Hirdetés
Kiss Judit

Kiss Judit

Áldilemmáink egy katasztrófa villanófényében

2023. február 11., 09:552023. február 11., 09:55

2023. február 12., 07:212023. február 12., 07:21

Elszörnyedve, részvéttel, szánakozással, a gyász érzésével követik az emberek szerte a világon a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító erejű földrengés következményeit. Minden nap több ezerrel nőtt a halálos áldozatok száma hétfő hajnal óta, amikor a térségnek az elmúlt száz évben történt legnagyobb természeti katasztrófája következett be. Az emberi lelket ennek hallatán elsősorban rémület fogja el, azonnal az jut eszünkbe: mennyire törékeny is az élet egy ilyen hatalmas mértékű tragédia villanófényében.

Egy effajta katasztrófához mérten szempillantás alatt jelentéktelenné törpülnek mindennapi apró-cseprő problémáink, áldilemmáink, csekély mértékű szenvedéseink

– amelyek miatt hajlamosak vagyunk állandóan panaszkodni, amelyeket olykor hajlamosak vagyunk indokolatlanul felnagyítani. Az élet törékenységének tudatában eltörpül mindennapi meddő politikai, közéleti csatározásaink, hadakozásaink, feszültségeink, áskálódásaink súlya és jelentősége. A hasonló léptékű nagy tragédiáknak az is a hozadéka, hogy segíthetnek módosítani világlátásunkon, más perspektívát adhatnak nekünk, és arra irányíthatják figyelmünket: értékeljük jobban, másként emberi létezésünket, minden egyes napunkat, lehetőségeinket, embertársainkhoz fűződő kapcsolatunkat.

Döbbenten nézte mindenki a képsorokat, amelyek azt mutatták, miként kerestek, mentettek emberek, kutyák túlélőket a romok alól. Egészen megrázó felvételek is bejárták a világhálót, például az, amint az édesapa a romok alatt rekedt, halott kislánya kezét fogta. A tehetetlen részvét és döbbenet után a meghatározó érzés és szándék a segíteni akarásé: rengeteg ország, nemzetközi szervezet, civil szervezet, sőt magánszemélyek is igyekeztek és igyekeznek segíteni a tragédia sújtotta térségnek,

Erdélyből is sokan ajánlottak fel segélyt a károsultaknak.

A borzalmas katasztrófák hallatán azért is szörnyed el az ember, mert önkéntelenül is arra gondol, vele is bármikor megtörténhet hasonló, a részvét érzése után a szorongás merül fel sokakban: vajon ami országunkat is érheti ilyen pusztító erejű rengés? Az idősebb nemzedék tagjaiban biztosan felébrednek az 1977 márciusában Romániában történt 7,2-es erősségű földrengéssel kapcsolatos megrázó élmények: az a földmozgás másfélezer halálos áldozatot követelt. Az emberekben még akkor is ott lappanghat a halálfélelem a törökországi tragédia hallatán, ha a hazai szeizmológusok azzal nyugtatják a kedélyeket: a Romániában bekövetkezett földrengéseknek nincs közük a törökországiakhoz, Vrancea környékén normális a szeizmikus aktivitás. Az aggodalom pedig arra is vonatkozik, vajon a mi épületeink mennyire bírnának ki egy nagyobb erejű földmozgást? A török és szír katasztrófa kapcsán sok szó esett arról, hogy azért is dőlhettek össze kártyavárként épületek – akár nemrég épített tömbházak is – mert nem voltak biztonságosabban megépítve ebből a szempontból.

Jól tudjuk,

Romániában is akad bőven olyan épület, ami egy erősebb földmozgás hatására könnyedén összedőlne: belügyminisztériumi becslés szerint 350 ezer.

A török és szír tragédia hatalmas felkiáltójele tehát hatósági, de személyes, lelki szinten is ad mindannyiunknak bőven gondolkozni- és tennivalót. Nem kevesebbet, mint hogy viszonyuljunk kicsit másképp törékeny emberi létezésünkhöz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna, a magyar közösség jogai és a továbbra is homályba vesző béke

Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.

Páva Adorján

Páva Adorján

A legfőbb ellenségünk mégiscsak az a fránya romántanulás – de vajon ki győzi le?

Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?

Makkay József

Makkay József

Hazajönnek Nyugatról – de itthon is maradnak?

Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.

Balogh Levente

Balogh Levente

Szakadékok, egy új kormány esélye és az AUR jelentette fenyegetés

Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.

Páva Adorján

Páva Adorján

Közpénzből lőtt illúziók: a romániai futball csapdája és az erdélyi valóság

Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.

Balogh Levente

Balogh Levente

Anyaország-külhoniak ellentét, támogatások és az árokbetemetés felelőssége

Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

A külhoniak szavazati joga, a Tisza-kormány és a kommentszekció dühe

Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.

Hirdetés