Márpedig azt elég nehéz elhinni, hogy egy másfél milliós közösségben ne lenne meg a kellő tudásbeli és anyagi kapacitás egy ilyen projekt megvalósítására. Hiszen a leggazdagabb üzletemberek listáján immár számos magyar üzletember is előkelő helyen szerepel, azt tehát nem lehet mondani, hogy a magyarok képtelenek életképes vállalkozásokat működtetni. Anyagi forrás tehát elvileg a közösségen belülről is szerezhető, amennyiben sikerül életképes, a modern, üzleti alapon működő média követelményeinek is megfelelő, a közszolgálatiságot a profitorientált műsorkészítéssel egészségesen ötvöző projektet kidolgozni. A célközönség sem szűkül le feltétlenül a másfél milliós közösségre, hiszen a nem élő műsorokat akár feliratozni is lehetne a többségi nemzet nyelvén, emellett a magyarországi nézőket is meg lehet kísérelni megszólítani. Egy ilyen kezdeményezésbe már külső források is bevonhatók. A szakemberek hazai képzése is zajlik már egy ideje.
Akkor mégis mi hiányzik? A bátorság? A tehetség? Nehezen hihető. Nem ártana ezen végre tényleg komolyan elgondolkodni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok