A hatalmon levő, de kudarcos politikusok utolsó érvét vetette be Victor Ponta miniszterelnök, amikor arról beszélt: külföldi hatalmak abban érdekeltek, hogy Románia energetikai beruházásait, az ország energetikai önállóságát meghiúsítsák.
2013. szeptember 13., 08:552013. szeptember 13., 08:55
2013. szeptember 13., 08:592013. szeptember 13., 08:59
A téma a verespataki ciános aranybányaprojekt kapcsán merült fel, miután egyes bukaresti sajtóorgánumok arról cikkeztek, hogy a bányanyitás ellen tiltakozók között olyan civil szervezetek is vannak, amelyeket saját gazdasági érdekeiket követő üzletemberek finanszíroznak.
A Pontával készült interjúban fölmerült, hogy a Greenpeace Magyarország földterületet vásárolt Verespatakon, Crin Antonescu pedig – aki a miniszterelnök szövetségeseként egyébként most épp azzal kampányol a jövőre esedékes EP-és államfőválasztások előtt, hogy a beruházás ellenzőjének szerepében tetszeleg, és mindenért Pontára próbálja hárítani a felelősséget – szintén arról beszélt, hogy szerinte Magyarország azért nem örülne a bányaprojekt megvalósulásának, mert ezáltal Románai versenyelőnybe kerülne a térségben.
Mindez akár úgy is értelmezhető, mintha a most éppen hajba kapó szövetségesek azon azért közösen dolgoznának, hogy egy esetleges kudarc miatt – bármit is értsünk ez alatt – Magyarország tűnjön felelősnek a román polgárok szemében. Ha ez így van, ismét csak a tűzzel játszanak, hiszen felmérhetetlen veszélyeket hordozna magában, ha saját inkompetenciájukat úgy palástolnák, hogy tovább szítják a magyar-román ellentéteket.
Mielőtt azonban elkezdenénk –A tanú című film főhőse, Pelikán József mintájára – magukat ürgebőrbe varrt búvároknak álcázó, szabotázsra készülő magyar ügynököket keresni a Duna fenekén, emlékezzünk: az Oltchim privatizációs fiaskója, a CFR Marfă magánkézbe adása körüli szerencsétlenkedés és a Verespatak kapcsán kirobbant botrány egytől egyig a Ponta-kormányokhoz kapcsolódik. Ennek nyomán a kormányfő logikája mentén akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy Pontával együtt az egész kormány külföldi ügynökökből áll. Azonban mi nem vagyunk ennyire fogékonyak az összeesküvés-elméletekre. Ezért jóindulatúan csupán azt feltételezzük, hogy egyszerűen csak nem értenek ahhoz, amit csinálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Történelmi fordulóponthoz érkezett a hírfogyasztás. A kérdés már nem csak az, hogy hol olvassuk a híreket, hanem akarunk-e még egyáltalán szembenézni velük.
Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A történelem nemcsak hősökről, hanem árulókról is szól, mégha igencsak keveset emlegetjük őket. A sport világában is beszélhetünk eredményességről és eredménytelenségről egyaránt, sztárokról és – antisztárokról.
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!