Nem léteznek tabutémák, de egy alkotónak, egy véleményformálónak pontosan tudnia kell, mit és miért kritizál, ugyanakkor ismernie kell a véleménynyilvánítás határait is – nyilatkozta lapunknak Könczey Elemér grafikus a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás kapcsán.
2015. január 08., 20:042015. január 08., 20:04
2015. január 08., 20:292015. január 08., 20:29
A Krónika állandó karikaturistája a vérengzést kiváltó okokkal összefüggésben leszögezte: teljes mértékben elítéli, hogy az elkövetők részéről gyilkosság formájában öltött testet a francia újságírók nézeteivel szembeni ellenvélemény.
Leszögezte: semmiféle ellenreakció nem motiválhatja, hogy emberéletben kár essen. Meggyőződése ugyanakkor, hogy egy művésznek, egy véleményformálónak tudatában kell lennie, meddig terjed a jóérzés, a jóindulat, a jólinformáltság határa.
„Bár nem igazán ismerem a francia karikaturisták alkotásait, megkérdőjelezem, hogy ezek a túlzásba vitt gúnyt és botránykeresést alkalmazó alkotók pontosan ismerték, mi történik az általuk illusztrált világban. Márpedig érdemben akkor lehet kritizálni, ha pontosan ismered, amit pellengérre állítasz, ellenkező esetben a végletekig, a sértés, az ok nélküli gúny szintjére képes átbillenni a véleménynyilvánítás\" – magyarázta Könczey Elemér.
A kolozsvári grafikus úgy véli, a vallásellenességéről, meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő stílusáról, az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveiről elhíresült francia lap az iszlamisták szemszögéből valószínűleg a végletekig elment a kritika terén. Szerinte mindez sajnálatos módon egy végletes reakciót váltott ki a másik oldalon, mivel óriási különbségek érhetők tetten a nyugati civilizáció és az iszlám által képviselt világfelfogás között.
„Párizsban mindig figyelmesnek kell lenni\"
Egy Párizsban élő erdélyi mérnök a Krónikának elmondta: a franciák körében általános megdöbbenést váltott ki a terrorcselekedet. Biró Levente beszámolója szerint a nyugat-európai országban az elmúlt években fokozódott a muszlim- és bevándorlóellenesség.
A karikaturista rámutatott, az alkotónak nagyon kell figyelnie, milyen kontextusban, milyen formában mutatja be a kritikáját, amely ráadásul attól a pillanattól fogva, hogy egy sajtóorgánumban – történetesen egy nyomtatott lapban – megjelenik, már nem csak a magánvéleményét tükrözi.
Hozzátette, mivel a kritika nem öncélú, a kritikát megfogalmazó alkotónak számítania kell az ellenreakcióra is. A grafikus szerint kérdéses, hogy a Charlie Hebdo munkatársai megrajzolják, közzéteszik számos alkotásukat, ha számolnak ezekkel a reakciókkal.
„Én abban hiszek, hogy burkoltan is lehet gyönyörűen véleményt nyilvánítani, kritizálni. Az alkotó által elindított gondolatmenetet aztán mindenki a saját intelligenciája, értékrendszere alapján fűzheti tovább\" – állapította meg Könczey.
Az alkotótól megtudtuk, őt is érték már bírálatok a Krónikában tizenöt éve napi rendszerességgel megjelenő karikatúrái miatt. Az egyik esetben éppen egy, némileg vallási tematikájú rajza keltett felháborodást.
„Magamba szálltam, és elfogadtam, hogy túllőttem a célon, egyedül azzal a támadó hangnemmel nem értettem egyet, amellyel a kifogásait megfogalmazó lelkész élt. De ez az eset is arra ösztönöz, hogy nagyon vigyázzak, mindig egyértelműen fogalmazzak a rajzaimmal, és legtöbbször megpróbálom előrevetíteni a lehetséges reakciókat\" – jelentette ki lapunknak Könczey Elemér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!