Ha örvendünk a koszovói albánok sikerének, a világ jobbik, erősebbik oldalával vagyunk egy csoportban. Akik fanyalognak, Oroszország és Kína szövetségesei.
Jó reménységgel fogadhatjuk Koszovó függetlenségét azért is, mert a világ jobbik fele egy kisebbségi kérdésben foglalt állást. Ez az állásfoglalás pedig – már csak a koszovói önrendelkezést támogató országok önigazolási kényszere által is – segít abban, hogy a kisebbségi kérdés nagyobb nyomatékot kapjon az Európai Unióban és a nagyvilágban egyaránt. Az erdélyi magyarság ugyanakkor empátiával viszonyulhat a szerb nemzethez is, amelyik most éli meg a maga Trianonját. Koszovó ugyanis afféle Erdélye a szerb nemzetnek.
E szempontok alapján az erdélyi magyar nemzeti közösség szószólói akkor járnak jó úton, ha Koszovó függetlenségének mielőbbi elismerése, és a koszovói szerbek minél szélesebb körű autonómiája mellett szállnak síkra. Helyes volt az RMDSZ vezetőinek ilyen irányú állásfoglalása, illetve meglepő, hogy a szövetség versenytársai sokáig hallgattak a kérdésben. Egy kicsit azonban az RMDSZ-nek is tulajdonítható, hogy a román politikai elit úgy reagált a szövetség állásfoglalására, mintha a tyúkszemére léptek volna. Az RMDSZ ugyanis jó évtizede lemondott az önálló külpolitikáról, kifelé Bukarest csendes társaként nyilvánul meg. Elérkezett hát az idő, hogy az erdélyi magyarság felhagyjon a tájba simuló politikájával. A nemzetközi színtéren is megmutassa arcát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok