a következő 4-5 napban.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!