
Kilátás a Hátszegi-medencében a malajesdi várból. A természetbarátok számos túraútvonalat járhatnak be Felsőszálláspatak községben
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
A felújított malajesdi várral, tematikus ösvényekkel, hagyományos ételekkel próbálja vonzani a turistákat a Hátszegi-medencébe a Hunyad megyei Felsőszálláspatak (Sălașu de Sus) község önkormányzata. A látogatók ugyanakkor a hajdani Kenderesi nemesek várkastélyát is megtekinthetik a Retyezát Nemzeti Park nuksórai látogatóközpontjához vezető úton.
2026. április 18., 14:032026. április 18., 14:03
Felsőszálláspatak (Sălașu de Sus) község ideális úti cél lehet azok számára, akik a természet közelében szeretnék időt tölteni. A tiszta levegő, a hangulatos települések, a gazdag helyi gasztronómia és a vendégszerető közösség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Retyezát-hegység lábánál eltöltött kirándulás valódi feltöltődést nyújtson.
A Hunyad megyei település vezetősége első megállóként a malajesdi várat ajánlja, ahol Ramona Socaci idegenvezető fogadja a látogatókat.
A turistákat számos programmal várjuk, és mindazt kínáljuk, ami a városi környezetből hiányzik: nyugalmat, gyönyörű tájat, tiszta levegőt. Aki ellátogat ide, úgy érezheti magát, mintha egy üdülőhelyen lenne, hiszen községünk helyi jelentőségű turisztikai település” – idézte a G4Media az idegenvezetőt.
A malajesdi az egyetlen vár a Hátszegi-medencében, amelynek helyreállított öregtornya van
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
A Castrum Bene Egyesület honlapján található információk szerint a vár Malajesd (Mălăieşti) falutól északra helyezkedik egy dombtetőn. A 17. században említik először, azonban figyelembe véve az itt végzett régészeti ásatások során előkerült leleteket, valamint, hogy legalább három építési fázison ment keresztül, feltételezhető, hogy még a 15. században épült.
A vár egy négyzetes toronyból áll, amely jelenleg is közel 12 m magas. Négy szintre osztották, a bejárat a harmadik szintnek felel meg és a keleti oldalon található. Mivel minden oldalról megközelíthető teljes falgyűrűvel vették körül, amit helyenként támpillérekkel erősítettek. A 16. században négy bástyaszerű építménnyel egészítették ki a várfalat, hatékonyabbá téve a vár védelmét. Ezeket nem csak hadicélokra használták, hanem részben raktárként működtek, részben pedig laktak bennük.
Történtéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Malajesd falu 1453-ban szerepel először az írott forrásokban. Többnyire a szomszédos Felsőszálláspatakról származó kenéz családnak a birtokában volt, de más (rész)birtokosok is szóba jöhetnek mint építtetők: a Sztrigyszentgyörgyi, vingárti Geréb stb. családok.
Annak ellenére, hogy felújítása vitatott, a szakértők pedig nem tartják történelmileg hitelesnek a rekonstrukcióját, a mini múzeummá alakított vár felkerült Hunyad megye turisztikai térképére.
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
Ioan Vlad, Felsőszálláspatak polgármestere szerint a helyi önkormányzat felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket, és támogatja az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket. A malajesdi vár, a helyi konyha és a híres szálláspataki virsli – egy vékony, csípős kolbászfajta – mind alátámasztják ezt – magyarázta. „A turisták számára rendelkezésre álló panziók mellett hagyományos ételeket is kínálunk, mint a szállási virsli.
A helyiek gazdaságaiban készült hagyományos termékek – a lekvároktól a szalonnáig, hurkáig és más finomságokig – szintén a kínálat részét képezik” – tette hozzá az elöljáró.
Bár egyelőre még nem jutott a malajesdi vár pozitív sorsára és elhanyagolt állapotban, az érdeklődők a felsőszálláspataki várkastély romjait is megtekinthetik. A Transylvania in Ruins holnapján található információk szerint a vár építésének pontos ideje bizonytalan. Bizonyos források szerint már az Árpád-korban is létezhetett. A IV. Kun László magyar király által kibocsátott okirat azt igazolja, hogy a Zerechen (Szerecsen) család birtokolta a várat abban az időben. Frissebb történeti kutatások szerint a Zerechen család kihalása után a birtok a Kenderesi család tulajdonába került, így vált a helyi kenézség szimbólumává a XIV. és XVII. század között. Feltételezések szerint az új nemesi udvart egy régebbi torony beépítésével emelték, amely hajdanán a faluba vezető utat védte.
A felsőszálláspataki várkastély romjai
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
A leírás szerint az ásatások során kiderült, hogy a nemesi udvar téglalap alakú volt. Továbbá a 95×55 méteres területet több mint 1 méter vastag falak vették körül. A sarkokon és az udvar oldalain is valamikor tornyok állhattak, a vár pedig magába foglalta a kenéz kőházát, valamint egy kisebb udvari kápolnát is, amelyet a XVII. században építettek, és később református kápolnává alakítottak át. Az alacsony kapu nem tette lehetővé a lóháton való bejutást az udvarra. Ugyanakkor a keskeny ablakok lényeges előnyt nyújtottak a környéket pásztázó íjászoknak. A tágas lakóhelyiségek kézzel készített üvegablakokkal rendelkeztek, fölöttük téglából épült boltozat volt.
Érdekes megoldás volt, hogy a torony bejáratát a talajszint alá tervezték, amit csak fából készült létrával lehetett megközelíteni. Ezt veszély esetén, illetve éjszaka felhúzták, a falon lévő bemélyedések nyomai ma is láthatók. A Kenderesi család utolsó férfitagjának halálával a birtok a Mara család tulajdonába került. Az új tulajdonos csak a XVII. század második felében nyerte el teljes jogait, a Kenderesiek leányági örököseivel folytatott per vége után. Miután Mara Izsák, aki támogatta a kurucok felkelését, visszavonult Felsőszálláspatakra, az osztrák csapatok lemészárolták a vár védőit, a várat pedig kifosztották és felgyújtották – olvasható a transylvaniainruins.com nevű, háromnyelvű oldalon.
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
Felsőszálláspatak egyébként a Déva–Petrozsény közötti DN 66-os útról közelíthető meg, egy aszfaltozott megyei úton, amely a Retyezát Nemzeti Park nuksórai látogatóközpontjához vezet. A központ július 1. és szeptember 30. között naponta, míg október 1. és június 30. között hétköznapokon tart nyitva. A retezat.ro weboldalon további információk találhatók a parkról és a látogatásról.

Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.
Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
szóljon hozzá!