El?ször is örömmel töltene el, hogy a romániai magyarok túlnyomó többsége azt tartja: az elmúlt évtizedben javult az ország gazdasági helyzete, az emberek életszínvonala, ezen belül személyes helyzete, valamint többség és kisebbség viszonya. Egyszóval, hogy a magyar közösség körében kimondottan jó a társadalmi közérzet, és a magyarok több mint fele annyira otthon érzi magát, hogy nem kívánja elhagyni szül?földjét.
Aggodalom töltene el azonban annak az adatsornak a láttán, amely arról árulkodik, hogy az erdélyi magyarok 65 százaléka szerint kisebbségi közössége részét képezi a többségi, azaz a román nemzetnek is. (Ugorjunk most egyet afölött, hogy a válaszadók többsége valószín?leg nem tudott különbséget tenni nemzet, ország és állampolgárság fogalma között). Márpedig ez nagyon kedvez?tlen üzenet az erdélyi magyar politikus számára. Többek között azt vetíti el?re ugyanis, hogy eme jelent?s identitásbeli változás következtében az erdélyi magyarok egy része el?bb-utóbb nem etnikai, hanem politikai alapon szavaz. Vagyis nem valamelyik magyar alakulatra vagy független magyar jelöltre, hanem – politikai krédójának megfelel?en – bizonyos román pártokra üti a pecsétet. Pláne, ha utóbbiak magyart is szerepeltetnek választási listájukon, mint ahogy teszik ezt a mostani brüsszeli megmérettetésen T?riceanu kormányf? liberálisai Csibi Magorral. Ne feledjük, ennek a típusú elhajlásnak a jelei már megmutatkoztak, amikor a Traian B?sescu leváltásáról szóló májusi népszavazáson részt vev? magyarok többsége – szembemenve az RMDSZ direktívájával – a román elnököt támogatta.
Márpedig ha a jöv?ben ez a tendencia érvényesül, akkor az örökre kifoghatja a szelet a jelenlegi magyar–magyar vetélkedés vitorlájából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok