Az RMDSZ-ben azonban ezúttal a feszültséget tovább erősíti, hogy immár teljesen jogszerűen működő közvetlen riválisa, az MPP helyi és megyei közgyűlési, valamint polgármesteri tisztségeket nyert el a szövetség elől. Ez még akkor is kínzó tüske az RMDSZ oldalában, ha kifelé megpróbál magabiztosan, a 85–15 százalékarányban győztes párt pozíciójából kommunikálni. Bár a hivatalos szólamok szerint az RMDSZ nem kételkedik abban, hogy egyedül is átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt, jobb szeretne biztosra menni az őszi választásokon. Ennek jele a tárgyalásra való hajlandóság Tőkés Lászlóval. Kérdés ugyanakkor, pontosan kit is képvisel majd Tőkés, hiszen az általa vezetett EMNT közvetlenül nem vesz részt a politikai harcban, ráadásul az utóbbi időben úgy tűnt, nem a legfelhőtlenebb a közte és Szász Jenő MPP-elnök között fennálló viszony.
A Szász által a hétvégén megfogalmazott javaslat az RMDSZ és az MPP közötti választási koalícióról a polgármesteri szék és a megyei tanácselnöki választások elvesztése után egyre ingatagabb lábakon álló MPP-elnök előremeneküléseként is értelmezhető – vélhetően azt szeretné, ha az RMDSZ-es jelölteknek nyújtott MPP-s támogatás fejében a szövetség belemenne, hogy egyes választókerületekben MPP-s legyen a magyar jelölt. Kétes azonban, hogy az RMDSZ hajlandó lenne elfogadni ezt anélkül, hogy előzetesen előválasztásokon méretkezzenek meg a két fél jelöltjei. Ugyanakkor, ha az MPP azt szeretné, hogy jelöltjei eséllyel szálljanak harcba a voksokért, hiteles, koherens programot és az ellentmondásos megítélésű politikusok helyett hiteles arcokat kell felvonultatnia.
Érdemes lenne megvizsgálni emellett, hogy az önkormányzati választásokon tapasztalt magyar választói érdektelenség mennyire lesz visszaszorítható egy ilyen megegyezéssel. Megtörténhet ugyanis, hogy a távolmaradás csak részben tudható be a felek acsarkodása miatti csömörnek. Egyszerűen azt is jelentheti, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult szavazók egy része számára az MPP kereszténykonzervatív retorikája sem szimpatikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok