2008. február 21., 00:002008. február 21., 00:00
A lokális értékek elvesztése azonban nem az autópálya-építéssel kezdődött. A globalizmus már most jelen van Körösfő sikertörténetében, hiszen az univerzális giccs, amit hetven helyi butikban árusítanak, sok távoli piacot fog át, a Maros menti kosárfonókétól a budapesti kínai kiskereskedésekig. A körösfői modell tehát a globális piac és a lokális értékek olyan keveredése, amelyet legtalálóbban útmenti glokalizmusnak nevezhetünk, piacát ugyanis az országos főút körösfői megállóhelyei hozták létre – némi néprajzi legitimációval.
Ez a főút menti glokalizmus kényszerül most feladni piacát, és helyébe minden bizonnyal egy másik glokalizmus lép, a globális és lokális újabb keveréke. Ez már változatosabb lehetőségpalettát foghat át: a régióturizmussal kiegészített faluturizmusét, a népművészet újbóli leválasztását a globális bóvliról, a szolgáltatások nyomán fellendülő helyi termelését.
A kérdés csupán az: miből fonják az egyik glokalizmusról a másikra való áttérés sikerét? Mi biztosítja, hogy Körösfő megtalálja a helyi értékek átfogó piacokra való vitelének a módját?
Nos, ez az a kérdés, amelyre a válasz egyértelműen „lokális” és egyszerű: rátermett, jó képzelőerővel rendelkező, de mégis a „hely” iránt elkötelezett vezetők kellenek.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.