Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Áldilemmáink egy katasztrófa villanófényében

2023. február 11., 09:552023. február 11., 09:55

2023. február 12., 07:212023. február 12., 07:21

Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit. Minden nap több ezerrel nőtt a halálos áldozatok száma hétfő hajnal óta, amikor a térségnek az elmúlt száz évben történt legnagyobb természeti katasztrófája következett be. Az emberi lelket ennek hallatán elsősorban rémület fogja el, azonnal az jut eszünkbe: mennyire törékeny is az élet egy ilyen hatalmas mértékű tragédia villanófényében.

Egy effajta katasztrófához mérten szempillantás alatt jelentéktelenné törpülnek mindennapi apró-cseprő problémáink, áldilemmáink, csekély mértékű szenvedéseink

– amelyek miatt hajlamosak vagyunk állandóan panaszkodni, amelyeket olykor hajlamosak vagyunk indokolatlanul felnagyítani. Az élet törékenységének tudatában eltörpül mindennapi meddő politikai, közéleti csatározásaink, hadakozásaink, feszültségeink, áskálódásaink súlya és jelentősége. A hasonló léptékű nagy tragédiáknak az is a hozadéka, hogy segíthetnek módosítani világlátásunkon, más perspektívát adhatnak nekünk, és arra irányíthatják figyelmünket: értékeljük jobban, másként emberi létezésünket, minden egyes napunkat, lehetőségeinket, embertársainkhoz fűződő kapcsolatunkat.

Döbbenten nézte mindenki a képsorokat, amelyek azt mutatták, miként kerestek, mentettek emberek, kutyák túlélőket a romok alól. Egészen megrázó felvételek is bejárták a világhálót, például az, amint az édesapa a romok alatt rekedt, halott kislánya kezét fogta. A tehetetlen részvét és döbbenet után a meghatározó érzés és szándék a segíteni akarásé: rengeteg ország, nemzetközi szervezet, civil szervezet, sőt magánszemélyek is igyekeztek és igyekeznek segíteni a tragédia sújtotta térségnek,

Erdélyből is sokan ajánlottak fel segélyt a károsultaknak.

A borzalmas katasztrófák hallatán azért is szörnyed el az ember, mert önkéntelenül is arra gondol, vele is bármikor megtörténhet hasonló, a részvét érzése után a szorongás merül fel sokakban: vajon ami országunkat is érheti ilyen pusztító erejű rengés? Az idősebb nemzedék tagjaiban biztosan felébrednek az 1977 márciusában Romániában történt 7,2-es erősségű földrengéssel kapcsolatos megrázó élmények: az a földmozgás másfélezer halálos áldozatot követelt. Az emberekben még akkor is ott lappanghat a halálfélelem a törökországi tragédia hallatán, ha a hazai szeizmológusok azzal nyugtatják a kedélyeket: a Romániában bekövetkezett földrengéseknek nincs közük a törökországiakhoz, Vrancea környékén normális a szeizmikus aktivitás. Az aggodalom pedig arra is vonatkozik, vajon a mi épületeink mennyire bírnának ki egy nagyobb erejű földmozgást? A török és szír katasztrófa kapcsán sok szó esett arról, hogy azért is dőlhettek össze kártyavárként épületek – akár nemrég épített tömbházak is – mert nem voltak biztonságosabban megépítve ebből a szempontból.

Jól tudjuk,

Romániában is akad bőven olyan épület, ami egy erősebb földmozgás hatására könnyedén összedőlne: belügyminisztériumi becslés szerint 350 ezer.

A török és szír tragédia hatalmas felkiáltójele tehát hatósági, de személyes, lelki szinten is ad mindannyiunknak bőven gondolkozni- és tennivalót. Nem kevesebbet, mint hogy viszonyuljunk kicsit másképp törékeny emberi létezésünkhöz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Képmutató Románia, avagy államilag etetett egyenruhások, hoppon maradt tanárok

Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.

Balogh Levente

Balogh Levente

Átdobja a PNL Bolojant a hajókorláton?

Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

A DK és a magyarellenes uszítás mint kampányeszköz

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Balogh Levente

Balogh Levente

A PSD mint ellenzéki kormánypárt

A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.

Hirdetés