Az Európai Unió elsősorban a gazdasági érdekekről szól. Akik képesek erőt felmutatni az érdekeik mögött, azok jobb eséllyel maradnak fenn a kíméletlen versenyben. Lassan az erdélyi magyar embernek is meg kell tanulnia, a kemény játéknak jött el az ideje. Nemcsak a gazdasági, hanem a közösségi célok érvényesítésében is. Ha az erdélyi magyar politikai osztály akkora elszántságot tanúsított volna a Székelyföld területi autonómiája ügyében, amekkorát az erdélyi magyar fuvarozók, biztosan előbbre tartanánk.
És akkor is az erdélyi szállítók oldalán kellene állást foglalnunk, ha a konfliktust kizárólag a kicsik és a külföldről jött nagyok harcaként látnánk. Ma már liberális megközelítésből is el szoktak elmélkedni azon, hogy jót tesz-e például egy-egy városnak, ha a kereskedelem a multinacionális cégek által működtetett peremvidéki bádogáruházakba költözik, és megszűnnek a belvárosi üzletek.
Mégis úgy tűnik, tévesen ítélünk, ha az autóbusz-társaságok csörtéjét kizárólag a fenti sémák szerint próbáljuk értelmezni. A magyarországi Orangeways ugyanis jobb minőségű szolgáltatást kínál, lényegesen olcsóbban. Azt az irányt mutatja, amerre a közúti szállítást fejleszteni kell, fejleszteni kellett volna. Ha pedig ezt vesszük alapul, az erdélyi fuvarozók a haladás irányával fordulnak szembe, amikor a cég ellen lépnek fel. És hiába is erőlködnek, nem marad érvük azok előtt, akik a hazaiak és a magyarországi versenytárs szolgáltatásait is kipróbálták. A székely virtussal képviselt magyarellenes lázadás tehát nem más, mint a hazai szemétdomb védelme, kísérlet a közösség igénytelenségének a konzerválására. A törvényességre való erdélyi hivatkozás pedig csak a csomagolás. Kilátszanak alóla a gazdasági érdekek.
Az erdélyi szállítóknak inkább azon kellene gondolkozniuk, hogy ne a szemétdomb védelmére, hanem a közös fejlesztésre adják össze erőiket. Hogy olyan korszerű és erős szállítóvállalatot hozzanak létre, amely tőlünk nyugatabbra okoz riadtságot a fuvarozók piacán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Bár politikai karrierjének, szánalmas közéleti megnyilvánulásainak egyszer s mindenkorra vége, a nagybányaiak számára is örök tanulságként kell szolgálnia, hogy soha többé ne szavazzanak bizalmat a polgármesterükhöz hasonló politikai brigantinak.
„Nagy tételben lehetne fogadni, hogy a választási évet követően, 2025-ben jön majd a nyugdíjemelés böjtje, amikor elő kell teremteni valahonnan az ehhez szükséges pénzt, ami csakis adóemelések formájában folyhat be, vagy esetleg hitelfelvétel útján”.
Magyar futballisták állnak sorfalat, megtapsolják román ellenfelüket, román szurkolók pedig éltetik Magyarország válogatottját? Ilyesmi eddig teljesen szürreálisnak tűnt, sci-fibe illő jelenetnek számított, erre tessék, mégis megtörténik.
Mihai Tîrnoveanu és magyargyűlölő bandája számára semmi sem drága, ezt számtalanszor bebizonyították a nacionalista szeánszok kísérte úzvölgyi temetődúlás, a magyar államfő nagykárolyi látogatása során tanúsított megnyilvánulásaik alkalmával.
Ukrajnai háború ide, infláció és gazdasági problémák oda, a romániai nyilvánosság és a politikum ismét csak talált egy olyan témát, amelyet a jelek szerint sokkal, de sokkal fontosabbnak tekint ezeknél.
Rövid időn belül két vaskos sallerbe is sikerült belefutnia a korábban legendásan hatékonynak tartott román diplomáciának.
Így, az Ukrajna ellen Oroszország által indított agresszió első évfordulóján a világ történéseire a legnagyobb befolyással bíró vezetők által tett nyilatkozatok alapján egy dolog jelenthető ki biztosan: a háború még jó ideig velünk marad.
Látogatottsági adatok