Politikától a nemzetig

A meghívottak, politológusok, szociológusok, egyházi emberek névsora arról árulkodik, hogy az államfő a szakmaiságra alapozva, és nem a pártpolitikusok látószögén keresztül kíván pontos és valós helyzetképet kapni a külhoni magyarokról. A kezdeményezés tulajdonképpen annak felismerését hordozza magában, hogy a mai nemzetpolitika keretei immár nem tágíthatók a két táborra szakadt anyaországi politikai osztály közötti – vele együtt pedig nagymértékben a társadalomban is dúló – élet-halál harc közepette. Így azokra a létfontosságú kérdésekre, amelyekre a politika képtelen volt választ adni az elmúlt tizenhat év során, a társadalomtudományi műhelyek, a civil szakértők hatékony stratégiát dolgozhatnak ki.
Hogy Budapest nemzetpolitikája alapos korrekcióra szorul, az immár az újabb kormányzási ciklusra berendezkedő bal-liberális oldalon sem képezi vita tárgyát. Az Orbán Viktor külhoni „túlszeretése” miatt frusztrált Gyurcsány-kormánynak továbbra sem sikerül tisztára mosnia magát a kettős állampolgárság ügyében tanúsított elutasító magatartása, a 23 millió román bevándorlóval, majd a külföldi nyugdíjasokkal való riogatása után. Az újrázó miniszterelnök a második forduló estéjén tett ugyan egy gesztust a határon túliak felé, amikor kijelentette, hogy tízmillió magyar nevében tizenötmillió magyar érdekében kíván kormányozni. Félő azonban, hogy mindez ugyanúgy megmarad a nyilatkozat szintjén, mint a kormánynak a külhoni magyarokért viselt – még a „nemzeti ráhatás” ügyében sincs konszenzus – felelősségének az alkotmányban való rögzítése. Beszédes példa a nemzetpolitika terén közös állásfoglalások kialakítására hivatott Magyar Állandó Értekezlet lassú kimúlása is, ami ugyancsak az egész nemzetpolitikai rendszer átgondolásának szükségességét bizonyítja.
Sólyom László rátapintott a lényegre, amikor leszögezte, hogy a széles körű konzultáció egyedüli járható útja, ha a résztvevők kilépnek a frázisok, a romantikus elképzelések, illetve a magyarországi belpolitikai szempontok köréből. Hozzátennénk: a határon túli magyarok gondjainak felszámolásához politikai akaratra, no, meg konszenzusra is szükség van. És talán ez utóbbi megvalósítása a nehezebb feladat.