Kilátás a Hátszegi-medencében a malajesdi várból. A természetbarátok számos túraútvonalat járhatnak be Felsőszálláspatak községben
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
A felújított malajesdi várral, tematikus ösvényekkel, hagyományos ételekkel próbálja vonzani a turistákat a Hátszegi-medencébe a Hunyad megyei Felsőszálláspatak (Sălașu de Sus) község önkormányzata. A látogatók ugyanakkor a hajdani Kenderesi nemesek várkastélyát is megtekinthetik a Retyezát Nemzeti Park nuksórai látogatóközpontjához vezető úton.
2026. április 18., 14:032026. április 18., 14:03
Felsőszálláspatak (Sălașu de Sus) község ideális úti cél lehet azok számára, akik a természet közelében szeretnék időt tölteni. A tiszta levegő, a hangulatos települések, a gazdag helyi gasztronómia és a vendégszerető közösség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Retyezát-hegység lábánál eltöltött kirándulás valódi feltöltődést nyújtson.
A Hunyad megyei település vezetősége első megállóként a malajesdi várat ajánlja, ahol Ramona Socaci idegenvezető fogadja a látogatókat.
A turistákat számos programmal várjuk, és mindazt kínáljuk, ami a városi környezetből hiányzik: nyugalmat, gyönyörű tájat, tiszta levegőt. Aki ellátogat ide, úgy érezheti magát, mintha egy üdülőhelyen lenne, hiszen községünk helyi jelentőségű turisztikai település” – idézte a G4Media az idegenvezetőt.
A malajesdi az egyetlen vár a Hátszegi-medencében, amelynek helyreállított öregtornya van
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
A Castrum Bene Egyesület honlapján található információk szerint a vár Malajesd (Mălăieşti) falutól északra helyezkedik egy dombtetőn. A 17. században említik először, azonban figyelembe véve az itt végzett régészeti ásatások során előkerült leleteket, valamint, hogy legalább három építési fázison ment keresztül, feltételezhető, hogy még a 15. században épült.
A vár egy négyzetes toronyból áll, amely jelenleg is közel 12 m magas. Négy szintre osztották, a bejárat a harmadik szintnek felel meg és a keleti oldalon található. Mivel minden oldalról megközelíthető teljes falgyűrűvel vették körül, amit helyenként támpillérekkel erősítettek. A 16. században négy bástyaszerű építménnyel egészítették ki a várfalat, hatékonyabbá téve a vár védelmét. Ezeket nem csak hadicélokra használták, hanem részben raktárként működtek, részben pedig laktak bennük.
Történtéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Malajesd falu 1453-ban szerepel először az írott forrásokban. Többnyire a szomszédos Felsőszálláspatakról származó kenéz családnak a birtokában volt, de más (rész)birtokosok is szóba jöhetnek mint építtetők: a Sztrigyszentgyörgyi, vingárti Geréb stb. családok.
Annak ellenére, hogy felújítása vitatott, a szakértők pedig nem tartják történelmileg hitelesnek a rekonstrukcióját, a mini múzeummá alakított vár felkerült Hunyad megye turisztikai térképére.
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
Ioan Vlad, Felsőszálláspatak polgármestere szerint a helyi önkormányzat felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket, és támogatja az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket. A malajesdi vár, a helyi konyha és a híres szálláspataki virsli – egy vékony, csípős kolbászfajta – mind alátámasztják ezt – magyarázta. „A turisták számára rendelkezésre álló panziók mellett hagyományos ételeket is kínálunk, mint a szállási virsli.
A helyiek gazdaságaiban készült hagyományos termékek – a lekvároktól a szalonnáig, hurkáig és más finomságokig – szintén a kínálat részét képezik” – tette hozzá az elöljáró.
Bár egyelőre még nem jutott a malajesdi vár pozitív sorsára és elhanyagolt állapotban, az érdeklődők a felsőszálláspataki várkastély romjait is megtekinthetik. A Transylvania in Ruins holnapján található információk szerint a vár építésének pontos ideje bizonytalan. Bizonyos források szerint már az Árpád-korban is létezhetett. A IV. Kun László magyar király által kibocsátott okirat azt igazolja, hogy a Zerechen (Szerecsen) család birtokolta a várat abban az időben. Frissebb történeti kutatások szerint a Zerechen család kihalása után a birtok a Kenderesi család tulajdonába került, így vált a helyi kenézség szimbólumává a XIV. és XVII. század között. Feltételezések szerint az új nemesi udvart egy régebbi torony beépítésével emelték, amely hajdanán a faluba vezető utat védte.
A felsőszálláspataki várkastély romjai
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
A leírás szerint az ásatások során kiderült, hogy a nemesi udvar téglalap alakú volt. Továbbá a 95×55 méteres területet több mint 1 méter vastag falak vették körül. A sarkokon és az udvar oldalain is valamikor tornyok állhattak, a vár pedig magába foglalta a kenéz kőházát, valamint egy kisebb udvari kápolnát is, amelyet a XVII. században építettek, és később református kápolnává alakítottak át. Az alacsony kapu nem tette lehetővé a lóháton való bejutást az udvarra. Ugyanakkor a keskeny ablakok lényeges előnyt nyújtottak a környéket pásztázó íjászoknak. A tágas lakóhelyiségek kézzel készített üvegablakokkal rendelkeztek, fölöttük téglából épült boltozat volt.
Érdekes megoldás volt, hogy a torony bejáratát a talajszint alá tervezték, amit csak fából készült létrával lehetett megközelíteni. Ezt veszély esetén, illetve éjszaka felhúzták, a falon lévő bemélyedések nyomai ma is láthatók. A Kenderesi család utolsó férfitagjának halálával a birtok a Mara család tulajdonába került. Az új tulajdonos csak a XVII. század második felében nyerte el teljes jogait, a Kenderesiek leányági örököseivel folytatott per vége után. Miután Mara Izsák, aki támogatta a kurucok felkelését, visszavonult Felsőszálláspatakra, az osztrák csapatok lemészárolták a vár védőit, a várat pedig kifosztották és felgyújtották – olvasható a transylvaniainruins.com nevű, háromnyelvű oldalon.
Fotó: Transylvania in Ruins holnapja
Felsőszálláspatak egyébként a Déva–Petrozsény közötti DN 66-os útról közelíthető meg, egy aszfaltozott megyei úton, amely a Retyezát Nemzeti Park nuksórai látogatóközpontjához vezet. A központ július 1. és szeptember 30. között naponta, míg október 1. és június 30. között hétköznapokon tart nyitva. A retezat.ro weboldalon további információk találhatók a parkról és a látogatásról.
Életre kel a Pogány-kastély Poklisán: a magántulajdonban lévő 19. századi nemesi rezidenciát, valamint a hozzá tartozó 17 hektáros dendrológiai parkot felújítják. Az új tulajdonos a kastélyt kulturális és turisztikai célokra kívánja hasznosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.
Nemcsak római katolikusok zarándokolnak a csodatevő Mária-képhez, hanem felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül jönnek fohászkodni a hívek a Szűzanyához, ezért több nyelven celebrálnak szentmiséket a Maros völgyében található kegytemplomban.
Idén először háromnaposra bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, amelyet augusztus 27–29. között ötödik alkalommal szerveznek meg.
A TikTok törölte a gyerekeket elrabló mentőautókról szóló összeesküvés-elméletet terjesztő 90 videót az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi bejelentése nyomán – jelentette be csütörtökön a hatóság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér az elmúlt időszakban két rekordot is megdöntött.
Szabadlábon védekezhet az a sofőr, aki kedd este Brassó belvárosában a járdára hajtva három turistát gázolt el – közölte a brassói ügyészség.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!