2007. október 03., 00:002007. október 03., 00:00
És erre mutat a politikai mez?ny összetétele is: a kontinensnyi országnak alig vannak saját ideológiai profillal rendelkez? pártjai, a verseng? formációk egy-egy er?s vezérl? személyiség körül kialakult „kíséretek”, amelyek nevükben is felvállalják a tömörülés er?sen perszonalizált mivoltát. Ami viszont egyértelm?en a társadalom politikai strukturálódásának gyengeségére utal, arra, hogy a politikai szervez?désnek ez a módja inkább a klánosodásnak kedvez, arra, hogy a politika itt még csupán szervezett felvilága a civil társadalom maffiotikus behálózottságának.
Ugyanakkor a Nyugathoz való közeledés hatása is érzékelhet?. Ennek tulajdonítható, hogy a 2004 óta három választást megért Ukrajnában a politikai f?szerepl?k, Juscsenko és Janukovics okos kompromisszummal – a 2006-os politikai társbérlettel – el tudták kerülni a teljes káoszt. És ennek jele az is, hogy Juscsenkóék az EU-hoz való közeledést, Janukovicsék pedig az Oroszországgal szemben kialakítandó viszonyt is ma már jóval racionálisabban tekintik.
Bár most úgy t?nik, a 2004-es elnökválasztás után ismét a Nyugat-barát er?k kerekednek felül – mert ismét Juscsenko, valamint Timosenko „pártjai” alkothatnak kormányt –, a kijevi kompország jöv?je mindazonáltal még nem d?lt el.
E jöv?t ugyanis két folyamat konvergenciája határozza meg a következ? évtizedben. Az egyik Ukrajnán kívüli, és attól függ, hogy az Európai Unió milyen szerepet szán azoknak a szomszédföldeknek – például Törökországnak és Ukrajnának –, amelyek iránt bizonyos mértékig elkötelezte magát, és amelyeknek el?bb-utóbb kész valamilyen státusajánlatot tenni.
A másik Ukrajnán belüli, és a politikai szerkezet nyugatosodásától függ. Attól, hogy megsz?nik-e a politika jelenlegi „fejedelmiessége”, amelyben csupán Moszkva-barát és EU-barát fejedelmi kíséretek állnak szemben, de igazi vita nincs még arról, hogy valójában milyen is legyen ez a hatalmas ország.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok