Addig egy számadat a statisztikákban, szöveg alatti csillagos megjegyzéssel, hogy a gyermekbûnözés magas látenciájú, azaz általában a kiskorú bûnelkövetõbõl nem lesz adat. A valóságban viszont késsel a kezében mászkál a téren, és fogalma sincs arról, hogy mit követett el. Egyrészt, mert még gyerek, másrészt, mert nem úgy szocializálódott. Azzal, hogy gyerekként milyen stádiumában van a lélekfejlõdésnek, külön tudományág foglalkozik, a társadalomba való integrálására pedig intézményrendszert tartanak fenn az egyes kormányzatok. És az utóbbi napokban sajtóhírré vált 12 éves gyergyószentmiklósi fiúcska mégis combon szúrt Budapesten egy 15 éves srácot. Lehet siránkozni, vagy hálát adni, hogy csak combon, és nem szíven. Hiszen az interneten közzétett videó szerint G. István nem azzal a moralitással él, amelyhez viszonyulni tudunk. Az utcán, a téren nem azok az erkölcsi szabályok uralkodnak, amelyeket a családban, óvodában, iskolákban szedünk magunkra. Ugyanakkor egy 12 éves gyerek szabálytudata még egészen képlékeny, és közel sem hasonlít a felnõttekére. Bandavezéresdit játszani a téren vagy Pókembernek öltözni az álarcosbálban szinte egyenértékû, annyi különbséggel, hogy a 12 éves bandavezért senki nem tapsolja meg. De nemsokára 14 éves lesz, akkor már fiatalkorúak intézetébe lehet zárni, csak közben lezárul a fejlõdésének az a szakasza, amelyben még nevelhetõ. Lehetne fiatalabb korhatárra szabályozni a büntethetõséget, ahogyan arra született már javaslat, de ez nem elõzné meg a hasonló eseteket. Inkább arra kellene lehetõséget teremteni, hogy óvodába, iskolába járhasson, és feltûnjön valakinek a hiánya, ha otthonról eltûnve a Blahán portyázik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok