Okkal jegyezték meg többen a Tusványos kapcsán, hogy bár idén több külföldi meghívott volt a korábbiaknál, éppen a legfontosabb, a magyar–román párbeszéd, vita maradt el szinte teljes egészében.
2013. július 29., 20:442013. július 29., 20:44
Nem véletlen, hogy a zárónapon Tõkés László – sajnálatát fejezve ki Traian Bãsescu távolmaradásáért – megjegyezte: a román–magyar párbeszéd mûhelyének indult szabadegyetem idõnként „átcsapott párbeszédbõl perbeszédbe\", és talán ennek is tulajdonítható, hogy sokan már nem merték vállalni a közös dolgok megbeszélését.
Mindez igaz, még akkor is, ha nem a szervezõk tehetnek azért, hogy a meghívott román elõadók – például Mihai-Rãzvan Ungureanu exkormányfõ – visszamondták a Tusványoson való részvételüket. Holott bizony másképp festett volna, ha a sokak által a román jobboldal leendõ államfõjelöltjeként láttatott politikus „az oroszlán barlangjában\" fejti ki véleményét a kisebbségi kérdésrõl, és nem távolról figyelmeztet a védhatalmi státus alkotmányellenes voltára. Annál is inkább, mivel Ungureanu a tavalyi parlamenti választásokon még nem restellte magyar nyelvû kampányüzenetben kérni a székelyek szavazatát.
A Tusványosról hiányolt román–magyar párbeszéd azonban teljesen más megvilágítást kap, ha felidézzük, miként nyilvánította belügynek a bukaresti külügyminisztérium a régióátszervezést, illetve milyen reakciók láttak napvilágot Tõkésnek a védõhatalmi státus kiterjesztésére vonatkozó javaslatára. A román politikai és politológusi elit még mindig szemtelenségnek, provokációnak tartja, ha a magyarok olyan témákkal hozakodnak elõ, mint például kisebbségi jogok, önrendelkezés, határok fölötti nemzetegyesítés.
És eközben mi történik? Ugyanezek a politikusok – élen az államfõvel – kiteregetik a kártyáikat, és nyíltan beszélnek vágyálmaikról: Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének esélyeirõl, a „két ország, egy nemzet\" állapotának tarthatatlanságáról, Nagy-Románia visszaállításának víziójáról. Közben belegondolni is rossz, milyen reakciók érkeznének mondjuk egy, Erdély Magyarországgal történõ egyesülését szorgalmazó kezdeményezésre. A jelek szerint ebben az országban egy kérdés az alapján számít tabunak, hogy van-e „nemzetisége\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!